Veganuár

Miért nem hordanak gyapjút a vegánok?

Gyapjúipar - miért nem hordanak gyapjút a vegánok

Biztosan láttál már birkákat a mezőn legelészni, sőt, talán hagyományos birkanyíráson is részt vettél már. Ezek a dolgok önmagukban nem tűnnek rossznak, így hát sok ember azt hiszi, a gyapjúval nincs semmi gond.

Sajnálatos módon a gyapjú előállítása távol áll attól, amit a legtöbb ember erről gondol – és semmi esetre sem állatbarát módszer.

A lényeg röviden:

  • A világon előállított gyapjú nagy része csupán néhány országból származik, ezért a legtöbb országban nem sokat tudnak az emberek az ipari gyakorlatokról.
  • A birkák nagy részét mesterségesen megtermékenyítik, utódaikat elrabolják tőlük, valamint csökkenő gyapjútermelés esetén mindenképp a húsiparba kerülnek.
  • A gyapjúiparban a kasztrálás és a farokcsonkítás standard eljárás, hogy “védjék” az állatokat a fertőzésektől és a kannibalizmustól, ám ezek fájdalmat okoznak nekik.
  • A zsúfolt telepek melegágyai a sérüléseknek, gyulladásoknak és végeredményben a fertőzéseknek, ezért közegészségügyi veszéllyel is jár a nagyipari állattartás.
  • Ausztráliából és Új-Zélandról hajókon szállítják Közép-Európába a birkákat, amelyen nem kapnak megfelelő ellátást és gyakoriak a tömeges halálozások.
  • A birkanyírás során a munkásokat a gyors munkavégzésre biztatják, ami hozzájárul a sérülésekhez, vágásokhoz és az állatokkal szembeni erőszakhoz.
  • A gyapjú az egyik legkörnyezetszennyezőbb textília, rengeteg vizet és földterületet igényel az állatok tartása, ezért a bojkottálása előnyös lehet a bolygónk számára.

Import gyapjú

A fő ok, ami miatt az embereknek nem sok elképzelése van a gyapjúipar valódi arcáról, az az, hogy a legtöbb országban alig van gyapjúipar, vagy egyáltalán nincs is. A gyapjútermelés túlnyomó része ugyanis Ausztráliában, Kínában, az Egyesült Államokban és Új-Zélandon történik.

A merinói gyapjú 80%-át Ausztráliában készítik, ebből a fajta gyapjúból készül a legtöbb ruha. Sajnos az ausztrál gyapjúipar hírhedt arról, hogy különösen kegyetlen az állatokra nézve. De Új-Zéland, az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia sem különb náluk.

Birkatenyésztés

Az egyes farmokon eltérő, hogy a birkákat természetes úton hagyják megtermékenyülni, vagy főként inszeminációt (mesterséges megtermékenyítést) alkalmaznak, de mindegyik országban elterjedt az inszemináció.

Ez azért okoz problémát, mert a tenyésztők mesterséges beavatkozásának következményeként gyakran kettes- vagy hármasikrek születnek, ami a teljesen természetellenes.

Ez persze hasznot hoz a tenyésztőnek, ám elég kockázatos. Nem csak az anyára nézve veszélyes, mert megnöveli a vetélés esélyét, hanem mivel az anyáknak két emlőjük van, így legfeljebb két kisbárány szoptatására képesek egy időben.

Ha az anyának több, mint két báránya születik, előfordul, hogy a harmadikról már nem tud gondoskodni, sőt, egy másik anyabárányra sem tudja rábízni az etetését, hiszen neki is a saját csemetéjét kell táplálnia. Így megesik, hogy a harmadik kisbárány éhen hal.

Sok bárány olyan okok miatt veszíti életét, melyek megelőzhetőek lennének (ezt alább ismertetjük). Ráadásul a nagy-britanniai bárányok 15-20%-a nem éri meg a felnőttkort.

Az inszeminációval a másik nagy probléma, hogy borzasztó és fájdalmas módon végzik. Sok videón látható, hogy a bárányt egy gépezetbe kényszerítik és vascső használatával termékenyítik meg. A többi módszer ehhez hasonlóan kegyetlen.

Összefoglaló videó a gyapjúiparról:

Kasztráció és farokcsonkítás

Minden gyapjútermelő országban az a szokás, hogy a hím birkákat néhány hetes korukban kasztrálják. Ennek leggyakoribb módja, hogy egy gumigyűrűt szorítanak a heréik köré, hogy elszorítsák a vérkeringést. Így a herék előbb-utóbb elhalnak, leesnek és nincs is szükség egyéb beavatkozásra.

Ez azonban rendkívül fájdalmas a birkák számára, és még csak el sem kábítják őket. Ezzel egy időben a hím és a nőstény birkáknak is csonkolják a farkát.

A kasztrációhoz hasonló módon, elszorítják a farok vérkeringését, mely körülbelül egy hét múlva leesik. Emiatt a birkák nagy fájdalmakat állnak ki, ezt is fájdalomcsillapítás és kábítás nélkül kell elszenvedniük.

A faroklevágás oka, hogy a birkákat gyakran megtámadja egy légyfajta, ami veszélyes kórt okoz.

Nem ajánljuk, hogy megkeresd a betegség, a Myasis jellemzőit, mert elrettentő képeket fogsz találni. Férgek ezrei mintegy felzabálják a birkák testét, nagy sebeket és hatalmas fájdalmakat okozva.

A birkák saját magukat harapdálják védekezésképpen, amivel még nagyobb sebeket okoznak. Mivel a légy petéi a birkák farka alatt telepednek meg legszívesebben, ezért a farok eltávolításával próbálják megakadályozni a betegséget.

Sajnos a farok nélküli birkák nagy részénél ugyanúgy kialakul a Myasis, szóval a módszer szinte hatástalan. Hollandiában be is tiltották, de sajnos sok országban továbbra is alkalmazzák.

A betegség megakadályozása az lenne, hogy trimmelik a gyapjút és speciális kemikáliákkal kezelik a birkák bőrét – ez azonban elég költséges és időigényes.

Ausztrália: bőreltávolítás

Ausztráliában a Myasis ellen egy olcsóbb módszert alkalmaznak. Nem csak a farkat távolítják el, de a hátsó lábak és a fenék bőrét is! Általában fiatal, 6-12 hetes bárányokon végzik el a procedúrát, mindenféle fájdalomcsillapítás nélkül.

El lehet képzelni, ez mekkora kínokat okoz: a bőr levágása olyan fájdalmakkal jár a kisbárányoknak, hogy attól sokkos állapotba kerülnek, és a megfigyelések alapján akár öt hétig is aktívan kerülik azt az embert, aki megcsonkította őket.

Alig van törvényi szabályozása ennek az eljárásnak, így a tenyésztők döntik el, hogy mely bárányoknál alkalmazzák, és hogy végeznek-e bármilyen sebfertőtlenítést. Jelenleg a Merinói juhok 70%-án elvégzik ezt a barbár eljárást Ausztráliában.

Ez általában a kasztrációval egy időben történik, Ausztráliában gyakori, hogy egyúttal a heréket is levágják. Ausztrália ígéretet tett, hogy 2010. után betiltja a módszert, mivel sok kritika érte őket külföldről, ezt az ígéretet azonban 2009-ben visszamondták, és azóta is alkalmazzák.

Birkák a gyapjúiparban

A birkanyírás

A természetben élő birkák nem igényelnek nyírást: elegendő gyapjuk van, hogy megvédje őket a környezeti hatásoktól. Télen vastagabb a gyapjú, hogy megvédje őket a hidegtől, míg nyáron kissé megritkul, hogy ne melegedjen át a testük.

Sajnos manapság a birkáknak szükségük van a nyírásra. Úgy tenyésztik őket, hogy hatalmas gyapjuk legyen, és ezt már maguktól nem tudnák megritkítani. Ha nem nyírnák őket, nyáron szenvednének a hőségtől.

De a nyírás sok probléma forrása is. Gyakran télen vagy kora tavasszal nyírják le őket, amikor még hideg van, így sokan halálra fagynak.

A nyírás procedúrája egyáltalán nem állatbarát. A gyapjút kilóra mérik és fizetik, ezért a birkanyírókat arra buzdítják, hogy minél gyorsabban végezzenek a munkával.

Ez sérülésekhez vezet, sokszor a bőrt is levágják a nyírás közben! Még a legsúlyosabb sérülések esetén sem adnak fájdalomcsillapítót.

Az is gyakori, hogy a birkanyírók erőszakot alkalmaznak a birkáknál, akik szabadulni próbálnak a nyírás elől – megrúgják őket, agresszíven a nyakukra lépnek vagy ütéseket mérnek az állatra.

Sajnos ezek az esetek nem egyediek, hanem elég jellemzőek. Rejtett kamerás leleplező videók tucatjai tárták fel az állattenyésztő iparágak borzalmait.

Ezért Ausztráliában több birkanyíró is bíróság elé került és elítélték őket bántalmazásért. Sajnos a büntetés mindössze annyi volt, hogy nem dolgozhattak többé nyíróként, a telep tulajdonosa pedig egy kis büntetést volt köteles fizetni. Ez a büntetés semmiképp nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a további hasonló eseteket.

Mészárlás

Ahogy a birka öregedni kezd, egyre kevesebb gyapjút termel. Egy idő után ez pedig már nem éri meg a tenyésztőknek: egy juh általában 10-12 éves természetes élettartama felét élheti meg, mielőtt levágják.

Nem csak a leölésük, de a vágóhídra való szállításuk is kegyetlen: Ausztráliából évente több millió birkát szállítanak a Közel-Keletre és Közép-Európába. A birkák a hajóút közben szűk helyre vannak bezsúfolva, és alig kapnak enni és inni és a mostoha környezeti hatásoknak is ki vannak téve.

Előfordul az is, hogy a tenyésztési országban vágják le a birkákat. Nagy-Britanniában például évente közel 13 millió birkát mészárolnak le, sok közülük még kisbárány.

A gyapjúipar környezeti terhei

Sok ember úgy véli, hogy a gyapjú egy természetes megoldás, lebomló és környezetbarát viselet. Valójában a gyapjú környezetszennyezőbb, mint bármilyen más textília: a gyapjútermelés rengeteg vizet és földterületet igényel, és a birkák metántermelése miatt hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Sőt, rovarirtók és kemikáliák szükségesek ahhoz, hogy az élősködőket távol tartsák. Ezek nem csak a birkákra, de a természetre nézve is veszélyesek.

A birkanyírás a vizeket is szennyezi. Végül sok más állatfajt levadásznak a birkatenyésztés miatt, mint a prérifarkasokat és egyéb farkasokat (akik a birkatelep közelében élnek).

Ez egyes fajok túlélését jelentős mértékben veszélyezteti. Mindezek miatt javasolt olyan textíliákat választani, melyek sokkal környezetkímélőbbek és fenntarthatóak.

Alternatívák a gyapjú helyett

A bio gyapjú sajnálatos módon egyáltalán nem jó választási lehetőség. Az organikus gyapjú címke nem levédett, szóval ezzel a címkével ellátott gyapjúknál nincs garancia az eredetre.

Általában az organikus jelző azt jelenti, hogy az állatokat természetes élelemmel etetik, nem nyúzzák le a bőrüket, lassan nyírják őket és a nyírók megfelelő fizetést kapnak.

Sajnos mindezt nehéz ellenőrizni, és sok kegyetlenség még mindig engedélyezett a gyapjúiparban. Szerencsére sok más textília létezik, ami állatok szenvedése nélkül készül.

Az ilyen anyagok is kellőképpen melegítenek, ráadásul nem kötődik hozzájuk erőszak és nem is okoznak viszketést. Sokkal jobb opciók!

Tetszett ez a cikk? Olvasnál még ilyet? Csatlakozz a több, mint 100 támogatónkhoz, akik már befektettek a minőségi vegán újságírásba.
Galgóczi Dóra

Galgóczi Dóra

Író és természetgyógyász
Évek óta követem a vegán életmódot. A könyveimmel egy kis iránytűt szeretnék adni az embereknek, hogyan találják meg az útjukat a világban. A gyógyítással pedig szeretnék testi-lelki egészséget adni, személyre szabott módszerekkel. Hiszek abban, hogy minden élet egyformán értékes, és mindenkiben ott rejlik az együttérzés.

1 hozzászólás

  1. Nagyon hasznos a cikk, ugyanakkor szívesen olvasnék többet az alternatív lehetőségekről.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.