Fokozatosan zajlik a Forma–1 zöldítése a 2019-ben kijelölt úton. Két év múlva ennek megfelelően érkeznek a hibrid motorok és a fenntartható üzemanyag, 2030-ra pedig nettó nulla kibocsátást ígérnek a sportág döntéshozói. Kérdés, hogy valóban megvalósítható-e ez a cél – vagy inkább a zöldmosás kategóriájába sorolható.
Nagy tudathasadást jelenthetnek a Forma–1-es versenyhétvégék a sportág azon rajongói számára, akiknél a mindennapokban a klímatudatos döntéseké a pole-pozíció. Hasonló dilemmák gyötörték – saját bevallása szerint – Sebastian Vettel négyszeres világbajnok pilótát is, aki 2022 végén vonult vissza. A versenyző ekkor többek között arra is hivatkozott, hogy az autósport ökológiai lábnyoma hatalmas, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Az F1 döntéshozói is látták azt, hogy a világszerte egyre hangsúlyosabb fenntarthatósági kérdéseket a sportágon belül is fel kell tenni. Valójában már Vettel nyilatkozata előtt ebbe az irányba mozdultak el – még 2019-ben kijelölték a fenntarthatósági útvonalat az autósport királykategóriája számára. Arra jutottak, hogy a Forma–1 zöldítése keretében 2026-tól a versenyautókat fenntartható üzemanyag és hibrid motor működteti majd.
Az F1-es járgányok jelenleg E10-es üzemanyaggal működnek, ez 10 százalékban újrahasznosítható etanolt tartalmaz. 2022-ben vezették be a versenysorozatban, és az előtte használt benzinhez képest már kevesebb károsanyag-kibocsátást generál ez az összetétel. 2026-tól pedig érkezik a versenysorozatba a teljes egészében fenntartható üzemanyag.
Az ugyanebben az évben debütáló hibrid motor 50 százalékban belsőégésű, 50 százalékban elektromos lesz. Ez pedig a sportág élén állók szerint nem pusztán fenntarthatósági szempontból jelent majd előnyt. Az autók is kisebbek, fürgébbek lehetnek, és jobban kidomborulhatnak a versenyzők képességei.
A greater onus will be placed on drivers' skill when Formula One launches a new era of smaller, more nimble and greener cars in 2026.https://t.co/552evuM3Eq #AFPSports #F1 pic.twitter.com/gkMn9DyImo
— AFP News Agency (@AFP) June 6, 2024
Ez azonban még mindig csak egy köztes cél, 2030-ra ugyanis már azt tervezték be, hogy a Forma–1 elérje a nettó nulla kibocsátás szintjét. Ez pedig sokak szerint már maximum csak kommunikációs kreativitással valósítható meg.
Zöldmosás lenne a Forma–1 zöldítése?
A sportág károsanyag-kibocsátása jelentős, évente körülbelül 256 ezer tonna szén-dioxid kerül a légkörbe miatta – mutat rá a One Green Planet. Ez a kibocsátás ráadásul nagyrészt a logisztikából és a rendezvények lebonyolításából származik, nem magukból a versenyautókból. A Forma–1-es kocsik mindössze 0,7 százalékkal járulnak hozzá a teljes kibocsátáshoz.
2013-ban még egy autó mintegy 160 kilogramm üzemanyagot használt el egy futam alatt. 2020-ra ezt 100 kilogrammra szorították vissza, 2026-tól pedig azt vállalták, hogy ez az érték 70 kilogrammra redukálódik.
Logisztikai téren is vannak kezdeményezések a sportág berkein belül arra, hogy optimalizálják a folyamatokat. Két évvel ezelőtt még a mezőnynek Olaszországból az Egyesült Államokba, onnan pedig Spanyolországba kellett eljuttatnia az autókat és a komplett felszerelést. Később aztán megint visszatértek az amerikai kontinensre, Kanadába.
Az idei versenynaptár összeállításakor azonban már figyelembe vették a regionális szempontokat is, vagyis azt, hogy ne kelljen a világ egyik végéből a másikba költöztetni a paddockot, majd megint vissza ugyanoda.
- A Japán Nagydíjat szeptember helyett áprilisban rendezték meg. Ide Ausztráliából érkeztek, innen pedig Kínába mentek tovább.
- Az Azerbajdzsáni Nagydíj időpontját áprilisról szeptemberre költöztették, a szingapúri futammal „kötötték össze”.
- A Katari GP pedig október helyett december első hétvégéjére kerül át. Az utolsó előtti futamot teljesíti itt a mezőny a szezonzáró Abu-Dzabi Nagydíj előtt.
A Forma–1 zöldítése logisztikai szempontból ugyanakkor csak abban az esetben lehet teljes és csak akkor érhető el a zéró kibocsátási szint, ha a szállítási körülmények is megfelelnek ezeknek az elveknek. Fenntartható módon kell tehát működtetni a versenyautókat és eszközöket, szerszámokat szállító kamionokat, hajókat és repülőgépeket.
A brit McLaren csapata tavaly erre tett már egy kísérletet. Austinból Las Vegasba vasúttal és bioüzemanyaggal működő, valamint elektromos teherautókkal juttatták el a szállítmányt. Az alakulat szerint biztató adatokat könyvelhettek el fenntarthatósági szempontból.
Fontos azonban látni, hogy az Egyesült Államok területén belül kellett megoldaniuk a transzfert. Amennyiben kontinenseken, óceánon átívelő szállításról van szó, az sokat bonyolít a folyamaton. És akkor az még fel sem merült, hogy a kamionok elektromos meghajtásával kapcsolatban is akadnak problémák fenntarthatósági szempontból.
