A hosszú élet titka a Prove-nak nyilatkozó orvos, Juhász-Keglovits Klára szerint elsősorban a megfelelő életmódban és szokásokban rejlik. Egyesek az örökölt betegségeikkel, genetikai állományukkal magyarázzák, miért nem is törekednek egyáltalán az egészségesebb életmódra. Megfelelő táplálkozási és életviteli döntésekkel azonban még a magasabb kockázati faktorokkal szembenézők kilátásai is jelentős mértékben javíthatók.
A longevity, avagy a hosszú élettartam tudománya ma már különálló tudományágnak tekinthető. Fókuszában az öregedés biológiai folyamatai és az egészséges, aktív életévek meghosszabbítása áll.
Nem manapság kezdte persze mindez foglalkoztatni a tudósokat és az átlagembereket. Már az „immunitás atyjaként” emlegetett Élie Metchnikoff is felfedezte az összefüggést az egészséges bélflóra hiánya és a rohamosabb öregedés között. A biológus munkásságát 1908-ban orvostudományi Nobel-díjjal értékelték.
A hosszú élet titka az egyszerű lehetőségekben rejlik
A technológiai vívmányok nyújtotta bővülő lehetőségek és a növekvő átlagéletkor aztán egyre inkább előtérbe tolta az egészséges, hosszú élet titkát firtató tudományos – és kevésbé tudományos – kérdéseket, elméleteket. Mára annyi podcast, kerekasztal-beszélgetés és cikk foglalkozik ezzel a témával, valamint olyan marketingréteg rakódott rá, hogy sokszor nehéz kiszűrni, mivel lehet ténylegesen tenni az egészséges, hosszú élet eléréséért. Juhász-Keglovits Klára csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, életmódorvos szerint viszont a recept valójában egyszerű.
Nincs olyan csodatevő kapszula vagy eljárás, amely mellett ne kellene energiát befektetni és ne kellene egészségesen étkezni, mozogni és eleget aludni, mégis hatásos volna. Az ezt ígérő szerek felé mindig gyanakvással érdemes fordulni. A legjobb, leghatékonyabb dolgokon ugyanis nincs csomagolás és összetevőlista
– nyilatkozta a Prove-nak.
A Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület (MOTE) alapító és elnökségi tagja szerint a kulcs a természetesen egészséges és olcsó dolgokban rejlik. Idesorolható például
- a teljes értékű növényi étrend követése,
- a feldolgozott élelmiszerek kerülése,
- a hétköznapok aktívvá tétele biciklis vagy gyalogos közlekedéssel, vagy kávézás helyett sétával egybekötött baráti találkozókkal.
„Ezeket érdemes előnyben részesíteni, különösen a nagyon drága, rövid idő- és energiabefektetés nélkül is eredményt ígérő termékekkel szemben” – hangsúlyozta.
A kék zónák csodája nem pusztán genetikai örökség
A longevityről szóló elméletekben gyakran hivatkoznak a kék zónákra. Az ezekben a régiókban élők átlagéletkora jóval meghaladja a globális átlagot: Nicoyában például 85 év az átlagéletkor, míg a globális átlag 73 év. Okinawában pedig a világon a legmagasabb a száz év felettiek aránya: egy 2002-es felmérés szerint 100 ezer okinawai lakosra 34,7 száz év feletti jutott, míg a globális átlag ennek mindössze ötöde.
Emellett a kék zónákban a krónikus megbetegedések aránya is jelentősen alacsonyabb, mint globálisan, beleértve a szívbetegségeket, a rákféléket és a cukorbetegséget is.
A kék zónákkal és az ahhoz kapcsolódó életmódelméletekkel kapcsolatban természetesen sokan fogalmaztak meg kritikát is. A kétkedők rendszerint hivatkoznak gyanús adatokra, hibás módszerekre, valamint arra, hogy a kék zónákról megjelent tudományos irodalom egyelőre viszonylag kevés. Az is felmerült, hogy genetikai okokra is visszavezethető lehet a kék zónák csodája. Juhász-Keglovits Klára szerint azonban ez nem túl valószínű.
Az emberek genetikai hátterében nincsenek olyan nagy különbségek, hogy ezt a jelenséget genetikai okok csoportosan magyaráznák. A kék zónában élők életmódjában a kulcs a természetközeliség. A természet ritmusához igazítják a szokásaikat – a fénnyel kelnek, fekszenek, télen visszább húzódnak, nyáron pedig intenzívebben élnek. Szezonális, feldolgozatlan alapanyagokból étkeznek, nagyrészt növényi alapokon. Ezeknek a közösségeknek ráadásul sok esetben van valamilyen kiemelkedő stresszkezelési módszere, érzelmi jóllétet biztosító gyakorlata, idesorolható például a szieszta, vallási közösségeknél az imádkozás, meditáció.
Nem pusztán a kék zónák alkalmasak hivatkozási alapnak
A kék zónákon kívül az adventisták életmódját, táplálkozását és egészségét vizsgáló kutatások is azt igazolják, az egészséges, hosszú élet titka elsősorban a megfelelő életforma – mutatott rá az életmódorvos. „A populációs vizsgálatok lényege, hogy nem beavatkozunk, hanem hosszú távon megfigyeljük, mit csinál egy adott társadalmi csoport, és ennek mi az eredménye” – mondta. Az adventisták közössége több szempontból is érdekes:
- Sokuk vegetáriánus vagy vegán.
- Kerülik az alkoholt, a dohányzást és a koffeint.
- Fontosnak tartják a rendszeres testmozgást, a stresszkezelést és a közösségi aktivitást.
- Alapvető törekvés náluk az egyszerű, természetes életvitel.
Az adventisták egészségéről szóló tanulmányok alapján a közösség tagjai átlagosan hét-tíz évvel tovább élnek az amerikai átlagnál. De a szívbetegség, a cukorbetegség és a rák is ritkább a közösségen belül.
Beszédesek ugyanakkor epigenetikai szempontból az ikerkutatások is. „Ezek azt mutatják meg, hogy gyakorlatilag azonos genetikai állománnyal indítva milyen sokat tud módosítani a különböző életmód és különböző környezet az alanyok egészségi állapotán” – jelentette ki Juhász-Keglovits Klára. Ezen kutatások során is rendre az látszik, hogy „ahogy a vizsgált alanyok egyre idősebbek, egyre több az epigenetikai eltérés köztük, a különbségeket pedig elsősorban az életmódjuk határozza meg”.
Az életmód a ravasz
Az egészégtelen életmód fenntartására, a mellettük való érvelésre természetesen ezernyi egyéni variáció létezik. Ezek között azonban kétségtelenül előkelő helyet kap az a kifogás is, miszerint az illető olyan betegségeket örökölt, amelyek mellett amúgy is „felesleges pedálozni”.
Vannak persze genetikailag meghatározóbb betegségek, mint például a Down-szindróma. Ahogy nyilván az is előfordulhat, hogy valakinek a szívbetegségekre tíz százalékkal nagyobb hajlama van, mint az átlagnak. Tény, hogy a génjeinken nem tudunk változtatni. A magasabb kockázati faktorok fennállásakor azonban még lényegesebb kérdés, mit tesz ezek mellé az egyén az életmódjával. Akinél pedig konkrét betegségről beszélünk, annál még többet számít ez
– mondta az életmódorvos.
Hozzátette, „nem véletlen szokták mondani, hogy a gének töltik meg a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt. Ez azért van, mert a gének kifejeződése valamelyest módosítható. Rengeteg olyan génünk van például, amely daganat kialakulását serkenti, és sok olyan is, amely ezt gátolja. Nem mindegy, hogy az életmódunkkal mely géneket kapcsoljuk ki vagy be – azt ugyanis az életmódunk befolyásolja, melyik gén milyen erősen fejeződjön ki”.
