A modern nagyüzemi halászatban több mint 32 millió tonna halat fognak ki évente, ami több, mint az egész amerikai lakosság súlya együttvéve. Ezt az ijesztő tényt a Nature Communications c. tudományos folyóirat közölte. A tanulmányban kitértek arra is, hogy a halászat hogyan veszélyezteti a vadonélő halak populációit, és így az egész bolygót is.

Azon túl, hogy szonárt használnak a halak kereséséhez, a modern halászhajók fenékhálós halászatot folytatnak, valamint hatalmas eresztőhálót, és horogsoros halászhálókat használnak (egyetlen zsinór, melyre több ezer horog van erősítve, akár több száz km hosszan). Túlhalászásról akkor beszélünk, hogy ha több halat fogunk ki, mint amit a természet pótolni tud. A túlhalászás problémája jelen volt már az 1800-as évek elején is, a huszadik hászad végére viszont katasztrofálissá vált.

A tengerbiológusok szerint a 20. század közepén megnövekedett a kereslet a proteinben gazdag élelmiszerek iránt, mely ugrásszerű növekedést okozott a halászatban is. A fogyasztók szép lassan hozzászoktak az elérhető áron kínált széles választékhoz, viszont hatalmas árat fizettek érte.

Miért érdekljen téged?

2017 júliusában, az IUCN (International Union for Concervation of Nature – Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület) kiállított egy listát 455 különösen veszélyeztetett fajról, közülük 87 lehet, hogy már ki is halt. Az óceánokban a kevesebb hal kevesebb táplálékot jelent a nagyobb tengeri emlősök számára, mely felboríthatja a táplálékláncot. Másfelől, a ragadozó fajok, mint a tonhal és a sügér halászata a kisebb fajok túlszaporodásához vezethet, ami ugyangyak megzavarja a tengeri élővilág egyensúlyát.

Ez is érdekelhet ➡  A klímavészhelyzet miatt egymillió fajt fenyeget a kihalás, beleértve minket is

A túlhalászat több milliárd egyéb tengeri élőlény szükségtelen halálát is okozza, úgy mint tengeri teknősök, bálnák, delfinek, tengeri madarak, fókák, különféle tengeri halak és egyéb fajok. Közülük a legtöbbet egyszerűen visszadobják az óceánba, holtan. Évente 7,3 millió tonna hal veszti életét teljesen feleslegesen a halászat miatt.

Ezenkívül a halászott fajok nagy részét az ún. fenékhálós halászati technikával fogják be, mely erősen roncsolja a tengerfeneket, beleértve a mélytengeri korallzátonyokat. A korallzátonyok nagyon kritikus elemei az óceánoknak, és ha egyszer károsodtak, utána nagyon nehezen jönnek rendbe, talán évmilliók alatt. Bizonyos szintig, a tengeri algák jelenléte szükséges az élővilágnak, de ha túlnőnek, akkor súlyos károsodást okozhatnak.

A halászhajók okozta olaj, és egyéb kémiai szennyeződések folyamatosan növelik a víz szennyezettségét, ezzel károsítják a tengeri élővilágot is. A National Geographic közölte, hogy

A Science magazinban 2006-ban megjelent tanulmány szerint, ha ebben az ütemben növekszik a halászat, 2048-ra összeomlanak a világ halászterületei.

De mit tehetsz Te?

Ha meg akarod menteni a tenger élővilágát, azt legjobban az étrendeddel tudod befolyásolni. Csökkentsd a fogyasztásod, de mégjobb, ha véglegesen leállsz a tenger gyümölcseivel. Ahogy Paul Watson kapitány mondja:

Egy haldokló óceánban nincs olyan, hogy fenntartható halászat.

A Counting Animals szerint:

Az az egyén, aki növényi étrendet folytat, megment több mint 225 halat, és 5 kagylót évente. Ha az amerikaiaknak csak a fele (kb. 150 millió ember) kiiktatná a tengeri halakat az étrendjéből, akkor 33,75 milliárd hallal több maradhatna az óceánban minden évben.

Te is elérhetsz változást, ha informálod magad és a többieket. A legapróbb változásoknak is lehet pozitív hatása, fogjunk össze, és cselekedjünk, mielőtt túl késő lenne!

Ez is érdekelhet ➡  9 dolog, amit tudnod kell az étrend és az éghajlatváltozás kapcsolatáról

A Prove.hu rengeteg környezetvédelmi tanácsot ad, hogy hogyan tehetsz a környezetedért.

Prove.hu
Viktória

Viktória

Vegán állatvédő

6 hozzászólás

  1. Érdekes cikk, de néhol pongyolán és pontatlanul fogalmaz, a mélytengeri korallzátonyok mint olyan nem értelmezhető… A korallok sekély vizekben élnek, ahova eljut a napfény, tehát a korall definíció szerint nem lehet mélytengeri, hiszen a napfény nem hatol le pár száz méternél mélyebbre. A fenékhálós halászatot precízen vonóhálós vagy kotróhálós halászatnak hívják, elvárás lenne vegánként tájékozódni a témában, mit hogy hívnak. Sokkal hatásosabb lenne a cikk. (Ez messze nem olyan kreatív elnevezés, mint amit egy másik vegán oldalon olvastam, mézipart írtak méhészet helyett…) A halfogyasztó vásárló tájékozódhat környezetvédő (!) szervezetek honlapján, milyen halfajt hol, mivel fognak ki, elkerülhető így a vonóhálós halászat. A horogsoros halászat egy fenntartható halászati forma (az összes közül a legkevésbé káros). A halfogyasztás csökkentése elegendő akkor, ha a vásárlók megnézik, milyen halat vesznek. Bizonyos fajoknak le kell kerülniük az étlapról (ideértve az összes kotróhálóval fogottat, ami a fajoknak nem a nagyobb része – forrással ez alátámasztható?), más fajok bírják a terhet.

    A halak az állati eredetű élelmiszerek közül a legjobb proteinforrás, veganizálni a többi hússal szemben nem lehet, csak annak, aki életében nem evett még halat 🙂 Így a halászat is marad egy darabig, de a baj a módszerekkel van, meg a pazarlással, ami máshol is probléma.

Írd le a véleményed!