Dánia a közelmúltban olyan átfogó irányelvekkel állt elő a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésére, amelyek egyelőre precedens nélküliek a világ többi részén. A terv szerint megadóztatják az állattenyésztésből származó kibocsátásokat, újraerdősítenek bizonyos mezőgazdasági területeket, és fizetnek azoknak a gazdáknak, akik csökkentik a nitrogénszennyezésüket.
Dánia júniusban jelentette be háromoldalú zöld megállapodásnak nevezett tervét. Az új irányelvek a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentését célozzák, bevezetésük mikéntjéről a gazdák, szakszervezetek, politikai pártok és környezetvédelmi szervezetek közel fél évig tárgyaltak.
A tripartite, azaz háromoldalú megállapodás azért kapta ezt a nevet, mert a mezőgazdasági tevékenységek három fő környezeti hatásának mérséklését célozza:
- az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázokat,
- a földhasználat hatásait,
- valamint a nitrogénszennyezést.
Első cél: az állattenyésztés hatásainak mérséklése
A megállapodás része a világ első „húsadója”, ami a mezőgazdasági kibocsátásokért leginkább felelős ágazatokat fogja érinteni: a húst és a tejtermékeket.
Ennek részeként a gazdáknak a disznók és marhák miatt kibocsátott üvegházhatású gázok – ez főleg metánt jelent – után tonnánként 300 koronát (16 500 forint) kell majd fizetnie 2030-tól. 2035-től pedig 750 koronára (41 300 forint) növekszik majd ez az összeg.
A gazdákra érvényes jövedelemadó-levonás miatt azonban valójában először kb. 6 600, majd öt évvel később 16 500 forintnak megfelelő adót kell fizetniük.
Második cél: újraerdősítés
Dánia terveinek célja a klímaváltozás mérséklése mellett a biodiverzitás növelése is. Ennek részeként a dán kormány újraerdősítést tervez. 43 milliárd dán koronáért – körülbelül 5,76 millió euróért – fog felvásárolni földterületeket a gazdáktól, amelyeket a következő két évtizedben erdővé terveznek alakítani.
A tervezett újraerdősítés nem csak élőhely-helyreállító, ezáltal a biológiai sokféleséget növelő hatása miatt lesz jótékony a környezetre. Előreláthatóan csökkenteni fogja a nitrogénszennyezést is, valamint az üvegházhatású gázok megkötésében is fontos szerepe lesz.
Ez utóbbiban nemcsak a fák szénmegkötő képessége játszik szerepet, hanem az is, hogy a terv célzottan a korábban mezőgazdasági célokra lecsapolt tőzeglápokat is tervezi helyreállítani. A tőzeglápok ugyanis több szén-dioxidot kötnek meg világszerte, mint amennyit az összes többi természettípus együttvéve, beleértve az erdőket is.
Harmadik cél: a nitrogénszennyezés csökkentése
Régóta fennálló probléma világszerte a mezőgazdaságból származó nitrogénszennyezés. Emiatt egyrészt üvegházhatású gázok szabadulnak fel dinitrogén-oxid formájában, másrészt a környező földek és vizek nitrogéntöbbletnek vannak kitéve.
Dániában különösen nagy aggodalomra ad okot, hogy a túlzott nitrogénhasználat miatt a part menti területek és fjordok oxigénszintje veszélyesen alacsony szintre csökkent. A nitrogénhasználat csökkentését ezért a tervek szerint anyagi ösztönzőkkel biztosítanák, ami előreláthatóan fenntarthatóbb földhasználati gyakorlatokat eredményez majd. Ezt a dán kormány az unió közös agrárpolitikájának – KAP – büdzséjéből finanszírozza majd.
A 2030-as klímatervek miatt vált szükségessé a megállapodás
Jelenleg Dánia területének 60 százalékát mezőgazdasági célokra használják, ami az ország üvegházhatású gázkibocsátásának 22 százalékáért felelős. Ez az országban a legnagyobb kibocsátó szektor. Dánia a világ egyik legnagyobb sertéshúsexportőre, és a marhahúsexportban is kiemelkedő helyet foglal el. Nem véletlen, hogy a marhahústermelés csökkentése önmagában 45 százalékát teszi ki a kibocsátási mutatók csökkentésére vonatkozó terveknek.
A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok folytatásával a 2020-as évek végére 22-ről akár 46 százalékra is nőhet a szektor felelőssége az országos kibocsátások terén. A 2030-as klímatervekben márpedig az szerepel, hogy Dániának 70 százalékkal csökkentenie kell a kibocsátását, így szükséges volt a mezőgazdaság megreformálását céloznia a kormánynak.
Dánia a növényi alapú étrendet is támogatja
A dániai élelmiszerreform a húsadó bevezetése, a nitrogénszennyezés csökkentése és az újraerdősítés mellett a növényi alapú élelmiszerek támogatására is kiterjed. A 2021-es zöld gazdálkodási tervek részeként 675 millió koronát (több mint 37 milliárd forintot) különítettek el a növényi alapú élelmiszeralapnak nevezett kezdeményezésre.
Az alap leginkább a növényi ételek piaci részesedését, az új termékek innovációját és a növényi alapú étkezéssel kapcsolatos szélesebb körű tájékozottságot hivatott támogatni.
Nem mindenki elégedett az irányelvekkel
Bár Dánia új intézkedéseit precedens nélküli progresszivitása miatt sokan úttörőként könyvelik el, a tervekkel nem mindenki elégedett. A dán Rådet for Grøn Omstilling (Zöld Átmenet Tanács) szervezet szkeptikus például a húsadóval kapcsolatban:
Van néhány új termelési mód és új technológiák, köztük olyanok, amelyeket már egyébként is széles körben használnak, amik bizonyos esetekben mentesíteni fogják a gazdálkodókat az adó megfizetése alól. Emiatt azonban fennáll annak a veszélye, hogy a nagyüzemi állattenyésztés a megszokott módon folytathatja majd a működést, vagy további technológiákba és bővítésekbe fektet be, ezzel aláásva a szénadót. Ez inkább a nagyüzemi állattenyésztés bebetonozódását segítheti elő hosszú távon, nem pedig arra ösztönzi az ipart, hogy alapjaiban változtasson a termelési módokon.
Emellett szerintük megkérdőjelezhető az is, hogy az újraerdősítés célt ér-e majd, elég erősek-e az ösztönzők a mezőgazdasági földtulajdonosok számára, hogy feladják földjeiket.
A nitrogéncsökkentésre vonatkozó terveket sem tartja a szervezet elégségesnek. A konkrét célkitűzés szerint ugyanis 2027-ig 13 780 tonnával csökkentenék a kibocsátást. Ez azonban nem elégséges ahhoz, hogy a dániai vizek a „jó állapotú” besorolást megkapják az unió vízkeretirányelve szerint, ugyanis helyreállításuk akár évtizedekig is eltarthat.
A szervezet emellett azt is problémásnak látja, hogy Dánia tervei jelentős mértékben támaszkodnak a technológiai megoldásokra.
65 millió eurónyi összeget ad például a megegyezés szerint a dán kormány a gazdáknak csak takarmánykiegészítőkre – ezek közé tartozik a Bovaer, amelynek célja a tejelő marhák metánkibocsátásának csökkentése. A szervezet szerint ez arra ösztönözheti a termelőket, hogy még intenzívebb állattartásba fogjanak. Szerintük hatásosabb lenne a forrásánál javítani a problémán, amit az állatállomány csökkentésével lehetne elérni.
A szervezet megjegyzi, hogy a háromoldalú zöld megállapodás ezektől függetlenül fontos előrelépés a zöld átmenet támogatásában, leginkább a földhasználat-átalakítás és a szénadó tekintetében.
