Több mint negyven vipera és öt teknős volt annak a Thaiföldről Mumbaiba utazó férfinek a poggyászában, akit az indiai reptéren fülelt le a vámhatóság. A csomagjában talált állatok között olyan faj is volt, amelynek kereskedelmét szigorúan ellenőrzik és szabályozzák a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény keretében. Az indiai csempészt letartóztatták.
Indonéz gödörkésorrú és pókfarkú vipera, valamint ázsiai levélteknős is volt egy Bangkokból Mumbaiba repülő férfi gépre feladott poggyászában. Az indiai vámhatóságok azonban kiszúrták a csempészett állatokat a csomagban, és a reptéren le is tartóztatták a Thaiföldről érkezett indiai férfit – írja a CBS News. Végül összesen
- 44 indonéz gödörkésorrú vipera,
- három pókfarkú vipera
- és öt ázsiai levélteknős
került elő a poggyászból, egy műanyag dobozból.
A pókfarkú vipera jellegzetessége, hogy a farka végén – ahogy arra a neve is utal – távolról pókra emlékeztető képződmény található. Vadászatkor elbújik, és a farka végét használja csalinak – addig vár, amíg egy madár be nem dől a látványnak.
Ez a bizonyos kígyó szerepel a CITES II. függelékében is. A CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény, amely 1973-ban jött létre Washingtonban. Az I. függelékben a kihalással fenyegetett fajokat sorolják fel, ezen fajok példányaival csak kivételes körülmények között engedélyezett a kereskedelem. A II. függelék olyan fajokat tartalmaz, amelyeket nem feltétlenül fenyeget a kihalás veszélye, mégis indokoltnak látják a szakértők a kereskedelmük szigorú ellenőrzését és szabályozását. A III. függelékbe kerülő fajok kereskedelmét pedig már szabályozza egy bizonyos ország, és ebben más államok együttműködésére van szüksége.
Nadrágban és melltartóban is utazott már illegálisan kígyó
Értelemszerűen nem ez az első alkalom, amikor hüllőket próbáltak átcsempészni a határon. Tavaly például Hongkongból Kínába próbált eljutni egy csempész – 104 kígyó társaságában. A hüllőket hat vászonzsákba rakta bele, ezeket pedig a nadrágjában rejtette el. Ugyanezen az átkelőhelyen egy évvel korábban egy nő a melltartójába tett öt élő kígyót, ám végül ő is lebukott.
Volt már, aki pókokat és százlábúakat ragasztott a testére, hogy így vigye át őket a határon. De elpusztult kengurubébit is szedtek már ki állatcsempész bőröndjéből vámtisztviselők.
Idén egy nagyszabású nemzetközi összefogás keretében – melyben 138 ország vett részt – a hatóságoknak sikerült hat nemzetközi állatcsempészcsoportot azonosítaniuk. Emellett húszezer veszélyeztetett vagy védelem alatt álló állatot koboztak el a bűnözőktől az akció során.

Kőrösi Bogdán írás iránti szeretete hosszú évekre nyúlik vissza. Az ELTE BTK egyetemi újságjának hasábjain és több online felületen jelentek meg cikkei, filmkritikái, beszámolói. Az írás mellett lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. A Mondolo Egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. A veganizmus jelenti számára azt az életfilozófiát, amivel kompromisszumok nélkül tud azonosulni, immáron közel egy évtizede.