Változatos témákkal, érdekes előadásokkal és izgalmas kerekasztal-beszélgetésekkel várta a vegán élelmiszeripar gyártóit, forgalmazóit, valamint a növényi alapú táplálkozásban jártas szakembereket a szerdán, Budaörsön megrendezett Növényi Konferencia. Az immáron negyedik alkalommal megtartott eseményen az előadók között ott volt portálunk alapító főszerkesztője, Vida Raul is.
2021-ben rendezték meg először a Növényi Konferenciát Budapesten, mégpedig a The Plant-Powered Perspectives elnevezésű nemzetközi kezdeményezés keretében, amely a visegrádi négyek országaiban igyekezett platformot biztosítani a növényi táplálkozás népszerűsítőinek. A Magnet Házból azóta a Metro Gasztroakadémiára költözött az esemény, ám a küldetése nem változott: teret adni a közös gondolkodásnak, és találkozási lehetőséget biztosítani mindenkinek, aki a növényi iparágban érdekelt.
S bár az eltelt évek során a vegán, valamint a mentes termékek piaca ugrásszerű növekedésnek indult hazánkban, még igencsak elkél a segítség azoknak, akik ezen a területen kívánnak sikeres vállalkozásba fogni. A Növényi Konferencia ennek ellenére most először nemzetközi adományok nélkül, pusztán a hazai támogatók segítségével, önerőből valósult meg.
A házigazda Péntek Csaba, a VBC (Vegan Business Circle) alapítója köszöntőjében hangsúlyozta is a támogatók, vagyis a METRO, a Prove-Veganuár, a Trade Magazin, a Nestlé, a Sweet Gorilla, a Plant Revolt, a MAVEG, a VBC, a Zero Guilt, a Mentes Bor, a BiOrganik, a Zoi Kingdom és az Élés Kamra segítségének fontosságát.
Változásra szükség van, hiszen miközben mi itt egy békésebb, vegán jövőt igyekszünk építeni, világszerte állatok millióit vágják éppen le, és tartják méltatlan körülmények között
– nyitotta meg az eseményt a kegyetlen valóságot felidézve Péntek Csaba.
„Tapasztalataim szerint a legnagyobb hatást az üzleti életen keresztül lehet elérni, ezért különlegesen fontos ez a konferencia. Ugyanakkor a pici lépéseket is meg kell becsülni, még akkor is, ha megtételük nagyon sok munkát igényelt. Idén mi is számos kihívással néztünk szembe a szervezés során, de végül valamennyi akadályt legyőztük. A már említett, elkerülhetetlen változás motorja pedig a befektetett energián és időn túl a minőségi és ízletes növényi étrend lesz.”
Minőség minden áron
Péntek Csaba utóbbi mondatával gyakorlatilag a Növényi Konferencia legfontosabb üzenetét is megfogalmazta, hiszen az őt követő előadások és kerekasztal-beszélgetések során minden szakember hangsúlyozta: egy vegán élelmiszernek elsősorban finomnak és egészségesnek kell lennie, mert csak így lehet a mindenevők számára is vonzóvá tenni. Márpedig a nagy áttörés csak utóbbiak megnyerésével lehetséges.
Az első vendégek, Zoltai Anna a KÖZSZÖV elnöke, valamint Farkas Erika táplálkozási szakértő azonban elég gyorsan szembesítette a hallgatóságot a hazai helyzettel, amely a közétkeztetésben pillanatnyilag lehetetlenné teszi a növényi étrend lehetőségének felkínálását.
A konferencia moderátora, Galavits Patrik által feltett kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy az érvényben lévő 37/2014-es EMMI-rendelet szigorúan meghatározza, mi kerülhet a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban, szociális intézményekben és a büntetés-végrehajtásban a tányérra.
A fehérjék közül a növényi helyett az állati eredetűek szerepelnek kötelezően a listán. A heti egy húsmentes napot azonban idén több-kevesebb sikerrel bevezették, amely mindenképpen előrevetíti a változást. Mindkét szakember szerint enyhülés várható ezen a téren, a folyamatot azonban biztosan meggyorsítaná, ha a szülők, illetve a középiskolás diákok részéről határozottabb igény fogalmazódna meg.
A közétkeztetés után a vendéglátás került terítékre, mégpedig Zsolnay Gergely, a The Planteen séfje révén, aki az előtte szólókhoz kapcsolódva a húsmentes nap megnevezést egyszerűen öngólnak minősítette.
„Miért nem hívjuk inkább rostnapnak, vagy vitaminnapnak, de még az egészségnap is helytállóbb lenne?” – hívta fel a figyelmet a vegán séf a rossz beidegződések káros mivoltára. „A növényi étrenddel ugyanis nem megvonni szeretnénk magunktól valamit, hanem éppen ellenkezőleg, valami pluszt adni.”
„Erre pedig nagyobb szükség lenne, mint valaha, hiszen a bevásárlókosarakat nézve láthatjuk, hogy azok antitápanyagokkal vannak tele” – folytatta. „A magyarok többsége túlsúlyos, cukorbeteg, szív- és érrendszeri problémákkal küzd, a gyermekeink kezét pedig mi magunk kötjük meg a rossz otthoni étkezési szokások továbbadásával.”
„Ezzel van dolgunk, és nem is kevés” – zárta gondolatait a séf. „Nagyon hosszú még az út egy egészségesebb, a növényi étrend felé elinduló magyar társadalom kialakításáig.”
A megszokás rabságában
Zsolnay Gergely szerint a vendéglátásban nem szabad kizárólag a vegánokra fókuszálni, hiszen az étterembe járók több mint kilencven százaléka mindenevő. S bár ő személy szerint nem híve a hús-, tej- és tojáshelyettesítő élelmiszereknek, a változás ezek nélkül nehezen képzelhető el.
Az emberek számára ugyanis fontos a jól ismert íz és állag, csak ezt követik az ideológiák. A vendéglátó egységek, szállodák részéről egyébként egyre nagyobb a nyitottság a növényi étrend felé, a megvalósításnak azonban komoly határokat szab a szakácsok technikai tudásának hiánya. Ez utóbbin igyekszik most javítani Zsolnay Gergely.
A vásárlók a mindennapokban a kiskereskedelem révén találkoznak a legtöbb vegán termékkel. A következő kerekasztal-beszélgetésnek éppen ezért innen érkeztek a résztvevői, Szalma Rita, a Kifli.hu kereskedelmi igazgatója, Simon Zsuzsanna, az Avokado marketingvezetője, Herczeg Andrea, a Csak a Mentes alapítója és Tukacs Máté, a Bijó marketingvezetője személyében. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a növényi és mentes termékek ma már sokkal finomabbak, mint 5-10 évvel ezelőtt, és az árak is kedvezőbbek. Ez a két tény pedig az ő üzleti sikereikhez is hozzájárult, ahogy a vásárlók egyre tudatosabb magatartása is.
„Azért még mindig elég nagy a kavarodás a fejekben ezen a téren, ezért egyfajta edukációs szerepünk is van” – tudtuk meg Herczeg Andreától, akinek saját bevallása szerint azért van könnyebb dolga, mert a mentes termékek gyártói és beszállítói az ismeretterjesztő munka nagy részét helyette elvégzik. „Igyekszem az eseményeimre magyar termelőket hívni, ők ugyanis nehezebben jutnak be az áruházláncokba, mint a nagy multik, pedig fantasztikus termékeik vannak.”
Szalma Rita saját tapasztalataik alapján beszélt arról, hogy növényi tejfogyasztás terén jobban állunk, mint például a csehek, s mindenkinek van olyan terméke, amelynek minőségében nem enged, s akár többet is hajlandó fizetni érte.
Tukacs Máté ugyanakkor arról beszélt, hogy a vegánok többsége biztosra, vagyis a jól ismert termékre megy, és a trendeket is követik, a szójáról például egyre többen állnak át a borsófehérje-alapú termékekre. De az otthoni kézműves próbálkozás is egyre jellemzőbb.
A tudatos vásárlók pedig egyre kevésbé bíznak az adalékanyagokkal teli, UH-kezelésen átesett élelmiszerekben. A jövő tehát a természetes alapanyagokból, magas beltartalmi értékkel, fenntartható, jó ár-érték arányban előállított termékeké. Tukacs Máté jó adag iróniával a hangjában még azt is megkockáztatta: vagy visszatérünk a természetes, hazai, szezonális növényi alapanyagokhoz, vagy „mind meghalunk”!
Élmény a tányéron
Egy másik kerekasztal-beszélgetés során Fait Federika fenntarthatósági szakértő, Preyer György, a Vegazzi Specialty Pizzéria szakmai vezetője és Szeghalmi Anita, a Vegán Kifli tulajdonosa a hazai vegán éttermek nehézségei kapcsán hangsúlyozta a törzsvendégi kör kialakításának fontosságát.
Fait Federika, a The Planteen példáját hozta fel annak korábbi ügyvezetőjeként annak bizonyítására, hogy a visszatérő látogatók nagy számának köszönhették azt, hogy pénzügyileg stabil helyzetbe került az óbudai vegán kantin és kávézó.
Szeghalmi Anita szeretetprojektként jellemezte mikrovállalkozását, amely egy vegán lakásétteremből nőtte ki magát, miközben összetartó közösséget is épít.
Preyer György szerint egy vendéglátóhelynek mindig kiszámítható és állandó minőséget kell hoznia, miközben az is meghatározó a visszatérés szempontjából, hogyan bántak a vendéggel, törődtek-e kellőképpen az igényeivel? A minőségi kiszolgáláson túl mindhárman egyetértettek azzal, hogy igazi élményt kell nyújtaniuk vendégeiknek ahhoz, hogy törzsközönségként lehessen rájuk számítani.
A Növényi Konferencia résztvevőinek általános üzleti tanácsokkal is kívánt szolgálni, ezért Molnár Gergely Dávid, a Szemléletváltó mentorprogram vezetője a jó munkaerő kiválasztásáról, Batternay Anita, a PrestonSales ügyvezetője az outsourcing (termékek bolti kiszervezése) módszereiről tartott előadást.
Bruzsa István, a Nestlé sales managere, Zsiros Bernadett, a Mentes Bor tulajdonosa, valamint Bíró Attila, a Sweet Gorilla Mentes Tortaműhely tulajdonosa pedig a növényi alapú termékek beszállítási nehézségeiről beszélt, amelyek közül az általános bizalmatlanság az egyik legnagyobb probléma.
„Azokban az éttermekben, amelyekben vegán és mentes ételeket is felszolgálnak, nekünk is könnyebb dolgunk van a borok terén, hiszen az asztalnál helyet foglalók között biztosan van egy sofőr is, aki nem választhat alkoholos italt” – fejtette ki Zsiros Bernadett.
A vegán vendéglátás kihívásaira térve Bernadett arra is felhívta a figyelmet, hogy „a borok esetében nagy meglepetések érhetik a vegánokat, hiszen a növényi alapanyag ellenére a készítés során többnyire állati eredetű anyagokat is felhasználnak a borászok.”
„Ezért is fontos az edukáció” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „a partnerek esetében például azt jelenti, hogy az alkoholmentes borok, pezsgők nagyszerűen felhasználhatóak koktélok készítéséhez.”
Bíró Attila ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az erős vegán kommunikációval ők korábban nagyon megégették magunkat, amikor pizzériát üzemeltettek, ezt követően csak nehezen, kemény munkával tudtak talpra állni. Ma már termékeiket elsősorban a jó minőségük és az ízük miatt vásárolják, több viszonteladójuk ki sem írja, hogy a termék vegán. Csak a vendég kérdésére erősítik meg a tényt.
Bruzsa István szerint egyre nagyobb az igény a húsmentes táplálkozásra, a forradalmi változás azonban nem a vegánok, hanem a flexitáriánusok számának növekedésében történt meg, s ez várhatóan a jövőben is folytatódik.
Hitelesség és kreativitás
Vida Raul, az Empátia Sztori nonprofit szervezet ügyvezetőjeként tartott előadást a konferencián, mely magában foglalja a Prove vegán magazint és a Veganuár életmódváltó programokat, ám sikereit a Csir Kevin közösségi oldal elindításával alapozta meg. Ez utóbbival kapcsolatban ő is elismerte, hogy attól kezdve nőtt meg a tartalmak népszerűsége, amikor a nem vegánok felé is nyitott.
„A szívhez szóló kutyás és cicás videók révén rohamosan nőtt az oldal követőinek száma, akik ezután a csirkék, disznók és egyéb haszonállatok életébe is betekintést nyertek” – idézte fel a kezdeteket Vida Raul a nonprofit vegán szervezetek hasznosságáról beszélve. „Ezek hatására fokozatosan rájöttek, hogy ők is »cukik«, így egyfajta érzékenyítést végeztem az irányukban.”
„Etikai vegánként a tőlem telhető legnagyobb mértékben szeretnék hozzájárulni a társadalmi változáshoz, ebben találtam meg a küldetésemet, amely az évek során messze túlnőtt a kedves videókon” – folytatta Raul. „A Prove a legnépszerűbb magyar vegán hírportál lett, a Veganuár kampánynak pedig eddig százhúszezer résztvevője volt.”
„Utóbbi révén évről évre harminc napon át segítjük ingyenesen azokat az életmódváltókat, akik a növényi étrend mellett döntenek. De rendszeresen szerveztünk vegán ételosztásokat is, tavaly több mint ötven ismeretterjesztő előadást tartottam iskolákban az ország minden pontján” – említette munkájáról és küldetéséről.
„Nonprofit szervezetként nagyon sokat tudunk segíteni a profitérdekelt vállalatoknak is, hiszen lelkes és hiteles csapatunk van, akik kreatívak és nagyon jól ismerik a vegán célközönséget” – zárta Raul gondolatait a szervezet értékteremtő szerepéről.
A Növényi Konferencia érdekes színfoltja volt a vegán influenszerek bemutatkozása, akik a növényi termékeket gyártó és forgalmazó cégek marketingkampányait teszik eredményesebbé.
A két jól ismert tartalomgyártó, Rimóczi Zsófia és Pintér Dóra kezdetben csak hobbiként tekintett közösségi médiás tevékenységére. Mára azonban komoly márkák bízzák meg őket termékeik népszerűsítésével. Az idáig vezető út mindkettőjük esetében években volt mérhető, és sikerüket a minőségi tartalmaknak köszönhetik.
Garami Gábor, a Sláger FM műsorvezetője még nagyobb múltra tekinthet vissza ezen a téren. A nagyközönség a Danubius Rádió hullámhosszán ismerhette meg a hangját 1996-ban, azonban első komolyabb marketingszerződését csak idén kötötte meg a Vegan Gardennel.
Szikora Zsolt, a BiOrganik ügyvezetője elmondta, hogy csak három-négy éve dolgoznak együtt influenszerekkel. Különösen fontosnak tartják a hitelességet és a precíz, pontos munkavégzést, amikor influenszert választanak.
Rimóczi Zsófia, Pintér Dóra és Garami Gábor egyetértett abban, hogy kizárólag olyan termékek reklámozását vállalják el, amelyek nem ellentétesek értékrendjükkel, így teljes szívükkel képviselni tudják.
A konferencia zárásaként a résztvevők megismerhették a tunki-tunki vegán, mindenmentes mártogatós és szendvicskrém történetét, amelyet két és fél éve vásárolt meg Fehér Melinda és Kulcsár Róbert.
Az új tulajdonosok idén nagy lépésre szánták el magukat: az egyik legelismertebb hazai ügynökség, a Nagy Barna vezette Kreatív Vonalak segítségével teljesen megújították a már jól ismert márkát.
Esetük tökéletesen összecsengett a nap általános tanulságával, miszerint a minőségi és ízletes növényi alapú termékekkel ki kell lépni a vegánok szűk köréből. Mindenki számára szerethető és izgalmas márkákat kell teremteni, amelyek piaci jelenlétükkel egy fenntarthatóbb és békésebb jövő megteremtéséhez járulnak hozzá.
