A gleccserek olvadása nemcsak a tengerszint emelkedését okozhatják, hanem súlyos hiányokat is az élelem- és vízellátásban. Az ENSZ legújabb jelentése szerint kétmilliárd ember alapvető szükségletei kerülhetnek veszélybe.
Kétmilliárd ember víz- és élelemellátását fenyegeti a gleccserek olvadása – írja az ENSZ legújabb vízfejlesztési világjelentésében. A március 22-ére, a víz világnapjára készült dokumentum figyelmeztet, a korábban soha nem látott ütemű olvadás beláthatatlan következményekkel járhat a világ népességének mintegy negyede számára.
A jelentés szerint a gleccserekre úgy is lehet tekinteni, mint a „világ víztornyaira” – ezek biztosítják ugyanis a népesség közel felének édesvízellátását.
A gleccserek a csapadékot hó és jég formájában tárolják, amit ezután olvadékvízként, fokozatosan bocsátanak ki a melegebb hónapokban. Sok nagy folyó, köztük a Gangesz, az Indus, a Jangce és a Colorado ellátása is a gleccserek olvadékától függ – ezek a folyók pedig kulcsfontosságúak a mezőgazdaság, az energiaellátás és a háztartások vízellátása számára is. A klímaváltozás miatt felgyorsult olvadás ezekben a régiókban tehát az alapszükségleteket veszélyezteti.
A jelentés szerint egyes régiókban a gleccserek gyorsabban olvadnak, mint amilyen tempóban a hótartalékok pótolhatóak, ami vízszűkösséget okozhat. Emellett vannak olyan területek is, amelyek áradásveszélybe kerülnek a hirtelen olvadás miatt. A Hindukus-Himalája régióban pedig olyan ütemű a gleccservesztés, hogy 2100-ra a jég egyharmada eltűnhet a területről.
Versenyfutás az olvadással
Az UNESCO az ENSZ New York-i székhelyén, a víz világnapja alkalmából tartott eseményen bejelentette, a jelentés eredményeinek fényében március 22-e idén először egyben a gleccserek világnapja is.
Simona-Mirela Miculescu, az UNESCO nagykövete úgy nyilatkozott:
Ez az év és ez a nap történelmi jelentőségű. Ma először a világ a gleccserek nemzetközi napját ünnepli. A gleccserek olvadása már nem egy távoli esemény – már most történik, ráadásul gyorsan. Ahogyan súlyosbodik a krízis, úgy egyre nagyobb a közös cselekvés felelőssége is.
Hangsúlyozta, a gleccserek megőrzése környezetvédelmi és etikai kötelességünk is. Elmondása szerint országok határain átnyúló vízügyi megállapodásokra van szükség, amelyek „lehetőséget adnak a párbeszédre, együttműködésre, és olyan innovatív megoldásokra, amelyek elősegítik a méltányos és fenntartható erőforrás-használatot.”
Az eseményen kijelölték a legfontosabb teendőket is. Ezek közé tartozik
- a gleccserfigyelő hálózatok felállítása,
- a korai előrejelző rendszerek létrehozása,
- valamint az inkluzív stratégiák kidolgozása a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásra.
Nem ez az egyetlen jelentés a közelmúltból, amely a gleccserek olvadásának társadalmi következményeire hívja fel a figyelmet. Egy Nature magazinban megjelent februári tanulmány arra világít rá, az olvadás két évtized alatt 18 mm-es tengerszint-emelkedést okozott. Ez évente átlagosan 273 milliárd tonna elolvadt jeget jelent, ami nagyjából az egész emberiség harmincéves vízfogyasztásával egyenlő. A kutatók szerint ez édesvízhiánnyal sújtja azokat a területeket, amelyek egyébként sem bővelkednek vízkészletekben, valamint áradásokat és energiaszűkösséget is okozhat.
