Különösen hideg tavaszt tudhatunk magunk mögött, ami egyesek szerint a globális felmelegedés cáfolataként fogható fel. Mások pedig elsősorban az évszakok eltűnését látták a szokatlanul hűvös időjárásban. Magyar kutatók azonban rávilágítottak a háttérben húzódó okokra és jelenségekre, valamint azt is felvillantották, mi várható meteorológiai szempontból a jövőben.
Sokan emlegették idén tavasszal, hogy szinte sarkvidéki, de legalábbis skandináv időjárás köszöntött be térségünkben. A tavasz záró akkordjaként többen döntöttek úgy, hogy visszakapcsolják a fűtést, és a vastagabb kabátok is ismét előkerültek. A kritikus hangok pedig egyenesen azt firtatták, vajon beszélhetünk-e egyáltalán globális felmelegedésről egy ennyire hideg tavasz fényében. Ennek nyomán tettek közzé az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói egy elemzést a Másfélfokon.
Leszögezték, kétségtelen, hogy az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb volt Magyarországon. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy 2024 tavasza volt a legmelegebb 1901 óta. „Ha a HungaroMet mérései alapján megnézzük, hogy a jelenlegi klímaátlaghoz képest a 2025-ös év hogyan alakult eddig, akkor elsőre azt mondanánk, hogy változékonyan” – írják a kutatók. „Extrém meleg periódusok voltak például januárban, olyannyira, hogy az a mostani május eleji hidegebb értékekkel szinte azonos hőmérsékletű volt (kb. 10 Celsius-fok) – nem csoda tehát, ha valaki kabátban járt májusban.” Összességében azonban már január elejétől kezdve több olyan periódus is volt, mikor a klímaátlagnál valamelyest melegebb volt az országban. Éppen ezért „legfeljebb a tavalyi évhez viszonyítva helytálló, hogy nagyon hidegnek nevezzük az idei tavaszt”.
Egyre kevésbé lesz jellemző az ennyire hideg tavasz
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói kiemelték, az idei hűvös május a globális klímaváltozásra és az északi féltekén a magaslégköri poláris örvény gyengülésére vezethető vissza. „Ez az örvény kihat a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszak alatt, és ez április elejére meggyengült. Ezzel a polárfront délebbre tolódott és egy helyben elidőzött, amivel most tartósabban épp a kedvezőtlenebb »hideg« oldalra kerültünk. Ezen gyengülések pedig egyre gyakrabban jelentkeznek, mert csökken az egészet irányító hőmérséklet-különbség a sarkok nagyobb és a trópusok kisebb melegedése következtében” – magyarázzák a szakértők.
Rámutattak, ugyanez történt 2021 tavaszán is. Akkor ráadásul a mostanihoz képest még tartósabban áramlott hazánk fölé a hideg, sarkvidéki levegő, hatalmas mezőgazdasági károkat okozva. A kutatók szerint azonban egyre kevesebb alkalommal tapasztalhatunk hasonló időjárási körülményeket.
A hidegrekordok ugyan megragadják a figyelmet – itthon május első felében két nap is új rekordot hozott –, de ezek ritkulnak. A melegedő éghajlattal valójában a melegrekordok válnak egyre gyakoribbá: 2025-ben eddig már öt ilyen napot regisztráltak, a 2024-es év során pedig összesen 24-et, miközben hidegrekord csupán egy fordult elő. A jövőben pedig inkább a tavalyihoz hasonló évekre számíthatunk a klímamodell-szimulációk szerint, az idei év számít majd kivételnek
– olvasható a Másfélfok közleményében.
Eltűnnek az évszakok?
Mára az is szinte közhelynek tekinthető, sokat taglalt megállapítás, hogy a klímaváltozás hatására eltűnnek az évszakok. A kutatók ezzel kapcsolatban is árnyalták a képet. „Mint sok más mérsékeltövi, kontinentális területen, Magyarországon is alapvetően van egy meleg nyarunk és egy hideg telünk, a kettő között pedig a hidegebb és melegebb időszakok váltakoznak. Az átmeneti évszakok esetében tehát nem meglepő, hogy az átlagoshoz képest »ugrálást« tapasztalunk. Innen erednek azok a népi megfigyelések, amellyel a márciusi felmelegedéseket (Sándor-József-Benedek) vagy a májusi hidegbetöréseket (Pongrác-Szervác-Bonifác fagyosszentek) próbálták korábban megmagyarázni.” Azt ugyanakkor megerősítették, hogy a klíma változásával az évszakok határai is módosulnak — ez nem pusztán érzékelhető, mérhető is.
Az elmúlt évtizedek adatai alapján az látszik, hogy Magyarországon a nyár és a tavasz hossza 25-25 nappal nőtt, miközben a tél a felére csökkent. Az a tendencia rajzolódik ki, hogy a tavasz egyre korábban kezdődik, a hidegbetörések viszont még sokáig elhúzódnak. A nyár pedig bő egy héttel korábban kezdődik, és bő két héttel ki is tolódik szeptemberre. Az ősz hossza mindeközben nem változott.
A kutatók szerint általános igazságként kijelenthető, hogy mindegyik évszak melegszik, de az egyes időszakok eltérően: ezért mind az évszakok kezdete, mind a vége megváltozott, de továbbra sem tűntek el.
