Most olvasott cikk
A hús- és tejipar lobbistái akadályozzák a klímacélok megvalósítását

A hús- és tejipar lobbistái akadályozzák a klímacélok megvalósítását

Tehenek egy zöld mezőn

Az egy ideje köztudott, hogy az olajlobbi egészen a ‘70-es évek óta aktívan kampányol a klímaváltozással kapcsolatos törvénykezés ellen. Az ipar legnagyobbjai évtizedeken keresztül kétségeket keltettek az éghajlat-tudomány körül, a felelősséget pedig kampánytrükkökkel a fogyasztóra hárították azok a cégek, akik a klímaszennyezés nagy részéért maguk felelősek.

A New York Egyetem legújabb kutatása szerint azonban nem az olajipar az egyetlen nagy klímaszennyező ágazat, amely aktívan lobbizik a klímaváltozással kapcsolatos törvényhozás ellen, hanem a nagyüzemi állattartók is.

Ez a kutatás kiemelten fontos szerepet tölthet be a klímaváltozással kapcsolatos törvényhozásban, mivel az állattenyésztés globális szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy egynegyedéért felelős.

Dollármilliók a tudomány ellen

A New York Egyetem kutatói a világ legnagyobb hús- és tejipari vállalatait vették górcső alá, és mindössze négy olyat találtak közülük, akik 2050-re nulla nettó kibocsátást ígértek. A nulla nettó kibocsátás ígérete nagy vonalakban annyit jelent, hogy az adott cég a termelésből és szállításból adódó üvegházhatású gázokat nullára (vagy mínuszosra) egyensúlyozza.

A kutatók szerint azonban ennek a négy cégnek az ígéretei az energiahasználatról szólnak, pedig az állattenyésztés esetében a legtöbb üvegházhatású gáz a termelésből jön metán formájában. Arról szinte egyik cég klímacéljaiban sem esik szó, hogy ezt hogyan tervezik (vagy tervezik-e egyáltalán) a jövőben csökkenteni.

Emellett a szerzők rávilágítanak arra a tényre is, hogy ezek a cégek nem csak a termelésükkel tesznek a klímaváltozás súlyosabbá tételén: aktívan lobbiznak a döntéshozóknál a környezetvédelmi törvények megakadályozásáért és lazításáért, illetve olyan tanulmányokat támogatnak rengeteg pénzzel, amelyek az állattenyésztés és a klímaváltozás közötti kapcsolatot próbálják bagatellizálni.

“Az amerikai hús- és tejipari cégek láthatóan hasonlóan cselekszenek, mint az olajipar, amely egy egész mozgalmat épített fel a klímaváltozás elleni cselekvéssel szemben” — írják a tanulmány szerzői.

Régóta tudjuk, hogy az állattenyésztés a fosszilis energiahordozók mellett a legnagyobb okozója a klímaváltozásnak, és azt is, hogy az olajlobbival karöltve ez az ágazat is aktívan blokkolja a klímavédelmi intézkedéseket, mégsem született eddig ilyen átfogó tanulmány a témáról.

2009-ben például a két ipar lobbistái közös erővel győztek le egy amerikai törvényjavaslatot, amelynek célja a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása lett volna.

A tanulmány szerint emellett a hús- és tejipar lobbistái dollármilliókat költenek olyan, általában konzervatív politikusok támogatására, akik a hagyományos állattenyésztést támogatják, és rendszerint a klímaváltozással foglalkozó törvények ellen szavaznak.

És félreértés ne essék, nem kevés pénzről van szó: a kutatók szerint több politikus pénzügyi alapjának túlnyomó részét sokszor ezek a cégek adják. Azt pedig nem nehéz összerakni, hogy ez pontosan mit is jelent a kibocsátást — azaz a kibocsátó cégek aktivitását — korlátozni kívánó törvényjavaslatok számára.

Aki azonban azt hiszi, az európai rendszerig nem ér el a lobbi keze, az súlyosan téved.

Európa sem kivétel

2015-re olyan súlyos aggályok övezték az Unió mezőgazdasági költségvetéséért és törvénykezéséért felelős Főigazgatóság szakértői csoportjainak pártatlanságát, hogy az Európai Ombudsman 2015-ben vizsgálatot indított ellenük, a szakértői csoportoknak szánt költségvetést pedig ideiglenesen befagyasztották.

Ezeknek a szakértői csoportoknak a feladata alapvetően az lenne, hogy segítség a főigazgatóságokat a törvények megfogalmazásában — a “szakértők” közül annyian voltak azonban a hús- és tejipar lobbistái, hogy a törvényhozói pártatlanság minden kétséget kizáróan nem tudott érvényesülni.

A vizsgálat azonban nem hozta meg a kívánt eredményt — ez jól látható az Európai Zöld Megállapodás esetéből is. A Megállapodás 2019-es bejelentése kivívta a világ elismerését: ez az első olyan régiós koncepció, amely átfogó, részletes tervvel szolgál a klímasemlegessé váláshoz.

A Megállapodás mezőgazdasági vonatkozása a szektort pénzügyi és gyakorlati szempontból is fenntarthatóvá kívánja tenni. Egyrészt az agrárpolitikai költségvetés 40%-át a terv ígérete szerint a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakban a klímaváltozás elleni küzdelemre fogják fordítani, másrészt a bevett mezőgazdasági gyakorlatok fenntarthatóvá tételével is foglalkozni kívánnak.

A tervet azonban, csak úgy, mint a fent említett amerikai törvényjavaslatot, az olaj-, hús- és tejipar lobbistái karöltve próbálják akadályozni.

Jennifer Jacquet, a New York Egyetem tanulmányának egyik szerzője szerint a kutatás eredményének közfelháborodást kellene kiváltania:

“Ezen mindenkinek fel kellene háborodnia. És olyan rendszert kellene kiépítenünk, amiben az ilyen fajta befolyásnak nem engedünk teret.”

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.