Döbbenetes filmrészletek láttak napvilágot egy ausztrál állatvédő szervezet, a Farm Transparency Project jóvoltából. A szigetország északi területén működő négy krokodilfarmon készült felvételek a divatipar egyik legsötétebb titkáról rántják le a leplet.
A bőrükért tenyésztett krokodilok ugyanis válogatott szenvedéseken mennek át mindaddig, míg övek, kézitáskák vagy egyéb divatos kiegészítők nem készülnek belőlük olyan csúcskategóriás márkák számára, mint a Hermès, a Louis Vuitton, a Versace vagy a Gucci.
A nyílt, sós vizekben honos állatok hatalmas távolságokat tesznek meg úszva, ám az intenzív tenyésztést választó farmokon apró, kopár ketrecekbe zárva, egy betonpadlós kis medencében töltik egész életüket.
A kezdeti zsúfolt csoportokból is csupán azért kerülnek ezekbe a magányos karámokba, nehogy megkarcolják a bőrüket, amely így leértékelhetné azok piaci árát, ami miatt oda lenne a busás haszon.
Terror a tenyésztelepeken
Korábban érzéketlen lényeknek tekintették a krokodilokat, amit egyre több tudományos kutatás cáfol. Az ezzel foglalkozó szakirodalomban nem kevesebb mint 37 tanulmányt találtak, amelyek bizonyították, hogy a hüllők is képesek átélni a szorongás, a stressz, az izgalom, a félelem, a frusztráció, a fájdalom, valamint a szenvedés érzését. Nem lehetnek tehát kétségeink azzal szemben, hogy a most napvilágra látott videón látható kegyetlen képsorok is felkeltik bennük ezeket.
A Kindness Project ausztrál állatvédő szervezet szerint a krokodilokat először áramütéssel kábítják el és húzzák ki a ketrecből görcsbe rándult testüket. Ezt követően fejbe lövik őket, a gerincvelőjüket késsel átvágják, majd egy csavarhúzóval visszahajtják a csatornába így „csapva össze” az agyukkal.
A döbbenetes, rejtett kamerás felvételeken jól látszik, hogy néhány krokodil gyorsan kapkodja a levegőt, és megpróbál felállni a néhány perccel korábban átélt gyötrelmeket követően. Ez arra utal, hogy mindvégig tudatuknál voltak. A vadonban élő társaik körülbelül hetven évig élnek, ám a bőrükért nevelt példányok mindössze két vagy három évesek, amikor életüket adják egy divatos darabért.
A Farm Transparency Project által célba vett négy létesítmény közül három a PRI Farming tulajdonában van, amelyet a francia Hermès divatmárka és a „krokodilkirály” Mick Burns birtokol. A negyedik a feltételezések szerint a Hermès-t és a Louis Vuitton-t egyaránt ellátja krokodilbőrrel.
A felvételek megjelenését követően a Kindness Project kampányt indított a krokodilbőr árusítása ellen.
Luxus iránti éhség, kontra emberség
„Nem állhatunk luxus divatházak mellé és nem engedhetjük, hogy továbbra is fel- illetve kihasználhassák értékes őshonos élővilágunkat pusztán azért, hogy a világ elitjének divat iránti véghetetlen vágyát csillapítsák. Ezeket az ikonikus állatokat meg kell védenünk attól, hogy árucikkekké váljanak és erőszakot kövessenek el rajtuk”
– jelentette ki Alix Livingstone, a Kindness Project kampányigazgatója.
Egy státuszszimbólumként kezelt kézitáska elkészítéséhez három vagy négy krokodilt kell leölni. S mivel egy átlagember soha nem engedhet meg magának hasonló luxust, Livingstone szerint az egyenlőtlenség további fokozására is kiválóan alkalmasak ezek a termékek. Miközben százezer dollárokért árusítják ezeket a divatcikkeket, emberek tömegei élnek a szegénységi küszöb alatt.
A krokodiltenyésztés gyakorlatilag egy titokzatos iparág, amelynek létezéséről a közvéleménynek sejtései sincsenek. Azokon a területeken, ahol nem lehet őket a nyilvánosság elől elrejteni, a természetvédelem leple mögé bújnak. Livingstone nevetségesnek tartja azt az érvelést, hogy a farmok által tenyésztett évi 100 ezer krokodil a vad populáció megőrzését szolgálja. Szerinte mindez csak egy „etikai tisztára mosás”:
„Általános tévhit, hogy az iparág a krokodilok kiirtása ellen és a populáció számának megőrzése érdekében cselekszik, hiszen maguk is elismerik, hogy ezeket a tojásokat az életciklusuk olyan időszakában gyűjtik be, amikor ezek egyébként sem maradtak volna fenn a vadonban.”
Mindez természetesen jogos indok lehet a természetvédelemre, ám az ipari gazdaságokban átélt szenvedésekre már nem.
„Elfogadhatatlan ez a bánásmód, bármely állatról legyen is szó. Mérhetetlenül igazságtalan, ami a farmokon történik. Soha eszünkbe nem jutna így bánni egy kutyával, hogyan tehetnénk tehát meg egy krokodillal?”
– kommentálta a felvételeket Chris Darwin természetvédelmi szakember, Charles Darwin leszármazottja.
A valóság azonban az, hogy Ausztráliában mindez jelenleg nagyon is törvényes. Mégpedig az „állatok jóléte”, „a tudományos alapú megközelítés” és a „felelős beszerzés” jegyében.
Átmenet egy igazságosabb világba
Mindeközben más csúcskategóriás divatmárkák egyre inkább elutasítják az állatbőrök használatát. A Chanel, Karl Lagerfeld és a Mulberry például már meg is tiltotta termékeiben az egzotikus bőrök használatát. Ezzel szemben a Hermès új krokodilfarmok létesítését tervezi, amelyen akár 50 ezer állatot is tarthatnak majd.
„Most, amikor már innovatív, fenntartható és állatbarát anyagok széles skálája áll a rendelkezésünkre, egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a luxus divatházak szenvedés és brutalitás árán készítsenek kiegészítőket”
– fűzte hozzá Livingstone.
A Kindness Project kampánya nemcsak tiltakozik az embertelen gyakorlat miatt, de számos új lehetőséget is felkínál legújabb jelentésében. Ebben felvázolja, hogyan mozdulhat el az északi terület bőripara a krokodiltenyésztéstől a napenergia, a növényi bőr és textíliák előállítása felé.
Ez azért is különösen fontos, mert a világ globális krokodilbőr-termelésének 60 százalékát Ausztrália adja, amelynek körülbelül kétharmada származik az említett térségből. A szervezet szerint a kiegyensúlyozott átmenet igen is lehetséges a helyi közösségek foglalkoztatási és gazdasági érdekeinek figyelembevételével.
„Ma már világos utak vezetnek az etikátlan iparágaktól egy etikusabb gazdasági élet felé. S hogy ezek az országok ne maradjanak le a váltás miatt, az átmeneti tervben számos alternatíva kínálkozik arra, hogy az emberek ne veszítsék el munkahelyüket, sőt, a jelenleginél is többet alakítsanak ki számukra”
– állapította meg Alix Livingstone.
Egy ismert divatfotós, Alexi Lubomirski teljesen jogosan teszi fel a kérdést:
„Miért választjuk még mindig az állatok brutális kínzását a ruházkodásunkhoz, amikor ma már erre egyáltalán nincs szükségünk?”
A Hermès elleni akcióhoz itt lehet csatlakozni.
