Először figyelték meg, hogy az emberen kívül más állatfaj a fertőzések megakadályozása érdekében az amputáció eszközét alkalmazza. Ráadásul a hangyák nem ösztönszerűen, hanem az adott sérülésre specializált módon kezelik a kolóniában élő társaikat. Az ilyen életmentő sebészeti beavatkozások nagyban növelik a kolónia hatékonyságát.
Egy amerikai hangyafaj tagjai életmentő sebészeti beavatkozásokat, amputációkat hajtanak végre egymáson a túlélés érdekében egy új kutatás szerint – adta hírül a The Guardian.
Ha valakinek ezt olvasva Cixin Liu Hangyák és dinoszauruszok című könyve ugrott be, az nem véletlen. A műben ugyanis hasonló szerepet látnak el az apró rovarok, hiszen könnyedén képesek a nagy termetű őshüllők testébe bejutni. Ezért számos orvosi beavatkozást el tudnak végezni, amire a dinoszauruszok nem képesek.
A valóság persze nem egyezik meg teljesen a fikcióval, és attól sem kell tartanunk, hogy a rendelőbe lépve egyhamar hangyák fogadnak minket. De az már biztos, hogy a floridai lóhangya igen pontos orvosi műveletekre képes.
A hangyák bizonyos mértékig képesek diagnosztizálni a sérülést, és annak megfelelően kezelni azt, így maximalizálva a sérült egyed túlélési esélyeit
– mesélte dr. Erik Frank, a University of Lausanne kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Kísérletükben sérüléseket okoztak a hangyaboly egyes tagjainak lábain, és megvizsgálták, milyen módon reagálnak a kolóniában élő hangyák. Érdekes módon voltak olyan (alsó) sérülések, amelyeket csak fertőtlenítettek, de nem amputáltak. Míg a legtöbb fentebb keletkezett sérülés kapcsán eltávolították a sérült végtagot, mivel ebben az esetben nagyobb volt a veszélye fertőzés kialakulásának.
A sebészeti beavatkozások hatékonnyá teszik a hangyabolyt
Erik Frank elmondta, hogy a vadászni vagy gyűjtögetni induló hangyák körülbelül 10-11 százaléka hordoz valamilyen sérülést korábbról. Vagyis az ellátott hangyák továbbra is értékes és nem elhanyagolható részét képezik a kolóniának.
Újabb példája ez a közösségben élő rovarok dolgozóinak egymásrautaltságára. Egymást segítve egyúttal a kolónia túlélését is segítik. A dolgozó méhek táncot lejtenek, hogy a többiek tudtára adják a táplálékforrás helyét. Más dolgozók feláldozzák magukat a kolóniáért. Ebben az esetben a dolgozók amputálják a többiek sérült vagy fertőzött végtagjait
– kommentálta az eredményeket prof. Francis Ratnieks, a University of Sussex munkatársa, aki közvetlenül nem vett részt a kutatásban.
A hangyák esetében már volt információnk arról, hogy létezik náluk a sebgyógyítás és -kezelés gyakorlata. Ezért prof. Ratnieks nem is volt különösebben meglepve az eredmények kapcsán.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.