Egy új dokumentumfilm mutatkozik be a napokban az EarthxFilm filmfesztiválon – amit a koronavírus miatt egyébként online tartanak meg. Már 50 éve ünnepeljük a Föld napját, ezért ez a legjobb alkalom, hogy egy ilyen felemelő történet napvilágot lásson.

Az Akashinga: The Brave Ones olyan zimbabwei, női hadsereg, akik az orvvadászokat próbálják megállítani. A filmet a díjnyertes James Cameron rendezi, akinek egyik korábbi munkája a The Game Changers. A gyártásért pedig a National Geographic Documentary Films felel.

A filmet várhatóan már idén év végén bemutatja a National Geographic 171 országban, 43 nyelven.

Mi az az Akashinga?

A csapat leginkább közelharchoz megfelelő, de akár ötszáz méterig is pontosan ellövő puskákkal felszerelkezve tevékenykedik Zimbabwéban, a Zambézi-völgy alsó részében: ez a terület az afrikai orvvadászat melegágya. Céljuk “megoldást nyújtani a vadászat felszámolására, illetve a társadalmi problémák helyi szinten való megoldása”.

A stúdió szerint a film bemutatja, hogy a bátorság és a kemény munka milyen sok pozitív változást eredményezhet. Az utóbbi években, hála az akashingáknak, jelentőset esett az orvvadászat az afrikai országban.

Vegán étrend

A táplálékdús étrend elengedhetetlen része a vadőrök munkájának, mivel az Akashinga alapjaiban épít a csapatok kemény fizikai kiképzésére.

Az Akashinga alapítója, Damien Mander, hadseregben szolgált mesterlövész vegán étrenden él az osztag összes többi tagjával együtt. Mander akkor lett vegán, amikor szembesült vele, hogy „mennyire álszent dolog egy állatcsoport védelméért küzdeni, aztán hazaérve megenni egy másikat.”

A tagok örömmel fogadták az étrendbeli változást. Vimbai Kumire, a csapat egyik tagja és egyedülálló édesanya azt nyilatkozta:

„Jól érzem magam. Egyáltalán nem hiányzik a hús.”

Mander bevallotta, hogy régen úgy gondolta, a nőknek nincs helye a hadseregben. Az alapító, aki a hadseregben több ezer férfit képzett ki, az Akashingához való válogatásról azt mondta:

„189 férfi jelentkező volt. Az első nap végére hárman maradtak. Ellenben a női újoncokkal más volt a helyzet: keményen hajtottuk, durvább kiképzést kaptak, mint a férfiak bármikor, de ennek ellenére a 36 jelentkezőből mindössze három morzsolódott le.

A poklot is megjárattuk velük, de ők csak mosolyogtak, és egyre keményebbek lettek. Alig hittem el.”

Kumire szerint ez a munka nem csak férfiaknak való, hanem mindenkinek, aki fitt és erős.

akashinga női vegán csoport

Mindenkinek segítenek

A 21 éves Primrose Mazliru mára már szintén vadőr, miután bántalmazó barátja elhagyta, amikor terhes lett. A lány a kiképzéssel egyidőben sikeresen befejezte a középiskolát abból a fizetésből, amit az Akashingával keresett. „Sokat fejlődtem emberileg, kivívtam a közösség tiszteletét” – mondja.

A természetvédelemben való jártasság nem csak munkát ad ezeknek a közösségeknek, hanem állatokat, sőt, egész ökoszisztémákat ment meg a pusztulástól.

Körülbelül négymillió ember él vadászterületek határában, akik függnek a vadászatból származó profittól. Valójában viszont előfordul, hogy a vadászati bevétel mindössze három százaléka kerül a közösségekhez.

Ezzel szemben az Akashinga mindössze öt hónap alatt több pénzt juttatott a közösségekhez havi szinten, mint a trófeavadászat egy év alatt. A működési költségek 72%-a közvetlenül a közösségekhez megy.

Victor Muposhi professzor, természetvédelmi biológus úgy gondolja, a növényi étrendre való váltás véget vetne az orvvadászatnak, a vadon történő állattenyésztésnek és az élőhelyvesztésnek.

Prove
A Prove.hu segít, hogy a jó emberek jó döntéseket hozzanak - útmutatók a vegán életmódról, növényi étrendről és az állatjogokról.

Írd le a véleményed!