A hal egyszerű gondolkodású, nem túl érzelemdús lény – a közhiedelem szerint. Azonban számos kutatás cáfolt már rá erre. Fény derült például arra, hogy a halak megérzik egymás riadalmát, valamint fájdalomérzékelő receptoraik is vannak. Jó hír, hogy a karácsonyi menüben is egyszerűen kiválthatók a halas fogások: állati alapanyag nélkül is készíthető például hamis halászlé.
A hagyományos magyar karácsonyi menünek részét képezi a halászlé és a rántott hal. Nem kizárólag magyar specialitás ez, a hal számos országban számít tradicionális karácsonyi ételnek, ez pedig többnyire vallási gyökerekre vezethető vissza. Olaszországban például – különösen az ország déli részén – többfogásos halas lakoma kerül az asztalra. A spanyoloknál a bacalao a klasszikus tőkehalas karácsonyi étel, míg Németországban alapvetően a sült vagy párolt ponty tekinthető a hagyományos főfogásnak.
Az egy főre eső éves halfogyasztás Magyarországon hét kilogramm az Auchan közleménye szerint. Ennek a 35-40 százaléka pedig a karácsonyi időszakhoz köthető a kiskereskedelmi lánc szerint. „December elejétől, a karácsonyt megelőző hetekben ugrásszerűen megnő a friss haltermékek forgalma, de az igazi hajrá a karácsony előtti öt-hat napban szokott lenni” – mondta Nagy Attila, az Auchan értékesítési igazgatója.
A halakról a többség azt gondolja, hogy nincsenek érzéseik, és egyáltalán nem tekinthetők összetett gondolkodású lényeknek. Ezekre a közhiedelmekre azonban számos kutatás és tanulmány cáfolt már rá.
Érezhetnek fájdalmat, és az empátiára is képesek
A halak bőrében tudósok szerint fájdalomérzékelő receptorok, nociceptorok találhatóak, amelyek hasonlóak az emlősök esetében meglévő receptorokhoz. Ez már önmagában is arra utalt, hogy a halak rendelkeznek a fájdalomérzethez szükséges anatómiával. Victoria Braithwaite, egy állatok viselkedését vizsgáló brit tudós azonban kollégáival egy sor kísérlettel is igazolta, hogy a halak reakciói is a fájdalomérzet meglétéről árulkodnak.
Braithwaite és csapatának eredményeit számos tudós vitatta, ők azzal érveltek, hogy a fájdalmas külső ingerre adott fizikai reakciók még nem bizonyítják azt, hogy a hal valóban szenvedne is. Szerintük ezek egyszerű reflexek is lehetnek. Ám nem Braithwaite volt az egyetlen, aki erre a következtetésre jutott, számos más tanulmány vonta le később ugyanezt a konklúziót.
Lynne Sneddon biológus egy 2019-es tanulmányában arra is rámutatott, hogy „amikor a halak ajkait fájdalmas inger éri, a szájukat a tartály oldalához dörzsölik, ahogy mi dörzsöljük a lábujjunkat, ha beütjük”. Ez azt jelenti, hogy amikor a horgász horga beleakad a hal szájába, az fáj neki.
Egy 2023-ban közzétett tanulmány szerint a halak társaik riadalmát is megérzik, és ennek hatására ők is elkezdenek félni. Ezt a képességet márpedig az oxitocin szabályozza, ugyanaz az agyi vegyület, amely az embereknél az empátia képességét biztosítja.
A kutatók ezt – etikailag megkérdőjelezhető módon – demonstrálták: eltávolították az oxitocin termeléséhez és felszívódásához kapcsolódó géneket a zebrahalak agyából. Ezek a példányok aztán gyakorlatilag antiszociálisakká váltak, nem észlelték és nem is ragadt át rájuk társaik félelme. Amikor aztán oxitocininjekciót kaptak, azonnal visszatért ez a képességük.
Milyen kockázatokkal jár a halfogyasztás?
A rendszeres halfogyasztás mellett érvelők legtöbbször az omega-3 zsírsavakat emlegetik.
Az omega-3 zsírsavnak is három különböző fajtája van: az esszenciális ALA (alfa-linolénsav), illetve az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dekozahexaénsav). A vegánok és a növényi étrenddel kacérkodók számára jó hír, hogy a halakban lévő DHA és EPA valójában ezekbe az állatokba is az elfogyasztott algákból kerül bele. Így választhatjuk – a halakhoz hasonlóan és a halak helyett – akár az algát is ezeknek a tápanyagoknak a bevitelére.
A növényi eredetű omega zsírsavak mellett szól ráadásul az is, hogy a halak tartalmaznak bizonyos nehézfémeket – leginkább például higanyt – és mikroműanyagokat is.
Környezetünkben rengeteg méreganyag van, és ezek jelentős része gyakran az óceánban végzi. Évente nyolcmillió tonna műanyag kerül az óceánba, a planktonok megeszik ezeket, a nagyobb halak pedig a planktonokat, és így tovább. Ezek a műanyagok és kémiai anyagok a halak zsírjában aztán elraktározódnak. Emellett ott van a higany is, amely fellelhető a környezetben és a nagyobb halakban, például a tonhalakban és a cápákban. Ezek a kockázatok azonban azzal lényegében kiküszöbölhetők, ha a növényi forrásokból származó omega-3 zsírsavak bevitele mellett döntünk
– magyarázta Ellis Hunnes, az amerikai UCLA Egészségügyi Központ dietetikusa.
Mi kerülhet a karácsonyi asztalra hal helyett?
Jó hír, hogy a karácsonyi menü hal nélkül, növényi alapokon is teljes lehet. Ha ötleted sincs, miként lehetséges ez, vess egy pillantást karácsonyi összeállításunkra!
Ez az ötfogásos menüsor tartalmaz előételt, levest, két főételt – amelyek közül az egyik a kihagyhatatlan töltött káposzta – és desszertet. A főételeket köretekkel is kiegészítettük, hogy teljes legyen a karácsonyi menü.
A recepteket úgy válogattuk össze, hogy már alapanyagaikban is ünnepi hangulatot kölcsönözzenek a karácsonyi asztalnak: szerepet kap a cékla, a dió, a káposzta, a gomba és a gesztenye is.
De még a halászlé ízvilágáról sem kell lemondani, növényi alapanyagokkal is reprodukálható az az ízvilág. Hogy hal nélkül is mekkora sikere nélkül lehet ennek az ételnek, mi sem bizonyítja jobban, mint két vegán hobbiszakács, Dér Lilla és Gyarmati Dorka arany minősítése a Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon.
