Egy friss kutatás azt az eredményt találta, hogy a gyermekek kevésbé tartják morálisan elfogadhatónak az állatok elfogyasztását.
Egy nagyon rövid személyes történettel kezdem, amely elég szorosan kapcsolódik a jelenlegi hírhez.
Pár hónappal ezelőtt, amikor karácsonyi ajándékot kutattam a két és fél éves unokahúgomnak, kezem ügyébe akadt egy gyerekek számára készült, állatokról szóló ismeretterjesztő könyv, amiben külön fejezet foglalkozott a tanyán élő haszonállatokkal.
Az első gondolatom az volt, hogy habár a szerző nyilvánvalóan nem a húsevés és a fajizmus propagandakiadványának szánta az alkotást, mennyire káros, ha már ilyen korán megtanulja a gyermek, hogy vannak állatok, akiknek az élete csak addig értékes, amíg az ember hasznot tud belőlük húzni. Akiknek a szenvedése, nyomorúsága egyfajta kötelező rossz, a jelenlegi életvitelünk velejárója.
Semmiképpen sem szerettem volna hozzájárulni ahhoz a folyamathoz, amit a többségi társadalom előbb-utóbb úgyis elvégez, vagyis ahhoz, hogy normalizálja egyes állatfajok szenvedését, és ételként, vagy munkaeszközként kategorizálja őket.
Ahogy a mai kutatásból kiderül, jól tettem, hogy nem segítettem rá a folyamatra, ugyanis a gyermekek sokkal kevésbé tartják elfogadhatónak a haszonállatokkal szembeni bánásmódot és nem is kifejezetten tekintenek ételként rájuk.
A fajizmus nem velünk születik, hanem megtanuljuk
Az angliai University of Exeter egyetemen elvégzett friss kutatás – melynek címe: A fajizmus kialakulása: Életkori különbségek az állatok morális megítélésében – azt bizonyítja, hogy az állatok értékének megítélése nem velünk született, hanem tanult szokás, és a gyermekek sokkal kevésbé tartják elfogadhatónak a haszonállatokkal szemben alkalmazott bánásmódot.
Az ember állatokhoz való kapcsolata tele van kettős mércékkel
– mondta a kutatást vezető Dr. Luke McGuire.
A kérdés vizsgálatához 459 angliai személyt kérdeztek, akiket 3 külön korcsoportra osztottak. Gyermekek (9-11 éves), fiatal felnőttek (18-21 éves), valamint felnőttek (29-59 éves). Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatal felnőttek és a felnőttek nagyjából azonos módon vélekedtek az egyes kérdéseket illetően, vagyis gyanítható, hogy az állatokkal kapcsolatos erkölcsi irányelveink valahol 11 és 18 éves kor között változnak jelentősen.
A kutatási eredményekből az is látható, hogy az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmódot egyik korosztály sem tekinti elfogadhatónak, szóval nem arról van szó, hogy a szeretetet helyét egyszer csak átveszi a morális ambivalencia, de az is látszik, hogy minél idősebb valaki, annál inkább kategorizálja az élőlényt ételként.
A gyermekek ezzel szemben az emberhez és a háziállatokhoz hasonló bánásmódot tartanak elfogadhatónak a malacok számára is, és egyáltalán nem olyan egyértelmű számukra, hogy ezeket az élőlényeket – a malacok tekintetében nyugodtan beszélhetünk akár személyiségekről is – jogunk van megenni.
McGuire professzor bevallása szerint a kutatásnak nem az volt a célja, hogy egyfajta morális iránymutatást adjon, csupán az, hogy jobban megértsük, miként alakul ki valakiben a húsevés, ezzel együtt pedig a fajizmus ideológiája.
A tanulmány emellett klímavédelmi szempontból is hasznos ismeretekkel szolgálhat, hiszen ha tudjuk, mikor kezd normalizálódni az emberekben a húsfogyasztás aktusa, könnyebben tudjuk megfelelő időben és módon felhívni a figyelmet a növényi táplálkozás lehetőségére.
Ha azt akarjuk, hogy az emberek a növényi alapú étrend felé mozduljanak környezettudatossági okok miatt, akkor valahol meg kell bontanunk a jelenlegi rendszert. Például, ha a gyermekek több növényi ételt fogyasztanának az iskolákban, az közelebb állna a morális értékrendjükhöz és csökkentené azoknak az értékrendeknek a normalizálását, amiket ebben a tanulmányban is láthattunk
– mondja McGuire.
Nem is olyan régen Magyarországon járt az egyik leghíresebb nemzetközi vegán szerző és aktivista, Melanie Joy. A hölgy egyik magyarul is elérhető könyvében – Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat és viseljük a teheneket? – részletesen foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.
A karnizmusról – vagyis a húsevés ideológiájáról – magyar feliratozással elérhető TEDx előadása az egyik legfontosabb videó a témában, amit mostanáig több millióan láttak a különböző platformokon.
