A portugál kormány kampányt indít a húsfogyasztás csökkentése érdekében. A szomszédos Spanyolországban azonban nem várható hasonló lépés. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök korábban leszögezte, hogy számára „egy közepesen átsütött chuletón verhetetlen”. De egy spanyol kutató szerint valójában a spanyol társadalom sem lenne nyitott egy olyan kezdeményezésre az állam részéről, mint amely most Portugáliában rajtolhat.
Ha jártál már Portugáliában vagy Spanyolországban, tapasztalhattad, hogy a hagyományos ételek alapvetően húsosak mindkét országban. Akadnak persze mindkét konyhában növényi alapanyagokból készülő fogások, mint a gazpacho, a pan con tomate (paradicsomos pirítós) vagy az arroz de tomate (paradicsomos rizs). De a zöldséges paella is megtalálható számos olyan spanyol étterem étlapján is, amely alapvetően hagyományos kínálattal rendelkezik.
Ez azonban mit sem változtat a tényen, miszerint a spanyol és a portugál konyha is húsközpontúnak tekinthető. Ez pedig meglátszik a lakosság húsfogyasztásán is. A spanyolok éves szinten 94,04 kilogramm húst esznek meg fejenként, európai szinten egyetlen más ország sem előzi meg ebben őket. Ugyanakkor a portugálok is az élmezőnybe sorolhatók. 2018-ban például az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai alapján az egy főre eső húsfogyasztás
- Spanyolországban 99 kilogramm,
- Portugáliában pedig 95 kilogramm volt.
Nagy különbség van azonban abban, miként tekint az ország tetemes húsfogyasztására a spanyol és a portugál országvezetés – mutat rá az Euractiv.
Portugália a zöldebb táplálkozás felé kacsintgat
A portugál kormány a közelmúltban tett közzé nemzeti energia- és éghajlatvédelmi tervet. Ennek keretében pedig azt is megfogadták, hogy csökkentik a mezőgazdasági ágazatból származó kibocsátásokat. Azért pedig, hogy ezt a feladatot abszolválják, kampányt indítanak a növényi alapú élelmiszerek népszerűsítésére.
Erős európai ellenpontként a magyar Agrárminisztérium decemberben „Ünnepeljünk malaccal!” szlogennel kezdett a hazai sertéshús népszerűsítésébe. Azonban akad példa a kontinensen a portugál hozzáállásra is. Hollandiában is született már egy cselekvési terv. Ez azzal a céllal jött létre, hogy hat év alatt gazdasági szempontból vonzóbbá tegyék a helyi gazdák számára a hüvelyes növények termesztését, a fogyasztás pedig megkétszereződjön. De a dán kabinet is közzétett egy nemzeti cselekvési tervet 2023-ban. Ez a dokumentum azt vázolja fel, miként állhat át az ország fokozatosan a növényi alapú élelmiszerrendszerre.
A portugál kormány húsevés visszaszorítására vonatkozó terveinek extra pikantériát adnak a húsfogyasztási hagyományok mellett a közelmúltbeli európai uniós tendenciák. A kormányzó koalíció élén álló Néppárt ugyanis az Európai Néppárt (EPP) tagja az Európai Parlamentben. Tavaly pedig éppen az Európai Néppárt nyomására vetette el az Európai Bizottság az egész EU-ra kiterjedő, fenntartható étrenddel kapcsolatos keretrendszer kialakítására vonatkozó terveket.
Paulo Do Nascimiento Cabral portugál EP-képviselő, a néppárti frakció tagja az Euractivnak kifejtette, Brüsszel igazán inspirálódhatna a lisszaboni megközelítésből.
Spanyolország büszkén marad a húsfogyasztás fellegvára
A szomszédos Spanyolországban mindeközben egészen más álláspontot képvisel a kormányfő. A hús környezetre gyakorolt hatásáról szóló vita 2021-ben lángolt fel az országban. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök nyilvánosan tette helyre akkori fogyasztóvédelmi miniszterét, Alberto Garzónt. Garzón korábban az ipari állattartás negatív környezeti hatásairól beszélt, és arról, mennyire egészségtelen a nagyarányú húsfogyasztás.
„Számomra egy közepesen átsütött chuletón verhetetlen” – felelte erre Sánchez. Azóta a miniszterelnök nem nyilatkozott arról, hogy változott volna az álláspontja, ez pedig a Leibniz Institute of Agricultural Development in Transition Economies (IAMO) kutatóintézetnél dolgozó Samuel Brea szerint nem véletlen.
A hús a nemzeti identitás része. Ha nem eszel jamónt, az szinte olyan, mintha nem is lennél spanyol. Ezt nehéz megkérdőjelezni, különösen a politikában – nagyon keveset lehet ezzel nyerni
– magyarázta a kutató.
Hozzátette, nem véletlen, hogy a politikai színtéren Garzón felvetését nem követték újabb hasonlóan nagy hullámot vető kijelentések. Ennek oka Brea szerint egész egyszerűen az, hogy a társadalmi igény is elenyésző a spanyol húsfogyasztás csökkentésére.
Az Agrárminisztérium egyébként – hasonló logika mentén – arról tájékoztatta lapunkat még 2023-ban, hogy nem tartják célravezetőnek, ha az állam mintegy „erőszakkal” egy bizonyos irányba próbálja tolni a rendszert, valamint annak szereplőit. „A termeléssel kapcsolatos konkrét gazdálkodói döntéseket nem az állam, sokkal inkább a piaci és fogyasztói elvárások határozzák meg” – írta a minisztérium a Prove-nak küldött válaszában.
