Most olvasott cikk
A gyermekek kevésbé tartják morálisan elfogadhatónak az állatok elfogyasztását

A gyermekek kevésbé tartják morálisan elfogadhatónak az állatok elfogyasztását

Egy friss kutatás azt az eredményt találta, hogy a gyermekek kevésbé tartják morálisan elfogadhatónak az állatok elfogyasztását.

Egy nagyon rövid személyes történettel kezdem, amely elég szorosan kapcsolódik a jelenlegi hírhez.

Pár hónappal ezelőtt, amikor karácsonyi ajándékot kutattam a két és fél éves unokahúgomnak, kezem ügyébe akadt egy gyerekek számára készült, állatokról szóló ismeretterjesztő könyv, amiben külön fejezet foglalkozott a tanyán élő haszonállatokkal.

Az első gondolatom az volt, hogy habár a szerző nyilvánvalóan nem a húsevés és a fajizmus propagandakiadványának szánta az alkotást, mennyire káros, ha már ilyen korán megtanulja a gyermek, hogy vannak állatok, akiknek az élete csak addig értékes, amíg az ember hasznot tud belőlük húzni. Akiknek a szenvedése, nyomorúsága egyfajta kötelező rossz, a jelenlegi életvitelünk velejárója.

Semmiképpen sem szerettem volna hozzájárulni ahhoz a folyamathoz, amit a többségi társadalom előbb-utóbb úgyis elvégez, vagyis ahhoz, hogy normalizálja egyes állatfajok szenvedését, és ételként, vagy munkaeszközként kategorizálja őket.

Ahogy a mai kutatásból kiderül, jól tettem, hogy nem segítettem rá a folyamatra, ugyanis a gyermekek sokkal kevésbé tartják elfogadhatónak a haszonállatokkal szembeni bánásmódot és nem is kifejezetten tekintenek ételként rájuk.

A fajizmus nem velünk születik, hanem megtanuljuk

Az angliai University of Exeter egyetemen elvégzett friss kutatás – melynek címe: A fajizmus kialakulása: Életkori különbségek az állatok morális megítélésében – azt bizonyítja, hogy az állatok értékének megítélése nem velünk született, hanem tanult szokás, és a gyermekek sokkal kevésbé tartják elfogadhatónak a haszonállatokkal szemben alkalmazott bánásmódot.

Az ember állatokhoz való kapcsolata tele van kettős mércékkel

– mondta a kutatást vezető Dr. Luke McGuire.

A kérdés vizsgálatához 459 angliai személyt kérdeztek, akiket 3 külön korcsoportra osztottak. Gyermekek (9-11 éves), fiatal felnőttek (18-21 éves), valamint felnőttek (29-59 éves). Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatal felnőttek és a felnőttek nagyjából azonos módon vélekedtek az egyes kérdéseket illetően, vagyis gyanítható, hogy az állatokkal kapcsolatos erkölcsi irányelveink valahol 11 és 18 éves kor között változnak jelentősen.

A kutatási eredményekből az is látható, hogy az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmódot egyik korosztály sem tekinti elfogadhatónak, szóval nem arról van szó, hogy a szeretetet helyét egyszer csak átveszi a morális ambivalencia, de az is látszik, hogy minél idősebb valaki, annál inkább kategorizálja az élőlényt ételként.

A gyermekek ezzel szemben az emberhez és a háziállatokhoz hasonló bánásmódot tartanak elfogadhatónak a malacok számára is, és egyáltalán nem olyan egyértelmű számukra, hogy ezeket az élőlényeket – a malacok tekintetében nyugodtan beszélhetünk akár személyiségekről is – jogunk van megenni.

McGuire professzor bevallása szerint a kutatásnak nem az volt a célja, hogy egyfajta morális iránymutatást adjon, csupán az, hogy jobban megértsük, miként alakul ki valakiben a húsevés, ezzel együtt pedig a fajizmus ideológiája.

A tanulmány emellett klímavédelmi szempontból is hasznos ismeretekkel szolgálhat, hiszen ha tudjuk, mikor kezd normalizálódni az emberekben a húsfogyasztás aktusa, könnyebben tudjuk megfelelő időben és módon felhívni a figyelmet a növényi táplálkozás lehetőségére.

Ha azt akarjuk, hogy az emberek a növényi alapú étrend felé mozduljanak környezettudatossági okok miatt, akkor valahol meg kell bontanunk a jelenlegi rendszert. Például, ha a gyermekek több növényi ételt fogyasztanának az iskolákban, az közelebb állna a morális értékrendjükhöz és csökkentené azoknak az értékrendeknek a normalizálását, amiket ebben a tanulmányban is láthattunk

– mondja McGuire.

Nem is olyan régen Magyarországon járt az egyik leghíresebb nemzetközi vegán szerző és aktivista, Melanie Joy. A hölgy egyik magyarul is elérhető könyvébenMiért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat és viseljük a teheneket? – részletesen foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.

A karnizmusról – vagyis a húsevés ideológiájáról – magyar feliratozással elérhető TEDx előadása az egyik legfontosabb videó a témában, amit mostanáig több millióan láttak a különböző platformokon.

Hozzászólások (0)

Mi a véleményed?

Az e-mail címed természetesen nem kerül ki a nyilvánosság elé.

© 2018-2022 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.