A holland országvezetés 2023-ban azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a lakosság 50 százalékban növényi fehérjeforrásból fedezze a proteinszükségletét. Ennek jegyében bővült a boltokban a növényi választék, egy dologgal azonban nem számoltak. Kutatók szerint a jelenlegi táplálkozási norma még mindig az állati eredetű ételeket részesíti előnyben, és komolyabb marketingtevékenység szükséges ennek a megváltoztatásához.
A kormányzati terveknek megfelelően nő a holland élelmiszerboltokban a növényi alapú fehérjében gazdag kínálat. Tavaly az online boltok választékának 38 százaléka állt ilyen termékekből, míg 2023-ban ez az arány még 32 százalék volt. A holland kabinet ugyanakkor nem minden szempontból lehet elégedett, mivel a keresleti oldal egyelőre nem tükrözi az országvezetők fehérjeátállással kapcsolatos elképzeléseit. Tavaly a holland lakosság mindössze egy százalékponttal több növényi alapú fehérjét fogyasztott, mint egy évvel korábban. Jelenleg a fehérjebevitelük átlagosan 60 százaléka állati és 40 százaléka növényi eredetű – derült ki a Wageningen Social & Economic Research (WEcR) éves felméréséből. Ennek elvégzésével a holland mezőgazdasági minisztérium bízta meg a kutatóintézetet.
Pedig nem pusztán a kínálat módosult, a növényi és állati eredetű termékek közötti árkülönbségek is változtak. A holland boltokban tavaly átlagosan 27 százalékkal volt olcsóbban beszerezhető a növényi fehérjeforrás az állatinál. 2023-ban még 17 százalékkal kellett csak kevesebbet fizetni ezekért a növényi termékekért. A WEcR azonban rámutatott, ettől függetlenül a boltokban a legolcsóbb opció még mindig állati eredetű termék.
Mindez azt mutatja Marleen Onwezen, a felmérést vezető kutató szerint, hogy a kínálat bővítésénél „többre van szükség. A jelenlegi norma még mindig az állati eredetű, és további lépésekre van szükség az élelmiszeriparban és a fogyasztók motiválásában, hogy változtassanak az étkezési szokásaikon”.
Hozzátette, jelenleg a hús, a tejtermékek és egyéb állati eredetű fehérjeforrások nagyobb marketingtámogatást kapnak növényi alternatíváiknál. Ez pedig a már megszokott étkezési, vásárlási és főzési szokásaikra erősít rá.
A kutatók a legnagyobb potenciált a hüvelyesekben, diófélékben és magvakban látják a fehérjeátállás felgyorsítására. Szerintük ezekre a fogyasztók nyitottabbak, mint a hús- és tejtermékhelyettesítőkre.
Nem kizárólag Hollandiában cél a növényi fehérjeforrás népszerűsítése
Hollandia 2023-ban állt elő egy hatéves cselekvési tervvel, hogy gazdasági ösztönzőkkel és innovációval elősegítse a növényi fehérjék hazai termelését és fogyasztását. Ebben azt a célt fogalmazták meg, hogy 2030-ra a lakosság proteinbevitele 50 százalékban növényi forrásból történjen.
Még ugyanabban az évben a dán kormány is közzétett egy nemzeti cselekvési tervet. Ebben azt vázolták fel, miként állhat át az ország fokozatosan a növényi alapú élelmiszerrendszerre. Az akkor belengetett intézkedések között szerepelt például a köz- és magánkonyhák szakácsainak biztosított képzés. Ugyanakkor olyan kezdeményezéseket is tartalmazott, amelyeknek célja az volt, hogy növeljék a Dániában előállított növényi alapú élelmiszerek exportját.
De 2023-ban hívta fel a figyelmet az ausztrál tudományos ügynökség jelentése is arra, hogy a növényi fehérje nemcsak fenntarthatóbb választás, de az export diverzifikációja miatt is kedvező lenne elmozdulni ebbe az irányba az élelmezési rendszeren belül.
A tavaly decemberben átdolgozott portugál klímatervezet pedig szintén komoly hangsúlyt fektet az élelmezési rendszer megreformálására, a növényi fehérjéket állítva a középpontba. Az új direktíva különösen a hüvelyesek szerepére hívja fel a figyelmet, mint fenntartható és költséghatékony növényi fehérjeforrásokra.
