Sajnos igaz a hír: az Ausztrál Koala Alapítvány funkcionálisan kihaltnak nyilvánította a koalákat. De mit is jelent ez?
“Funkcionális kihalás”
A funkcionális kihalás kifejezést többféleképp definiálják a természettudományban. A legismertebb értelmezés szerint azt a pontot jelenti, amikor egy állatfaj populációja túl kicsi a fajfennmaradáshoz, vagy ahhoz, hogy az ökoszisztémában korábbi szerepét továbbra is betölthesse ─ egy ragadozó faj esetében például ez jelentheti azt, hogy egy ragadozó-populáció nincs igazán hatással a helyi zsákmányállatok populációjára, mert túl kevesen vannak hozzá ─ a kifejezés tehát szó szerint azt jelenti: a faj nem tudja többé ellátni a funkcióit, szerepeit.
Bár az alapítvány évek óta figyelemmel kíséri a koalákat és élőhelyeiket, nehéz az állatok számát pontosan megbecsülni, abban viszont biztosak, hogy a populációk fogyatkoznak.
Az AKF [Ausztrál Koala Alapítvány] szerint az ausztrál koalák jelenlegi száma nem több, mint 80.000. Ez körülbelül az egy százaléka annak a nyolc millió koalának, amit 1890 és 1927 között a bundájukért lelőttek, majd Londonba küldtek
─ nyilatkozta az AKF vezérigazgatója, Deborah Tabart.
Hozzátette: az is lehet, hogy a becsült 80 ezer helyett csak feleannyi él már a megmaradt területeken.
A koalák Ausztráliában védett állatnak számítanak. Hogy lehet akkor, hogy mégis kihalóban vannak?
Élőhely-vesztés
A csökkenő koala-populációk mögött rejlő ok sajnálatos módon egyáltalán nem meglepő: mint ahogyan a legtöbb veszélyeztetett és közel-veszélyeztetett állatfaj jelenlegi státuszáért, valamint nagyrészt a vadállatok 60 százalékának kihalásáért, a koalák helyzetéért is főként az élőhelyvesztés felelős.
Sokak számára meglepő, pedig igaz: a legtöbb állatfajra nézve a klímaváltozás mellett a legnagyobb fenyegető tényező az emberi terjeszkedés okozta élőhelyvesztés ─ az óceáni műanyag, a vadászat és a mezőgazdaságban használt vegyszerek csak ezután jönnek.
A koalák elméletben védett státuszuk ellenére ugyanúgy ki vannak téve az emberi ─ főleg a mezőgazdasági, elsősorban állattenyésztésre használt területek számának növekedése miatti ─ terjeszkedés által okozott egyre zsugorodó élőhelyek viszontagságainak: mára megmaradt élőhelyeiknek 80 százaléka magántulajdonban lévő földterületeken fekszik.
Különösen veszélyben vannak a New South Wales-i koala-populációk: a WWF szerint az erdőirtás miatt az elmúlt 20 évben az itteni koalák 25%-a elpusztult, és 2050-re az egész populáció kihalhat a régióban.
Bár a koala-populációkat sajnos az élőhely-vesztésen kívül a klímaváltozás is fenyegeti, mivel a kontinens nyugati részén az elmúlt időkben előforduló extrém hőhullámokkal az itt élő állatok nehezen birkóznak meg, mégsem teljesen reménytelen a helyzet.
Van remény
Az AKF szerint rég itt lenne az ideje, hogy az ausztrál kormány életbe léptesse a Koalavédelmi Törvényt, aminek a lényege pont az, hogy a koalák élőhelyeit védje, ami ilyen módon segítene nekik a túlélésben.
Az alapítvány szerint azt is törvénybe kellene iktatni, hogy azokon a területeken, ahol a koalák fő eledeléül szolgáló fák megtalálhatóak, ne lehessen új építkezést kezdeni anélkül, hogy a vállalkozó először bizonyítja, a tevékenysége nem fogja veszélyeztetni a helyi élővilágot.
Ausztráliában néhány hete voltak a választások, amelyet a konzervatív Scott Morrison nyert a munkáspárti Bill Shortennel szemben. Az AKF szerint az új kormánynak mielőbbi feladata a Koalavédelmi Törvényt napirendre tűznie.
Mindkét párt azt mondja, fontos neki a környezetvédelem. Tehát talán kezdetnek jó lenne, ha megvédenék a koalaerdőket, ami a földrészünk 20 százalékát borítja
─ nyilatkozta Tabart.
Illetve fontos még megjegyezni azt is, hogy Ausztrália területén a koala-eloszlás igen egyenetlen: az AKF kutatómunkája szerint a 128 körzetből 41-ben az állatok egyetlen példánya sem található meg, viszont vannak bizonyos területek, ahol még egészen nagy számban vannak jelen.
Ha az AKF évek óta tartó törvényjavaslat-lobbija célba ér, van még remény a koalák számára, és te is segíthetsz: aláírásoddal és rövid üzenettel támogasd a New South Wales-i koala-populációk megmentését a WWF oldalán.
Domján Flóra környezetgazdálkodás szakon szerzett diplomát 2021 januárjában. A legfontosabb értéknek az empátiát tartja, éppúgy az állatok és az élővilág iránt, mint az emberek felé. Hisz benne, hogy egyre többen rájövünk: a hús ára egy élet elvétele, és az élet szeretetének, az együttérzésnek, a közös társadalmi értékeinknek minden élőre ki kell terjednie. Ezt az üzenetet minél hitelesebben igyekszik képviselni az írásaiban, az aktivizmusban és a mindennapokban is.