Most olvasott cikk
A gyapjúipar közel sem olyan fenntartható, mint azt gondoltuk – állítja egy új jelentés

A gyapjúipar közel sem olyan fenntartható, mint azt gondoltuk – állítja egy új jelentés

A gyapjúipar jelentős mértékben hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez és a klímakatasztrófa előidézéshez, derül ki egy friss jelentésből, ami a Center for Biological Diversity (CfBD) és a Collective Fashion’s Justice (CFJ) közös vizsgálódásának eredményeit összegzi.

A több, mint 40 oldalas dokumentum többek közt arra a következtetésre jutott, hogy az iparnak tudatos narratívával sikerült a gyapjút környezetbarát ruhaanyagként beállítani, de ez távolról sem fedi a valóságot. A Woolmark, az egyik legnagyobb gazdasági szereplő is „alacsony környezeti hatású” alapanyagként hivatkozik rá.

Stephanie Feldstein, a CfBD munkatársa és a tanulmány társszerzője ezzel cseppet sem ért egyet.

Az ipar évek óta ferdíti a valóságot. A gyapjúért nagyon magas árat fizetünk üvegházhatású gázkibocsátás, földelhasználódás, a biodiverzitás csökkenése és környezetszennyezés formájában.

– állítja.

Környezetromboló hatás

Az ausztráliai termelésre és juhtenyésztésre fókuszáló vizsgálat azt találta, hogy a gyapjú környezeti terhelése háromszorosa az akrilnak és ötszöröse a hagyományosan termesztett pamutnak. Emellett a gyapjú bálánként 367-szer több földet igényel, mint a pamut, ráadásul nyírást követően a koszos bunda tisztításhoz használt vegyszerek nagyon komoly veszélyt jelentenek a vízi élővilágra.

A mezőn legelésző juhok látványa talán idillinek és természetesnek hat, de a betelepített, mesterségesen szaporított, majd idővel levágott juhok legelése következtében degradálódik a talaj, ami ezáltal képtelen a megújulásra.

– mondja Emma Hakansson, a CFJ alapítója és igazgatója.

Nincs semmi természetes ebben a kihasználáson alapuló, fenntarthatatlan és egyáltalán nem hatékony iparágban.

Emma nemzetközileg ismert modell, aki karrierje kezdetén szembesült a divatipar fenntarthatatlan és az alapanyagok miatt sokszor kegyetlen valóságával, ez pedig teljesen megváltoztatta életét. Küldetéséről és munkásságáról a Willow and Claude díjnyertes rövidfilm nyújt bővebb tájékoztatást.

A jelentés szerzői együttes erővel próbálnak nyomást gyakorolni a divatipar szereplőire, hogy 2025-ig hagyjanak fel a gyapjú használatával, de legalább csökkentsék felére a felhasználást. Emellett sürgetik azon alternatív alapanyagokkal kapcsolatos kutatások támogatását, amelyek az akrillal, vagy a poliészterrel ellentétben nem fosszilis eredetűek.

Mit lehet tenni?

A jelentés nem csak a negatív környezeti hatásokkal, valamint az ipar által alkalmazott téves fenntarthatósági narratívával kapcsolatban közöl hiánypótló számadatokat és tényeket, de megoldási javaslatokkal is szolgál, amelyeket a szerzők a tanulmány végén, valamint egy önálló dokumentumként elérhető összefoglalóban is közöltek. Ezek a következők:

  • A divatcégeknek, ipari szereplőknek és hitelesítő szervezeteknek valós állításokkal kéne frissíteniük a gyapjútenyésztés fenntarthatóságról szóló tájékoztatásukat.
  • A ruházati cégeknek vállalniuk kéne, hogy 2025-ig elhagyják, de legalább felére csökkentik a felhasznált gyapjú mennyiségét.
  • A nagy piaci szereplőknek komoly anyagi forrásokat kéne alternatív alapanyagokkal kapcsolatos kutatásokba fektetniük.
  • A divattervezőknek kollekcióikkal népszerűsíteniük kéne az alternatív alapanyagok használatát és 2025-ig elhagyniuk, vagy legalább felére csökkenteniük a gyapjú felhasználását ruháikhoz.
  • A gyapjú kivezetésével azokat az alternatív alapanyagokat kellene előtérbe helyezni, amelyek nem fosszilis erőforrásokon alapulnak.

(PBN, CFJ)