Több mint ötvenezer holland támogatta 2020-ban a húsadó bevezetését. A nyomás akkora volt a lakosság részéről, hogy a kormány megbízott egy szolgáltató céget, hogy mérje fel az új adó bevezetésének lehetőségeit. A felmérés eredményeit követően a húsadót elkaszálták. A Follow the Money oknyomozásának következtében most kiderült, hogy a felmérés a kezdetektől hamis képet festett a helyzetről.
A 2020-ban belengetett, több mint ötvenezer holland által támogatott húsadó mögött összetett érvek álltak. Az egyik a húsfogyasztás csökkentésének ösztönzése volt, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásnak mérsékléséhez vezetett volna. Másrészt komoly bevételt is generált volna a holland állam számára, amit aztán a tervek szerint a gyümölcsök és zöldségek olcsóbbá tételére, a mezőgazdasági eljárások korszerűsítésére fordítottak volna. A kevesebb húsfogyasztás pedig előreláthatólag egészségesebb lakosságot, ebből kifolyólag pedig alacsonyabb közegészségügyi költségeket jelentett volna.
A társadalmi nyomás következtében a kormány lépett az ügyben. Megbízták az Ernst & Young (EY) szolgáltató céget, hogy mérjék fel, megvalósítható-e a húsadó bevezetése. A felmérés végül úgy látta, túlságosan bonyolult egy ilyen adó rendszerbe illesztése, a kormány ennek következtében pedig elkaszálta az ötletet. A legújabb fejlemények szerint viszont kezdettől fogva az volt a cél, hogy ilyen eredmény szülessen – számolt be a hírről az NL Times.
A felméréssel kapcsolatos oknyomozás a Follow the Money (FTM) munkájának eredménye, akik egy fülest követően kezdtek el kutakodni az ügyben. Az adatokhoz az Open Government Actnek köszönhetően jutottak hozzá, ami nagyjából a közérdekű adatigénylésnek felel meg.
A húsadó bevezetésével kapcsolatos felmérés nem is végződhetett máshogy
Az FTM által megszerzett adatok szerint a kormány már a felméréssel kapcsolatos megkeresésben jelezte, milyen eredményt szeretnének látni. A megbízás külön kiemelte, hogy a húsadó bevezetésének bonyolultsága legyen a jelentés középpontjában, az adó környezeti, egészségügyi és gazdasági aspektusait pedig kifejezetten kerüljék. A kormány explicit módon közölte az Ernst & Younggal, hogy nem szándékoznak bevezetni az adót, és ennek okaként a kezdetektől fogva a bevezetés komplexitását nevezik meg. Ezek után talán senki nem lepődik meg azon, hogy az EY felmérése pontosan erre a következtetésre jutott. Úgy találták, hogy a húsadót túlságosan bonyolult beilleszteni a létező rendszerbe.
Tekintettel arra, hogy semelyik másik szempontot nem vizsgálták, mint a környezeti és egészségügyi tényezők, fennáll a veszélye, hogy a jelentés részrehajló. Sűrűn találkozunk azzal, hogy a felmérés csak egy bizonyos részlettel foglalkozik, ami rendben is van, ha a többi szempontot már megvizsgálták. Ezt követően aztán a teljes képet le kell festeni
– nyilatkozta Geert Bergsma, a CE Delft kutatója, akinek a munkáján alapult a kezdeményezés.
Az EY azon túlmenően, hogy számos fontos nézőpontot egyáltalán nem vizsgált, még csak szakemberekkel sem konzultált a témát illetően. Valamint olyan feltételezéseket is belevett a jelentésbe, mint hogy az adó nem vonatkozna a feldolgozott húskészítményekre, amik ezáltal olcsóbbak lennének, emiatt pedig többen vásárolnák őket, ami előreláthatóan rosszabb egészségi állapotokat eredményezne.
A részrehajló jelentés következtében felmerült az igény egy új, átfogóbb képet nyújtó kutatásra, ám ettől a kormány elhatárolódott. A húsadó témája azóta nem merült fel komolyabb kontextusban.
