Egyre népszerűbb a fiatalok körében, hogy gyerekvállalás helyett inkább háziállatra voksolnak. Többek között az Egyesült Államokban, Olaszországban, Magyarországon és Kínában is megfigyelhető ez a jelenség. A párok leginkább a gyermekneveléssel járó anyagi terheket hozzák fel érvként, de az éghajlatváltozás is gyakran felmerülő visszatartó erő.
Egy kutya biztosan nem növi ki fél év alatt a cipőjét, nem duzzog, ha nem kap fagyit, és nem kerül évente több millió forintba a felnevelése. Többek között ezen indokok mentén dönt egyre több fiatal pár úgy, hogy gyerek helyett inkább háziállatot vállal. Sok állattartó számára ráadásul a háziállat teljes értékű családtag, vagyis a gazdik képesek velük megélni a családalapítás élményét.
A pet-parent, azaz az állatszülő-jelenség terjedése nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában és Ázsiában is megfigyelhető, az indokok pedig a legtöbb helyen hasonlók.
- Az anyagi bizonytalanság,
- a kisebb mértékű felelősség,
- valamint a gondoskodás iránti pszichológiai szükséglet
mind szerepet játszik abban, hogy sokan már nem gyereket, hanem kutyát vagy macskát nevelnek. Erről a tendenciáról korábban még a közelmúltban elhunyt Ferenc pápa is megosztotta – némileg rosszalló – véleményét.
A MarketWatch az USA-ban tapasztalható változásokról beszélgetett gyermektelen háziállattartó párokkal. A cikkből kiderül, hogy egy gyerek felnevelése évente átlagosan 6-7 millió forintnak megfelelő összegbe kerül az Egyesült Államokban. Ezt pedig sokan nem tudják vállalni a jelenlegi gazdasági helyzetben. A lakhatási nehézségek, a gazdasági bizonytalanság és az infláció mind hozzájárulhatnak, hogy a születésszám 1979 óta a legalacsonyabb értéken van – ez Magyarországon is probléma –, miközben a háziállattartó családok száma egyre növekszik.
Az etetésük és az állatorvosi költségek éppen elég terhet jelentenek a mostani gazdasági helyzetben. El sem tudom képzelni, milyen nehézséget okozna egy gyerek felnevelése
– nyilatkozta Krissy Nicole, aki három macskával osztja meg otthonát.
Magyarországon is egyre többször kerül gyerekszerepbe a háziállat
Kínában egy időben sokkal több négyévesnél fiatalabb gyerek volt, mint háziállat, pár éven belül azonban fordulhat a kocka. A Goldman Sachs prognózisa alapján 2030-ra már kétszer annyi háziállat lehet az országban, mint gyerek.
De Európában is megfigyelhető ez a trend. A Unipol felmérése szerint pedig az olaszországi Y és Z generációs háziállattartók több mint egyharmada ért egyet azzal a koncepcióval, hogy az állatok kiválthatják a gyermekvállalást. Magyarországon pedig egy 2022-es felmérés keretében megkérdezettek 16 százaléka tekintett gyerekeként a háziáállatára. Egy idén májusi tanulmány szerint – nem reprezentatív felmérés alapján ugyan, de – ez az arány akár már 37 százalék is lehet.
A kutyák magas intelligenciája és a gazdához való érzelmi kötődésük sok szempontból megegyezik a gyerekek viselkedésével. A állatszülőknél pedig nagyjából ugyanazok a nevelési mintázatok figyelhetők meg, mint a gyereket vállaló szülőknél. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kutyatartás akár hasonló szerepet is betölthet a gazdáknál, mint a gyereknevelés.
A jelenség persze nagyon összetett, és ha egy fiatal pár háziállatot vállal, az egyáltalán nem zárja ki a későbbi hagyományos családalapítást. A tudatosan vállalt gyermektelenség mindenesetre létező jelenség, amely komoly hatást gyakorolhat a jövőbeli társadalmi mintázatokra és demográfiai folyamatokra.

Kőrösi Bogdán írás iránti szeretete hosszú évekre nyúlik vissza. Az ELTE BTK egyetemi újságjának hasábjain és több online felületen jelentek meg cikkei, filmkritikái, beszámolói. Az írás mellett lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. A Mondolo Egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. A veganizmus jelenti számára azt az életfilozófiát, amivel kompromisszumok nélkül tud azonosulni, immáron közel egy évtizede.