A vegán gyerek ma még általában kilóg a sorból, így előfordulhat, hogy életmódja miatt iskolai zaklatás áldozatává válik. A lapunknak nyilatkozó gyereknevelési tanácsadó pedig rámutatott, nem megfelelő hozzáállással a szülő még ronthat is a helyzeten.
Szülőként az egyik legnehezebb dolog az első otthon eltöltött évek után kiengedni a gyereket a családi buborékból, és elindítani őt a saját szocializációs útján. Tudva, hogy te magad is a számos pozitív élmény mellett sok lelki sebet is begyűjtöttél anno a társaid jóvoltából.
Már az óvodások is meglehetősen élesen tudják bírálni a másik frizuráját, ruháját vagy éppen szeretett játékbabáját, az iskoláskorra fordulva azonban ezek a bántások egyre élesebbé és egyre szisztematikusabbá válhatnak. Ez nem véletlen, hiszen a gyerekek egyre ügyesebben mérhetik fel, milyen terület lehet különösen érzékeny pont a másiknál, mi az, amivel a leginkább kilóg a sorból.
A vegánok száma fokozatosan nő Magyarországon is, egyre több a vegán életmódot követő család. Ráadásul a közösségi oldalak térnyerésének egyik nagy előnye, hogy könnyebben kapcsolódnak is ezek az emberek egymással bizonyos csoportokban vagy oldalakon. Az azonban még ritka, hogy egy osztályba – állami intézményben – egy-kettőnél több vegán gyerek kerüljön.
Az iskolában sajnos nagyon gyakran előfordul kiközösítés, zaklatás. Akit nem az étrendje, azt a neve vagy a haja miatt csúfolják. Ennek az oka, hogy mindenki keresi a helyét a világban ebben a korban
– nyilatkozta a Prove-nak Tarkovács Cecília gyereknevelési tanácsadó.
Vegán gyerekből vegán felnőtt?
A szakértő leszögezte, a szülő egyik legfontosabb feladata, hogy támogassa iskoláskorú gyerekét abban a munkában, hogy rátalálhasson saját magára. Kiemelte, ez a támogatás nem korlátozódhat azokra a forgatókönyvekre, amelyet a szülő elfogadhatónak tekint.
Benne van a pakliban, hogy az iskolai zaklatás hatására az addig vegán gyerek úgy dönt, a társaival eszik állati eredetű ételeket is. Iskoláskorban a gyerekek már elkezdenek intenzíven érdeklődni az iránt, hogy a kortársak mit gondolnak róluk, szeretnének a közösség részévé válni. De nem is kell kizárólag a veganizmusra gondolni, bizonyos korban már beszélhetünk az alkoholról vagy a cigarettáról is. A tiltás egyik esetben sem működhet a gyakorlatban. Sokkal fontosabb, hogy nyitottak legyünk, tudjunk velük beszélgetni ezekről. A szülőnek létfontosságú felismerni, hogy ez a gyerek utazása. Az, hogy az iskolában ő azt érzi komfortosnak, hogy eszik állati eredetűt, nem jelenti azt, hogy már élete végéig így fog étkezni
– magyarázta a gyereknevelési tanácsadó.
Könnyen előfordulhat az is, hogy a gyerek végül magától visszatalál a veganizmushoz. Ez ráadásul akár még egy erősebb elhatározás is lehet, mint az, ha kizárólag a szülő kedvéért, az ő unszolására tartana ki a növényi alapú étrend és az egész életmód mellett.
Iskolai zaklatás esetén sem kell azonnal akcióba lendülni
Tarkovács Cecília elmondta, nagyon kell figyelni a jelekre, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyerek iskolai zaklatás áldozata lehet. Erre utalhat minden markáns viselkedésváltozás, például ha
- visszahúzódóbbá válik a gyerek;
- hirtelen változik a teljesítménye;
- gyakori fej- és/vagy hasfájás, hasmenés, láz lép fel;
- alvásproblémák, esetleg evéssel kapcsolatos gondok merülnek fel.
Ahhoz azonban, hogy ezekben a helyzetekben a szülő valós érzelmi támaszt nyújthasson a gyereknek, már korábban is jelen kell lenni. Nem elég akkor akcióba lendülni, amikor baj van.
A szakértő hangsúlyozta, azt is érdemes tisztázni, milyen mértékben és minőségben vonódjon bele a szülő az iskolai zaklatás felszámolásába, feloldásába. Leszögezte, kifejezetten káros, ha az anyuka vagy az apuka azonnal akcióba akar lendülni, és a saját kezébe veszi a gyeplőt.
Már a totyogósokat is hagyni kell néha elesni, mert az befolyásolja, milyen lesz később az egyensúlyérzékük és a mozgáskultúrájuk. A fejlődésnek minden területén szükség van ezekre a bakikra és döccenőkre. Ha mindig mi oldunk meg helyette mindent, az a gyerek kisebbrendűségi érzését erősíti, és soha nem fogja elhinni, hogy képes lesz valaha önállóan irányítani az életét, kezelni a saját konfliktusait
– mondta.
Szülőként érdemes lehet egy érdeklődő, empatikus attitűdre törekedni az „észosztó” megoldóember szerepkör felvétele helyett. Hasznosak lehetnek a gyerek panaszáradata közben a következő mondatok:
- „Ez nehéz lehet.”
- „És te mit gondolsz erről, mások mit mondanak?”
A gyerek így egyszerre tapasztalhatja meg az érzelmi támogatást és azt, hogy bizalmat kapott. A szülő elhiszi, hogy meg tudja oldani a helyzetet, hisz nem vette át az irányítást – ez pedig önbizalommal vértezheti fel a gyereket.
Habitusfüggő, miként reagál a vegán gyerek az iskolai zaklatásra
Tavaly egy akkor 14 éves fiú, Solomon Tadlock rukkolt elő 50 Visszavágás Vegán Gyerekeknek (50 Comebacks For Vegan Kids) című könyvével. Ebben tanácsokat ad kortársainak, milyen érvekkel és mondatokkal védhetik meg magukat abban az esetben, ha társaik a vegán életmódjuk miatt bántják őket.
„Mikor kisebb voltam, gyakran zaklattak a társaim azért, amiért vegán vagyok. Igazából bármi átlagostól eltérőt látnak a gyerekek, annak általában zaklatás a vége. Én viszont mindig tudtam nekik válaszolni, így egyre kevésbé voltam alkalmas célpont. Azt hiszem, sokan nincsenek ezzel így, és hasznát vennék, ha lenne a tarsolyban egy-egy jó kis visszavágás. Ezen felbuzdulva pedig megírtam a könyvemet” – nyilatkozta akkor a kamasz fiú.
Lényeges azonban látni azt, hogy a vegán gyerek problémája egy iskolai zaklatás esetén nem feltétlen csak az lehet, hogy nincs megfelelő tudásbázisa a visszavágáshoz. A habitusától is függ, hogy vissza tud-e, vagy vissza akar-e vágni.
Meg kell vizsgálni a szülőnek, milyen típus ő és milyen a gyerek. Fontos megnézni, hogy mi, szülők miként kezelünk egy olyan helyzetet, mikor a vegán életmódunk miatt piszkál minket a környezetünk. Ettől függetlenül kell látnunk azt, hogy a gyerek milyen. Attól, hogy a szülő automatikus reakciója az, hogy kiáll magáért, nem feltétlenül lesz ugyanez a gyerek megoldási módja. Ezt pedig meg kell látni, el kell fogadni
– jelezte Tarkovács Cecília.
