Vadvirágok magvaival megrakott kutyahátizsákokat igényelhetnek a kedvenceiket sétáltatók az angliai Lewes városában, hogy így segítsék a visszavadítási célokat. A kutyák által szétszórt magvak arra a folyamatra emlékeztetnek, ahogy azt sok évvel ezelőtt a farkasok is végezték.
A növények az idők során számos trükköt kifejlesztettek arra, hogy magvaikat minél nagyobb területen elhintsék. Vannak magvak, amelyek a széllel szállnak nagy távolságokra, mások állatok gyomrában utaznak új élőhelyük felé. Az állatoknak viszont nemcsak a gyomra, de a bundája is nagyszerű eszköz, ha a vadvirágok magvainak szétszórása a cél.
Amíg éltek az Egyesült Királyságban farkasok (körülbelül 1760-ig), addig ők is tevékenyen részt vettek a terület vadvirágosításában. A növények magvai megtapadtak bundájukon, majd valamivel odébb leestek, így hódítva meg újabb élettereket. Ezt a folyamatot idézi egy angliai város visszavadítási kezdeményezése – írta meg a The Guardian.
Nagyon érdeklődünk a különböző visszavadítási folyamatok iránt. De ezek sokszor nagy testű növényevők betelepítését jelentik, mint a bölények vagy a vadlovak. Egy kisebb, városon belüli természetvédelmi területen nagyon nehéz kivitelezni ezeket. Szóval úgy döntöttünk, inkább reprodukáljuk ezeknek az állatoknak a hatását annak a megannyi kutyasétáltatónak a segítségével, akik naponta megfordulnak a természetvédelmi területen
– nyilatkozta Dylan Walker ötletgazda.
A hátizsákos négylábúakat Kelet-Sussex székhelyén, Lewes városában alkalmazzák egy kisebb méretű természetvédelmi terület visszavadításában. A projektet a Railway Land Wildlife Trust szervezi, anyagilag pedig az Ouse Valley Climate Action támogatja.
A kezdeményezés lényege, hogy a parkba érkező kutyasétáltatók magvakkal teli kutyahátizsákot igényelhetnek az ott dolgozó személyzettől. A hátizsákok magkeverékkel és homokkal vannak töltve, a rajtuk lévő lyukakon keresztül pedig egyenletesen oszlik el a tartalmuk.
A kutyák az embereknél nagyobb területet járnak be a sétáltatás során, ráadásul könnyedén eljutnak olyan helyekre is, ahova egy ember már nem lenne képes. Ezért nem a kutyasétáltatókat, hanem magukat a kutyákat hívták segítségül a szervezők.
A kutyákat használó visszavadítás nem új keletű ötlet
Dylan Walker ötlete igazából nem is a sajátja. A kezdeményezést egy 2019-es chilei projekt ihlette, amelynek során a tűzvészek által sújtott területek visszavadításához két nő három kutyájának segítségét vette igénybe. Innen jött az ihlet Walkernek, hogy hasonló módon kísérelje meg a természetvédelmi terület revitalizálását.
Már láttunk szárba szökkeni néhány növényt, de a legtöbb szétszórt mag évelőktől származik. Azoknak kell néhány esztendő, amíg megtelepszenek és virágot hoznak. Jövőre remélhetőleg tisztább eredményeket fogunk látni
– osztotta meg reményeit Walker.
A magvak homokkal való keverése egyébként bevett szokás a virágvetésnél. A homok nemcsak homogénebbé teszi a felmarkolt mennyiséget, de egyfajta indikátorként is szolgál. Míg az apró, legtöbbször sötét színű magvak teljesen elvesznek a talajban, nehézzé téve így a bevetett terület méretének meghatározását, a homok jól jelzi, merre szórtunk már magvakat, és mely területek maradtak ki.
