Veganuár receptek

Vegán receptek karácsonyra – Kristóf és Nimi határtalan házikonyhájából

Vegán karácsonyi receptek

Világéletemben odavoltam a karácsonyi slágerekért – szenvedélyesen gyűjtöttem az ünnepi cédéket, később a ritka bakelitlemezeket és néha már nyár közepén feltettem Madonnától a „Santa Baby”-t, vagy Judy Garlandtól a „Have Yourself a Mery Little Christmas”-t.

Az ünnepi dalok instant módon árasztanak el bennünket érzelmekkel, emlékekkel – épp úgy, mint a mennyei ételek a karácsonyi lakomák során.

Minden rokonnal, baráttal, szerelemmel eltöltött ünnep, vacsora, vendégség receptek tucatjait adta bele abba a bizonyos szívmelengető, megfoghatatlan dologba, amit csak „karácsony érzésnek” nevezhetünk.

Amikor megismerkedtünk Nimivel, számára a karácsony olyasmi volt, mint Július 4-e, vagy a Halloween: amerikai filmekből ismert, távoli, titokzatos ünnepség, amelyhez semmiféle személyes kötődése nem volt, talán a Reszkessetek betörőkön kívül.

Közös pont volt viszont, hogy mindketten vegánok voltunk – így nem is volt kérdés, hogy első közös karácsonyunkon kizárólag növényi alapú menüvel várjuk a vendégeinket.

Igazi karácsonyszörnyetegként hamar megváltoztattam a helyzetet – mostanra Nimi talán még nálam is izgatottabb, ha döntésre kerül a sor: milyen színbe bújtassuk a karácsonyfánkat, miféle meglepetésekkel öltöztessük díszbe a másik szívét, és persze, miféle mennyei mannákkal árasszuk el a vacsoraasztalt, merthogy minden évben, emberemlékezet óta kihagyhatatlan része a karácsonyozásnak a baráti lakoma és mulatság, melyre mindenkit meghívunk, akit nagyon szeretünk.

Izraelben töltött éveink során természetesen a hanuka gyertyáinak meggyújtása is hagyománnyá vált nálunk – a fény és a csodák fesztiválja arra emlékeztet minket: nincsenek lehetetlen, kilátástalan helyzetek ezen a világon.

A legnagyobb tragédiákból is kovácsolhatunk varázslatot, igaz hittel és őszinte szeretettel, a közösség erejével – igaz ez az élet váratlan fordulataira, és egy-egy nem éppen tökéletesen sikerült fogásra. És reméljük, igaz arra is, hogy egy nap beköszönt egy éra, amikor már senki sem tekint ételként barátainkra, az állatokra.

Ugyanakkor mi, a magunk részéről nem csinálunk nagy ügyet belőle, ha karácsony másnapján vendégségben járunk, és a nekünk készített vegán fogások mellett a házigazdák és a többi vendég nem vegán ételeket fogyaszt – ha kérdeznek minket, miért nem eszünk húst, tejterméket, tojást, természetesen nyitottak vagyunk, ám hiszünk benne: inspirálni, változtatni türelemmel és jó példával lehet.

Legújabb, és első közös szakácskönyvünkben az inspiráció hol egy családi recept, máskor egy együttműködés gyümölcse, megint máskor meg csak mentünk, amerre Rudolf, a piros orrú rénszarvas vezetett minket: egy igazságosabb világ felé, ahol nem jár lemondásokkal, hogy nem áldozzuk fel testvéreink, az állatok életét az ünneplés oltárán.

Francia hagymaleves – olvasztott vegán sajttal
Fotó: Steiner Kristóf

Francia hagymaleves – olvasztott vegán sajttal

Hagymából sosem elég – ha ne adj’ Isten előfordul, hogy elfogy, az olyan érzés, mintha oxigénhiányos állapotban fuldokolnánk. Gyakorlatilag minden receptünk hagymapirítással, karamellizálással kezdődik, így aztán bizonyosan nem meglepő, hogy ez az egyik kedvenc receptünk Nimi-mamától, Irittől.

Mi lehetne csodálatosabb, mint egy étel, amely gyakorlatilag kizárólag hagymából áll?! A száraz fehérbor selymesíti, a növényi sajt gazdagítja ezt a klasszikus francia levest, amelyet akár kibelezett, pirított cipóban is felszolgálhatunk, ha a hagyma mellett még egy bűnös élvezettel kínálnánk vendégeinket.

Ám csak azért, mert mi hagymajunkie-k vagyunk, nem ítélkezünk azok felett, akik kivannak tőle, a gasztronómiában is elfogadjuk és tiszteljük az emberi sokféleséget – nekik ajánljuk az édesköményt, amelyből ugyanezt a receptet követve mesébe illő hagymátlan-leves készülhet.

Hozzávalók 4 főre:

  • 4 vöröshagyma
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • 2 dl fehérbor
  • 1 evőkanál liszt (lehet gluténmentes is)
  • 4 evőkanál vegán sajt, reszelve, vagy házi készítésű vegán sajt (a képen saját sajtom burgonyából, kókuszkrémből, és napraforgómagból)
  • Ízlés szerit kruton, kétszersült, vagy egy „kibelezett”, a sütőben 200 fokom kissé megégetett cipó, amely tányérként (is) funkcionálhat
  • Só és bors
  • Őrölt szerecsendió

Elkészítés:

  1. A hagymákat és a fokhagymát felaprítjuk félhold formájú, vékony szeletekre.
  2. Egy nagy lábost kis lángon felhevítünk – szárazon -, majd ha más sercegően forró, belehajítjuk a hagymákat és a fokhagymát, és kevergetve hagyjuk, hogy kissé odakapjanak, majd rácsurgatjuk az olajat, sózzuk, borsozzuk, megkínáljuk a szerecsendióval, és mielőtt odakozmálna, rászórjuk a lisztet – így is kevergetjük kicsit, míg a liszt karamell színt kap.
  3. Ekkor fellöttyintjük a borral, végül hozzáadok 1.5 liter forró vizet, forrás után megfeleljük a lábos fedelével, és másfél-két órán át kis lángon bugyogtatjuk.
  4. Reszelt sajttal kerül az asztalra, mely dekadensen olvad a levesbe.

Titkos tipp: ha a hagyma karamellizálásakor juhar, rizs, vagy agaveszirupot is használunk, a leves még édesebb lesz.

Vegán briósburger – a legünnepibb gyorskaja karácsonyra
Fotó: Salamon Sára

Briósburger – a legünnepibb “gyorskaja”

„Assz’em ez egy Agadir éjszaka lesz…” …mondtuk ki néha Nimivel, mikor késő éjszaka végzett egy-egy előadással az Izraeli Nemzeti Színház színpadán, én pedig a HaBima melletti Nechama va Hetzi bárban vártam rá, és körmöltem a tegnapi határidős cikkemet egy korsó Goldstar mellett.

Többnyire hajnali 4-5 körül mentünk aludni, hiszen ha az ember éjfélkor végez a melóval, nem fekhet le azonnal aludni, ilyenkor lehettünk végre kicsit kettesben. Az „Agadir night” akkor merült fel, amikor éreztük, hogy valami emberes adagra vágyunk – a kedvenc burgerezőnk 100% növényi alapú burgere olyan tökéletes volt, hogy bármikor képesek vagyunk felidézni az ízét a szájpadlásunkon.

Puha buci, benne a fétisünk, az extra csilis grillezett ananász szeletek, plusz még quacamole – amit többnyire mellé kértünk, mert a kis tálkába több fér, mint magába a szendvicsbe. Az Agadirban már előre köszöntek nekünk, „a szokásos” fogásunkat minden pincér ismerte. Nem meglepő, hogy ezeknek a hajnali randiknak hála a burger számunkra igazán ünnepélyes kaja is lehet.

Hozzávalók / burger:

  • 1 vegán briós vagy negyed kalács
  • 1 kisebb édesburgonya
  • ½ fej hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 csésze brazil dió (költségkímélőbb mégis ízletes megoldással tökmag)
  • 1 marék rukkola vagy 1 levél fejessaláta
  • 1 avokádó vagy kovászos uborka
  • 2 evőkanál birsalmalekvár, vagy reszelt alma
  • 1 kiskanál reszelt torma
  • ½ kiskanál mustár
  • 1 fej előfőzött cékla
  • 3 evőkanál főtt csicseriborsó
  • 1 evőkanál tahini vagy hámozott napraforgómag
  • bors
  • csipet őrölt szerecsendiócsipet
  • őrölt fahéj
  • Tetszés szerint karikákra vágott lilahagyma is mehet bele, vagy épp kókuszkrémmel és reszelt fokhagymával, só-bors-sörélesztő kombóval összemixelt tofu-túró.

Elkészítés:

  • A sütőt 180 fokra melegítjük.
  • Az édesburgonyát meghámozzuk, a reszelő nagy lyukú oldalán lereszeljük, majd ugyanezt tesszük a hagymával és fokhagymával is.
  • Egy nagy serpenyőben, olívaolajon, sóval, borssal, mindet pirítani kezdjük – egészen addig, míg szinte mállani kezd. Ekkor hozzáadjuk a szerecsendiót és fahéjat, és a mozsárban vagy robotgéppel durvára őrölt brazil diót. Két kanállal kiveszünk a keverékből, ezt a robotgépben pépesítjük, majd visszaforgatjuk.
  • Nedves kézzel hamburgereket formázok a mixből, sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, majd 25 percig sütjük. Közben kikeverjük a krémeket.
  • A birsalmalekvárt vagy reszelt almát összeforgatjuk a mustárral és reszelt tormával. A csicseriborsót, céklát, tahinit vagy napraforgómagot sóval-borssal és egy kis citromlével, valamint ecettel sima krémmé keverjük, botmixerrel.
  • Az avokádót meghámozzuk, kiszedjük a magját és félcentis szeletekre vágjuk – uborka esetében csak az utóbbi szükséges.
  • A zsemlét félbevágjuk, és a sütő alján pár percig pirítjuk vágott felével lefelé. Kiszedés után megtetézzük a tormamártással, mehet rá egy édesburgonya burger, majd egy kanál céklás humusz, és az avokádókarikák.

Én tennék mellé lilahagymát, Nimi pedig sörélesztővel készült tofu túrót. A pirított kalácska másik felével zárjuk. Koktélparadicsomot majszolunk mellé, majd csendben elájulunk.

Tiramisu vegánbarát mascarponéval
Fotó: Nimrod Dagan

Tiramisu vegánbarát mascarponéval

A legendás olasz kávénak nincs párja – szokás mondani, és bár igaz, hogy Itáliában tökélyre fejlesztették, hogyan is hozhatják ki a legtöbbet, legjobbat, legízesebbet a kávészemekből, azért hozzá kell tennem: a „sár kávé” – ahogy Izraelben hívják – épp olyan jól tud esni, mint egy méregdrága kávégéppel készített eszpresszó, vagy egy Posh kapucsínó, amire a barista szívecskét applikált tejhabból.

Ami Betlehemben „arab kávé”, Isztambulban „török kávé”, Jinbaramban „bali kávé”, az nálunk, Methanán természetesen „görög kávé”, hiszen a Bazi nagy görög lagzi óta mindenki tudja, hogy mindent a görögök találtak fel, és minden szó görög eredetű.

Szeretett tavernánkban, az Agiorgitikonban rendre ezzel indítjuk a napot, és amíg én írom a cikkeimet, Nimi pedig készségesen válaszolgat a hozzánk érkező nagy utazók kérdéseire-kéréseire, a nap lassan a hófehérre meszelt templom torony fölé emelkedik, ilyenkor pedig – a nap első csobbanása előtt – megkívánunk valami is kényeztető falatot.

Ám a kávé csodálatos ízéről még nem akarunk lemondani (értsd, még nem érett meg az idő az első, délutáni sörre, vagy fehérborra). Ilyenkor jön jól egy otthon készített krémes, aromás tiramisu, amelyben a mascarponét beáztatott magvakkal váltjuk ki, az olasz eszpresszót pedig – természetesen – görög-török-balinéz-arab-sár kávéval.

Hozzávalók:

  • 6 szem, bármilyen vegán keksz – pl. zabfalatok, vagy finomra őrölt zabpehely
  • 1 csésze kávé
  • ½ csésze természetes szirup, pl. juhar, agave, rizs, vagy datolya, esetleg szőlőmust
  • 1 vaníliarúd, vagy pár csepp vanília aroma
  • 1 konzerv kókuszkrém (vagy más növényi tejszín)
  • ½ csésze kesudió, mandula, brazil dió, vagy napraforgómag
  • 2 evőkanál 100% kakaópor

Elkészítés:

  1. Vizet forralunk, beáztatjuk a magvakat, majd lefőzünk egy jó pár erős eszpresszót, és miután a felét megittuk (na jó, nem), a maradékot egy keverőtálba töltjük.
  2. Kikészítjük a tiramisunak való edénykét – az én kedvenceim ehhez a vintage befőttesüvegek. A kekszeket egyenként megmártóztatjuk a kávéban, a befőttesüveg aljára pakoljuk egyenletesen, majd jöhet a krém. Ha zabpelyhet használunk, azt egyszerűen csak összemixeljük az eszpresszóval és egy kis sziruppal.
  3. A blenderben a szirupot, 1 kiskanál kávét, kókuszkrémet, a lecsepegtetett magvakat a vaníliával és sziruppal simára pörgetjük. Ezzel pakoljuk meg a szottyos kekszet – türelmes emberek, aki én nem vagyok, több rétegben is pakolhatják: krém, keksz, krém, keksz, krém, keksz… és így tova, a Bábel tornyáig.
  4. Beugrik a hűtőbe, és tálaláskor szűrőn át szórjuk meg kakaóporral. Jól esik mellé egy pohárka édes moscato…vagy még egy kis kávé?

Boldog hanukát, karácsonyt, új esztendőt mindenkinek – embernek, állatnak, bolygónak!


Steiner Kristóf a Kristof’s Kitchen YouTube csatorna alapítója, vegán séf, aktivista, blogger. Kristóf Instagramja. Nimod Instagramja. Legújabb könyvük a Határtalan Házikonyha.

 

Steiner Kristóf

Steiner Kristóf

Blogger, séf, ember- és állatjogi aktivista
2009-ben tértem át 100%-os növényi étrendre, az állatokért, a veganizmus eszméje azonban a mentális és fizikai egészségemre is csodás hatással volt. Az állatvédelem mellett nagyon fontosnak tartom a céljaink békés kommunikációját, és igyekszem olyanokkal is megtalálni a közös hangot, akikkel nem mindenben gondolkodunk egyformán.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.