Új-Zéland kormánya úgy döntött, a klímaadózás egy új formáját vezetik be: mostantól a gazdáknak illetéket kell fizetniük a mezőgazdasági tevékenységeikkel járó kibocsátások után.
Az adót a sajtóorgánumok “böfögésadónak” keresztelték el a kérődző állatok után, amiknek az emésztési folyamatai által kerül a szektorból a legtöbb üvegházhatású gáz a légkörbe.
Ez elsőre viccesnek, szinte abszurdnak tűnik, pedig a kormánynak igen jó oka volt erre a lépésre, Új-Zélandon ugyanis különösen magas arányban kerülnek klímaváltozást előidéző gázok a levegőbe az állattartás miatt. Bár az ország lakossága mindössze 5 millió fő, a szarvasmarhák száma 10 millió, a juhoké pedig 26 millió körülre rúg.
Ez klímavédelmi szempontból korántsem elhanyagolható: az összes haszonállatként tartott állat közül a szarvasmarhák és a juhok miatt kerül a legtöbb üvegházhatású gáz a levegőbe, mivel a kérődzők emésztési folyamataik során nagy mennyiségű metánt bocsátanak ki. Emellett nem elhanyagolható a szén-dioxid- és dinitrogén-oxid-kibocsátás sem: a kormány szerint e három gáz miatt Új-Zéland összes kibocsátásának több, mint feléért a mezőgazdasági szektor felelős.
Az új adózási rendszert 2025-ben tervezik érvénybe léptetni, a gazdákat pedig nem hagyják cserben segítség nélkül. A váltást egy közel száz oldalas konzultációs dokumentum segíti, amiben részletes információkkal szolgálnak a törvény mögötti kibocsátáscsökkentés céljairól, az illetékek megállapításáról és az alacsonyabb kibocsátással járó gazdálkodásra való átállásról. A konzultáció október 11-től november 18-ig tart majd, ezalatt a gazdáknak lehetősége van visszajelzést adni az államnak.
A kormány állítása szerint az adóból származó bevételt visszaforgatná a mezőgazdasági szektorba új technológiák, kutatások, és a gazdáknak adott, kibocsátáscsökkentésre ösztönző juttatások formájában.
Az új adó Új-Zéland idén májusban közzétett kibocsátáscsökkentési tervének része, amit az ország miniszterelnöke, Jacinda Ardern is támogat:
Ez egy fontos előrelépés Új-Zéland alacsony kibocsátású jövője felé, és annak az ígéretünknek is eleget teszünk vele, miszerint 2025-től megadóztatjuk a mezőgazdasági kibocsátásokat
– nyilatkozta.
A mezőgazdaságból származó legfőbb, a klímaváltozást előidéző gáz a metán, ami bár kevesebb ideig tartózkodik a légkörben, mint a szén-dioxid, légkörmelegítő potenciálját 20 év leforgása alatt a CO2 56-szorosára, 100 év alatt pedig 21-szeresére becsülik.
A klímaváltozás sürgősségére való tekintettel az utóbbi időben a klímatudósok arra jutottak, hogy a metánkibocsátás csökkentésével lehet a leggyorsabb enyhítő hatást elérni, aminek fényében nem meglepő az új-zélandi kormány döntése.
Az új illeték hírét nem mindenki fogadta pozitívan: múlt héten az új-zélandi gazdák több városban is tüntettek a bevezetésük ellen.
