A jegesmedve kereskedelmi célú vadászata mellett teszi le a garast a WWF. A szervezet szerint ezzel is lehet tenni a faj fennmaradásáért. Egy alaszkai őslakos szerint azonban más lehetőségek is rendelkezésre állnak arra, hogy bevételt generáljanak ezekből az állatokból a fajvédelem megerősítésére. Ezek ráadásul hosszú távon fenntartható megoldások lennének.
A nemzetközi jegesmedveszőr-kereskedelem előmozdításán dolgozott a WWF a The Guardian szerint. A lap rámutatott, ezzel párhuzamosan ráadásul többek között jegesmedvék fotóival kampányolva is igyekezett minél sikeresebb adománygyűjtéseket abszolválni a természetvédelmi szervezet.
Nem új keletű az az elképzelés, amely szerint a korlátok közé szorított szőrme- vagy trófeavadászat legalizálásával összességében az adott faj általános helyzete is javítható. A közelmúltban is Martin Wikelski, a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet szakértője érvelt a szarvkereskedelem legalizálása mellett. Kifejtette, az ebből származó bevételeket az orrszarvúk védelmére lehetne fordítani.
Hasonló logika mentén nyilatkozott már a WWF is a trófeavadászat és az elefántcsont-kereskedelem kapcsán is.
A WWF nem ellenzi azokat a vadászati programokat, amelyek a veszélyeztetett fajok fennmaradására nem jelentenek veszélyt, és amelyek bizonyítottan tudományos alapokon nyugvó, megfelelően irányított és szigorúan betartatott védelmi és gazdálkodási stratégia részét képezik
– olvasható a szervezet álláspontja a hivatalos oldalán.
A WWF már 2013-ban is az ellen érvelt, hogy a jegesmedve védelmi státuszát módosítsák. Amennyiben ez megtörténik, teljes mértékben tiltottá vált volna a faj vadászata. Ez azonban a szervezet szerint azért nem lett volna indokolt, mert „az éghajlat felmelegedése miatt bekövetkező élőhelyvesztés, nem pedig a nemzetközi kereskedelem a várható állománycsökkenés elsődleges oka”.
Ehhez az állásponthoz pedig ragaszkodott a WWF évekkel később is. Amikor 2022-ben arról kérdezték Colman O’Criodaint, a WWF sarkvidéki programjának tanácsadóját, hogy szükségesnek látja-e már a jegesmedve szigorúbb védelmét, nemleges választ adott. Hangsúlyozta, a faj még mindig nem felel meg a védettségi státusz módosításához szükséges számszerű kritériumoknak.
Egy kulcsfontosságú ország nem tiltja a jegesmedve vadászatát
A jegesmedvéket igen súlyosan érinti a sarkvidéki tengeri jég olvadása, mivel megnehezíti a zsákmányszerzést. Egyes régiókban a jegesmedvék fizikai állapota romlik, kevesebb kölyök születik, és fiatalabban halnak meg. A Torontói Egyetem kutatói 2023-ban közzétettek egy tanulmányt, amely alapján sok jegesmedve szervezete nem tud elegendő mennyiségű vagy megfelelő minőségű anyatejet előállítani a felmelegedés miatt.
Becslések szerint mára világszerte 22-31 ezer jegesmedve maradt, mintegy kétharmaduk Kanadában él. A helyzet pikantériája, hogy miközben
- Oroszország,
- Grönland,
- az Egyesült Államok
- és Norvégia
már betiltotta a kereskedelmi célú jegesmedve-vadászatot, addig éppen a legtöbb jegesmedvének otthont adó Kanada még engedélyezi ezt.
Évente átlagosan 300-400 egyed bőrét exportálják, elsősorban Kínába. Az ázsiai országban egy teljes bőrt átlagosan 60 ezer dollárért (több mint 23 millió forintért) adnak el. Leggyakrabban luxusruházat és szőnyeg készül belőle.
A WWF névnek súlya van
Egy iñupiat népcsoporthoz tartozó alaszkai őslakos, Robert Thompson szerint azonban más út is járható lenne. „Tízezer évig nem kereskedtünk ezekkel az állatokat, ezért vannak még mindig itt” – hangsúlyozta. Hozzátette, a jegesmedvék kilövése nélkül is lehetne nagyobb bevételt generálni belőlük. Turistáknak lehetne például megmutatni, természetes körülmények között hogyan élnek ezek az állatok. „És ez még fenntartható is lenne” – mondta. Ezzel szemben „azt gondolom, ha pénzszerzés céljából lelőjük a medvéket, hamarosan nem lesz már medvénk”.
Jean-Paul Jeanrenaud pedig, aki korábban a WWF igazgatója volt, arra figyelmeztette a szervezetet, hogy közvélemény-formáló ereje lehet annak, ha állást foglalnak egy-egy ügyben. Éppen ezért nagyon megfontoltan kell véleményt nyilvánítani, különösen olyan érzékeny témában, mint a jegesmedve kereskedelmi célú vadászata.
A WWF névnek – tapasztalatom szerint – ereje volt. Ha felkerestem embereket, meg akarták hallgatni a mondandómat. A WWF-nek van befolyása – még mindig van.
A The Guardian kérdésére a WWF leszögezte, nem lobbizik kifejezetten a jegesmedveszőr-kereskedelem előmozdításáért. „A vadászat összetett kérdés, amely gyakran fonódik össze az őslakosok és a helyi közösségek jogaival – és mint ilyet, nem minden esetben ellenezzük” – fogalmazott a szervezet egy szóvivője. „Ez viszont nem jelent egyet a jegesmedveszőr-kereskedelem támogatásával, a lobbizással.”
„Ellenzünk minden fenntarthatatlan és illegális vadászatot” – hangsúlyozta. „A jegesmedvékre a legnagyobb veszélyt az élőhelyük elvesztése és az éghajlatváltozás jelenti, ezért továbbra is dolgozunk a természetvédelemért és kampányolunk ezekben a létfontosságú kérdésekben.”
