Sebesült galamb mentésében működtek közre bécsi járőrök, miután egy járókelő a rendőrséget riasztotta a pórul járt állat láttán. Leszögezték, ilyen esetben az állatmentők illetékesek, ezúttal azonban kivételt tettek. A sérült madár különösen szerencsés példány – a baleset ellenére is –, hiszen a galambok ma már sok városban inkább csak megtűrt lények, ritkán sietnek emberek a segítségükre. Egyes városokban pedig kifejezetten irtják is őket.
Cserbenhagyásos baleset helyszínére riasztották ki a bécsi rendőrséget. Az már a bejelentésből is kiderült, hogy az áldozat egy röpképtelenné vált, állatorvosi ellátásra szoruló galamb – írta meg a Police.hu. Vélhetően egy gépjármű ütötte el a madarat, a sofőr pedig segítségnyújtás nélkül hajtott tovább.
A közelben tartózkodott két járőr, Martina és Matthias, akik a helyszínre siettek – megelőzve a környéken kószáló macskákat. Bevitték a kapitányságra a sérült állatot, és már útközben kapcsolatba léptek egy állatmentő szolgálattal. Utóbbi ügyeletese később meg is jelent a rendőrségen, és átvette a galambot, aki a Henriette nevet kapta.
A bécsi rendőrség közölte, hogy ezúttal kivételt tettek, de ez semmiképp nem tekinthető általános gyakorlatnak.
A sérült, avagy megszökött állatok begyűjtése nem tartozik a rendőrök elsődleges feladatai közé, de mivel ebbe a hivatásba szinte mindenféle segítségnyújtás belefér, megtesszük a tőlünk telhetőt. Ettől függetlenül nem ártana, ha mindenki elmentené magának az állatmentő szolgálat éjjel-nappal hívható telefonszámát
– olvasható a közleményükben.
Nem túl népszerű állat a galamb
Az, hogy egy bécsi járókelő vette a fáradságot, és tárcsázta a rendőrséget, mikor meglátta a sérült galambot, a legkevésbé sem tekinthető mindennapi jelenségnek. Na, nem azért, mert a madármentés elsősorban nem rendőrségi feladat. Inkább azért nem mindennapi, mert a galamb nem éppen a legnépszerűbb állat, nem véletlenül használják széles körben rá a szárnyas patkány gúnynevet.
Amint arra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is rámutat, a galambokkal szemben leggyakrabban emlegetett érv az ürülékük. „Mivel a galambok nem szobatiszták, azaz nem használnak állandó ürítőhelyet, táplálékkeresés közben, bárhol járjanak is, ürüléküket lépten-nyomon elpotyogtatják, függetlenül attól, hogy óvodáról, iskoláról, éttermi teraszról vagy száradó ruhákról van-e szó egy lakótelepi erkélyen.” Az egyesület azonban rámutatott, a kialakult helyzetért egyértelműen az emberek vonhatók felelősségre.
Azért, hogy a parlagi galambok túlszaporodhatnak a városokban, alapvetően a nemtörődömség a felelős. Az ellen, hogy a településeken nem élnek meg a természetes ragadozóik, és az épületek tökéletes fészkelőhelyül szolgálnak számukra, nemigen tehetünk. Az ellen azonban, hogy a nemtörődöm módon kezelt, szétdobált szerves hulladék vagy a célzott etetésük miatt korlátlanul rendelkezésükre áll a táplálék, már igen. Ilyen körülmények között elég néhány betelepülő példány, és néhány év-évtized alatt máris felhőkben lepik el a parkokat, köztereket, lakótelepeket.
A problémát pedig csak ritkán kezelik a gyökerénél, a nyugat-németországi Limburg an der Lahnban sem ilyen megoldás mellett döntöttek. Júniusban, az európai parlamenti választásokkal párhuzamosan tartottak egy népszavazást arról, támogatja-e a lakosság 700 galamb leölését. A kezdeményezés mellett a szavazók 53 százaléka voksolt, így eldőlt, két éven belül végrehajtják a terveket, és megtizedelik a helyi galambpopulációt.
