Mint 2007 óta minden évben, a WWF idén is megrendezi a Föld óráját. Ebben az évben az időpont március 25. 20:30-21:30 – ekkor lehet kapcsolódni az „elsötétülés” órájához.
Mi az a Föld órája, és hogyan vehetsz részt benne?
A Föld órája egy szimbolikus esemény, aminek a WWF szerint a lényege az, hogy szerte a világon mindenhol emberek milliói „kapcsoljanak ki”, azaz ne használják elektromos készülékeiket és kapcsolják le a világítást, ezzel megmutatva, hogy az emberiséget érdekli a bolygó jövője, és közös erővel tudunk tenni a jó célért.
A szervezet szerint mindenki úgy kapcsolódik be az eseménybe, ahogy szeretne, javasolják például a következőket: tegyük a telefonunkat „Ne zavarj” üzemmódba, és fogyasszunk el egy gyertyafényes, növényi alapú vacsorát a barátainkkal és családunkkal, ezzel is támogatva az élelmezési rendszer fenntarthatóságát.
„Létfenntartó rendszerünk válságban van. Szükségünk van a természetre. A természetnek pedig arra van szüksége, hogy minden nap kiálljunk érte. […] Vezetőink szebb jövőre tettek ígéretet – mind a természet, a vadon élő állatok és az emberiség számára. A megoldások már megvannak, most eljött a cselekvés ideje. 2030-ra természeti világunk helyreállhat. […] Mindannyiunknak megvan a maga szerepe – a Föld órája jó kezdet ehhez” – írják.
A WWF Magyarország is hasonló javaslatot tesz: arra buzdítanak, hogy egy hozzánk közel álló tevékenységgel adjunk egy órát a Földnek és saját magunknak, és nem muszáj a szombat 20:30-as időponthoz ragaszkodni sem. A magyar Föld órája oldalon hat programötlet közül lehet választani, vasárnap estig pedig regisztrációval lehet csatlakozni: a programok között szerepel a szezonális, helyi alapanyagokból való főzés, az olvasás, a mozgás, és a szeretteinkkel való időtöltés is.
Energiahatékonyság és energiaszegénység
A Föld órája eseményhez kapcsolódóan idén a magyar WWF az energiaszegénységre próbálja felhívni a figyelmet. 2017-es, a fűtésről és az energiahatékonyságról szóló felmérésüket idén megismételve arra jutottak: az energiaszegénység és annak következményei hazánkban még mindig súlyos problémát jelentenek.
Miközben március 25-én 20:30-kor a bolygó nevezetességei és otthonai világszerte elsötétülnek egy órára, a szimbolikus lekapcsoláson túl nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy globálisan és hazánkban is megdöbbentően sok embert érint az energiaszegénység, melynek egyenes következménye többek között a levegőminőség romlása – becslések szerint Magyarországon évente 13 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a döntő részt fűtésből eredő magas szállópor-koncentráció
– írják.
A WWF a kérdőívvel az 5000 főnél kisebb önkormányzatok energiahatékonysági jellemzőit, a légszennyezettség és az energiaszegénység állapotát mérte fel, az eredmények pedig egyértelműen rávilágítanak a kistelepülések hátrányos helyzetére. Bár a 2017-es felméréshez képest a középületek energiahatékonysága javult, a legnagyobb, legjelentősebb eredményt hozó felújítások nem történtek meg.
„Hiába tett a települések szinte mindegyike valamilyen különleges lépést az energiaválság hatására, az önkormányzatok felének különösen nagy gondot jelentett az energiaszámlák kiegyenlítése” – szól a közlemény.
A közlemény kitér még az energiaszegénység súlyos mértékére is: a részt vevő települések több mint harmadán a háztartások legalább fele energiaszegénységgel küzd valamilyen formában. Bár idén a 2017-eshez hasonló, az eredményeket részletező kiadvány még nem jelent meg, a WWF egy posztjában beszámolt a legfontosabb következtetésekről, és tíz pontból álló szakpolitikai javaslatot tett a probléma kezelésére.
„A javaslatok közül az energiaválsággal összefüggő problémákat leghatékonyabban kezelő lépés egy épületenergia-hatékonysági program lenne. A jövő a jól megtervezett, mélyfelújítást célzó beruházásoké kell, hogy legyen” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.
