Most olvasott cikk
Vizsgálat indulhat a Master Good ellen: „messzire ment a megtévesztés terén”, állítják az állatvédők

Vizsgálat indulhat a Master Good ellen: „messzire ment a megtévesztés terén”, állítják az állatvédők

Mosolygós, barna tollú csirke fehér köntösben egy tanyasi telepen, uborkával a szemén.

A Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult jogorvoslatért a Magyar Vegán Egyesület (MAVEG) és az Una Terra Alapítvány a Master Good megtévesztőnek ítélt reklámkampánya miatt.

Az állatjogi és környezetvédelmi munkát végző alapítvány kuratóriumának elnöke, Nagy Ervin szerint biztosan felül kell majd vizsgálni, hogy a hazánkban érvényben lévő reklámtörvény mennyire felel meg a zöldmosásra (greenwashing) és annak társadalmi hatására, ezen belül pedig a félrevezető reklámokra vonatkozó EU-s szabályoknak.

A húsfogyasztás negatív következményei és a gyakran megtévesztően idealizált állatjogi képi világok terjesztése várhatóan egyre több fogyasztó számára okoz majd etikai dilemmákat. Ennek fényében ezzel a szabályozó szerveknek is foglalkozniuk kell a jövőben.

„Farmjainkon a csirkéink úgy élnek, mint egy Spa-ban” – állítja a kisvárdai húsóriás legújabb reklámjában. Első látásra és hallásra akár iróniát is sejthetünk a napfénnyel, friss levegővel, szabadsággal és GMO-mentes étrenddel operáló kampány mögött, ám gyorsan csalatkoznunk kell.

A reklám ugyanis nem az ipari tenyésztésből származó, levágásra szánt állatok életkörülményeire kívánja felhívni a vásárlók figyelmét. Épp ellenkezőleg: a csirkehús fogyasztására ösztönöz.

Az állatvédők szerint mindezt a nagyipari állattartásról festett hamis képpel teszi. Ez szerintük megtévesztheti a fogyasztókat, ugyanis a valóság köszönőviszonyban sincs a szöveg és a kép által sugallt idilli állapotokkal.

A reklám megjelenését követően azonnal felháborodott jelzések sokaságát kaptuk, s nem csak vegánok részéről. Még termelői oldalról is érkeztek hozzánk negatív visszajelzések, ezért a MAVEG vezetőivel egyetértve úgy gondoltuk, valódi társadalmi igényt tudtunk megfogalmazni keresetünkben

– tudta meg portálunk Nagy Ervintől, az Una Terra Alapítvány elnökétől, aki szerint korántsem véletlen, hogy ilyen megtévesztő reklámokkal operál egy húsipari cég.

Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar fogyasztók is egyre jobban figyelnek a fenntarthatóság és az állatjólét kérdéseire. Az ezzel kapcsolatos felmérések eredményeivel a gyártók is tisztában vannak, ezért próbálják úgy eladni a termékeiket, mintha humánusan és fenntarthatóan tudnák előállítani azokat. Ez természetesen nem így van, a Master Good viszont most nagyon messzire ment a megtévesztés terén. Ez a magyarázata az óriási felháborodásnak is. Már korábban is egyeztettünk fogyasztói megtévesztésekkel kapcsolatban, de most jött el az idő, hogy konkrét lépéseket tegyünk az ipari állattartásban szenvedő több milliónyi állat érdekében. Nagyon bízunk benne, hogy egy objektív vizsgálatot követően olyan ítélet születik majd, amely komoly büntetést ró a cégre, s ezzel ennek a káros folyamatnak is elejét lehetne venni.

A fogyasztók többségét érdekli az állatjólét

Az Európai Bizottság közvéleménykutatás-sorozata, az Eurobarométer tavalyi eredményei szerint a legtöbb fogyasztót érdekli az állatjólét. A magyar fogyasztók 79 százaléka szerint a haszonállatok jólétét jobban kellene védeni a jelenlegi szabályozások által előírtnál. A válaszadók 60 százaléka pedig általában vagy alkalmanként keresi az olyan címkéket, amelyek arra utalnak, hogy az adott termék az állatok jólétét szem előtt tartó mezőgazdasági rendszerből származik.

A megkérdezettek közel fele szeretne több információhoz jutni az állattenyésztés körülményeiről. Ők hajlandók lennének többet fizetni az olyan termékekért, amelyek gyártója figyel ezekre a részletekre is.

De a klímaváltozással kapcsolatos 2023-as felmérés adatai is figyelmeztetőek lehetnek a húsipari cégek számára. Ebből az derült ki, hogy a magyarok 87 százaléka nagyon komoly problémának tartja az éghajlatváltozást. 60 százalékuk szerint pedig ezért a vállalatok és az ipar a felelősek.

S bár egyelőre még csupán 13 százalékuk veszi figyelembe vásárlása során az élelmiszerek szénlábnyomát, az előbbi számok tükrében ez utóbbi növekedése is várható. Kutatók szerint a karbonlábnyom kérdését azonban nem lehet kizárólag a fogyasztóra hárítani. A gyártóknak és a termelőknek is figyelniük kell arra, milyen hatással van környezetünkre egy-egy termék előállítása.

Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi reklámtörvény és a greenwashing-direktíva harmonizálása lenne jó megoldás erre a problémára. A dohányipari termékek esetében sikerült változtatni, tehát a bizonyítottan egészségkárosító termékeket ma már nem lehet úgy bemutatni a médiában, mintha kulcsot jelentenének egy idealizált, férfias/nőies vagy éppen elegáns világhoz. Pedig az érdekelt iparág lobbija is erős volt. A szigorúbb cigarettareklámok hatása statisztikailag a dohányzási arány csökkenésében mutatkozik meg. Az amerikai felnőtt lakosság körében a cigarettázás a CDC (Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok) adatai szerint a kétezres évek eleji több mint húsz százalékról 2021-re tizenkét és fél százalékra esett vissza

– tette hozzá Nagy Ervin.

Azt szeretnénk, ha a közvélemény és a vásárlók valós képet kapnának arról, milyen forrásból származik az ételük. Az elmúlt évtizedekben ugyanis az is hozzájárult a húsfogyasztás emelkedéséhez, hogy a legtöbb fogyasztó már nem látja át az asztalra tett állati eredetű termékek és az ipari körülmények között tenyésztett haszonállatok közötti valós kapcsolatot. Ugyanakkor egy termék fogyasztásának egészségügyi kockázatairól is tájékoztatni kell a vásárlót. Ahogy a dohányzással kapcsolatban ez ma már teljesen természetes. A MAVEG-gal karöltve azon fogunk dolgozni, hogy ez az állati eredetű élelmiszerekkel kapcsolatban is megvalósulhasson. Az út nem lesz könnyű, az első lépés az, hogy gátat szabjunk a fogyasztók egyértelmű megtévesztésének. A következő pedig egy, a mostaninál szélesebb körű és őszintébb tájékoztatási rendszer kialakítása lehetne.

Az állatvédelmi szakember szerint korántsem véletlen, hogy a kampány egy grafikusok által alkotott animáción alapszik. Egyáltalán nem szerepelnek a reklámban ugyanis a Master Good farmjain megörökített „boldog” csirkék. Ennek oka szerinte az, hogy még a termékeik kisebb részét adó, valóban szabadon tartott szárnyasok esetében sem lehet a legkisebb hasonlóságot sem felfedezni a reklám világa és az ipari telepeken uralkodó körülmények között.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.