ÁllatokÜzlet

A KFC beismerte, hogy csirkéinek egyharmada szenved fájdalmas gyulladástól

Szenvednek a KFC csirkékOVKNHR / shutterstock.com

Első kézből szembesülhetünk az ipari csirketenyésztés szörnyűségeivel, miután a gyorséttermek egyik királya, a KFC elismerte, beszállítói igen rossz körülmények között tartják a csirkefalatoknak szánt szárnyasokat.

Az Egyesült Királyságban és Írországban található telepek baromfiállományának több mint egyharmada szenved a lábtő speciális ekcémájától (footpad dermatitis) amely egy fájdalmas, gyulladásos folyamat, súlyos esetekben a normális járásban is akadályozva az érintett állatokat.

A betegséget általában a rossz szellőzés és a helytelen alomkezelés okozza, így semmiképpen sem írható a természet számlájára. A KFC szerint ez az adat korábban még rosszabb volt, hiszen alig négy évvel ezelőtt még az állomány felét érintette, manapság viszont „csupán” annak 35 százalékát, fő beszállítóik esetében pedig még ennél is alacsonyabb az arány, mindössze 15 százalékra tehető.

A KFC beismerte, hogy szenvednek a csirkéik
tristan tan / shutterstock.com

A gyors növekedés és a mellhús ára

Akik jóízűen ropogtatják a KFC falatokat, bizonyára nem tudják, hogy a gyorsétterem számára nevelt szárnyasok, a gyorsan növekvő fajtához tartoznak, 30 nap leforgása alatt elérik a vágási súlyukat.

Ez az ütem pedig egyáltalán nem természetes, ahogy a mellhús maximális méretére való törekvés sem. Nem csoda, ha ezek az állatok olyan súlyos egészségi és közérzeti problémákkal küzdenek, mint például a teljes mozgásképtelenség, valamint a máj- és szívelégtelenség.

Minden tizedik KFC-csirke felső ízületén nyomot hagy, egy az elhullott madarak teteméből származó ammónia által okozott speciális bőrgyulladás. Sok húsfeldolgozó eltávolítja ezeket az égett darabokat, a látvánnyal nehogy elriasszák ügyfeleiket.

A hivatalos adatok szerint ezek a sérülések csupán az állomány 15 százalékát érintik, független tanulmányok azonban ennél magasabb aránnyal számolnak. Voltak olyan brit kutatások, amelyek a szupermarketekben értékesített csirkék 82 százalékán kimutatták ezt a sérülést.

Miközben a betegségek és sérülések miatt elpusztult vagy kiselejtezett szárnyasok száma összességében csökken, a halálozási ráta még mindig 4 százalék körüli a KFC-gazdaságokban, 10 ezerből tehát körülbelül 400 csirkét érint. A Brit Baromfi Tanács szerint az ipar egészét tekintve csupán 2-3 százalékos ez az arány, a rendszer pedig hivatalosan is megköveteli, hogy ne haladja meg az 5 százalékot.

A tények felnyitják a szemünket

Az adatok nyilvánosságra hozataláért mindenképpen dicséret illeti a KFC-t, amit az állatok jóllétéért kampányoló aktivisták is elismertek. A vállalat azt tervezi, hogy a szelídebb tartás érdekében bevezetendő intézkedéseit ennek fényében fogja a jövőben meghozni, s leginkább a halálozási arányt, az antibiotikumok használatát és az állománysűrűséget kívánja nyomon követni.

„Csodálatos volt látni, hogy egy átlátható üzletmenet milyen értékes információkkal szolgálhat a fejlesztendő területekről. Az állatok jóllétét nem kezelhetjük tovább elvont kérdésként, a tények alapján mindenki megértheti, mennyire fontos a csirkék életkörülményeinek javítása”

– jegyzi meg Tracey Jones, a világ vezető amerikai haszonállat-jólléti szervezete, a Compassion in World Farming (CIWF) globális élelmezési igazgatója a jelentés kapcsán.

A World Animal Protection elnevezésű állatvédő szervezet kampánymenedzsere, Lindsay Duncan szerint ugyanakkor még nagyon sokat kell előrelépni az emberségesebb körülmények megteremtése érdekében, miközben örülni kell az adatok nyilvánosságra hozatalának és az átláthatóságnak, amely révén, akár felelőségre is vonhatóak a tenyésztők.

A KFC 34 beszállítója közül egyre többet szeretne átállítani a lassabban növekvő fajták alkalmazására, amelyek értelemszerűen kevésbé hajlamosak a betegségekre és sérülésekre, s így kevesebb antibiotikum használatát igénylik.

Utóbbi alkalmazása egyébként csökken, a tavalyi enyhe növekedés okát pedig minél gyorsabban kivizsgálják. A vállalat szerint a lassabban növekvő fajták túlsúlyba kerüléséhez összefogásra van szükség, amely az Európai Unión kívül Thaiföldet és Brazíliát is érintené.

A baromfitelepek szomszédsága is tiltakozik

A gyorséttermi lánc a számos állategészségügyi problémát okozó zsúfoltságot is szeretné csökkenteni a beszállítói gazdaságokban. Minél kevesebb csirke van ugyanis egy helyen, annál nagyobb a mozgásterük, kevesebb az alom és jobb a szellőzés. Életterük növekedése pedig igen kedvező hatással van a lábukon található bőrgyulladásokra.

A KFC a betegség kapcsán azonban számos más tényezőt is említ, így a környezetet, a takarmányt és az egészségügyi ellátás színvonalát. A beszállítói számára összeállított tanácsok listájára pedig mára a legoptimálisabb almok meghatározása is felkerült.

A probléma megoldásához azonban több helyre, több gazdaságra, vagyis új csirkefarmok engedélyezésére lenne szükség, amellyel a helybéli lakosság nem minden esetben ért egyet. Sőt. A theguardian.com is beszámolt idén áprilisban egy wales-i kisváros lakónak elégedetlenségéről, akik csak akkor értették meg igazán az intenzív baromfitenyésztés környezeti hatásait, amikor a szomszédságukban lévő hagyományosan tejüzemként szolgáló farm százezer csirke nevelésére kért és kapott engedélyt. Beszámolójuk szerint az éjjel-nappali, automatizált gyár elnevezés illik leginkább ezekre a gazdaságokra.

A KFC vezetősége azonban a bővítésen gondolkodik, amihez a döntéshozó kormányzati szervek támogatása is szükséges. Ezért is írták alá a szárnyasok jólléti normáinak javítását szolgáló, nem kormányzati szervek által irányított Better Chicken Commitment (BCC) kötelezettségvállalását.

Világos üzenet, vagy mégsem?

„Nem könnyű ezeknek a feltételeknek megfelelni, de bevezettünk egy olyan dinamikus programot, amely pontosan felvázolja az ellátási láncunk javításához szükséges változásokat. Ennek csúcspontja volt az első jelentés közzététele

– véli Paula MacKenzie, a KFC brit és írországi vezérigazgatója.

Ez az anyag ugyanis világos üzenet mindenki – a beszállítóink, a saját csapatunk és valamennyi érdekeltünk – számára arról, mit is jelent nekünk az állatok jólléte. Meggyőződésünk, hogy az általunk mért adatok jól kezelhetőek és szilárd mércéül szolgálhatnak a jövőbeli fejlődés nyomon követése során.”

A Brit Baromfi Tanács szóvivője szerint az Egyesült Királyság eddig a különböző származási helyű csirkéknek egyaránt jó piaca volt. A szigorúbb állattartási előírások betartásával azonban olyan kétszintű élelmiszer-kereskedelem jöhet létre, amelyben már csak a brit termékek maradhatnának talpon.

Az állatok tartási körülményeinek javítása természetesen minden esetben üdvözlendő cselekedet. Ezek a törekvések azonban továbbra sem változtatnak a lényegen. A legnagyobb probléma magával a húsfogyasztással van, a vágóhídra szánt állatokkal szemben tanúsított emberséges magatartás ugyanis nem más, mint olcsó képmutatás.

Gy. Szabó Csilla

Gy. Szabó Csilla

Újságíró
Írok, futok, meditálok és vegán vagyok. Csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyekben hiszek, ezért a növényi étrendre is etikai okokból tértem át. Döntésemet a mai napig nem bántam meg, a maratonokat is pontosan úgy futom, mint korábban.

Írd le a véleményed!

Mindjárt kész vagy!

Ide fogjuk küldeni a napi útmutatókat, ezért kérlek pontos adatokat adj meg.