Ma, március 30-án 20:30-tól 21:30-ig kerül megtartásra világszerte a WWF által kezdeményezett Föld Órája. Az idén is, mint a mozgalom 2007-es megalakulása óta minden évben, az óra témája az “elsötétülés”, azaz a lámpák és egyéb elektromos eszközök kikapcsolása.

Az esemény idei kampányszlogenje a #Connect2Earth, azaz #KapcsolódjAFöldhöz, aminek célja, hogy egy kicsit jobban segítsen tudatosítani az emberekben, miért fontos számunkra a természet, és miért nem halogathatjuk tovább, hogy a mindennapjainkban olyan döntéseket hozzunk, amelyekkel megvédjük azt.

A Föld Órája értünk van

Sid Das, a WWF digitális igazgatója, a Föld Órája blogján néhány napja publikált bejegyzésével segít megérteni az esemény lényegét:

Azt kérdezik meg tőlem a leggyakrabban, hogy “Mit érünk el azzal, hogy egy órára lekapcsoljuk a villanyt?” Én pedig azt szoktam rá válaszolni: megmutatja a világnak, hogy több millió ember a Föld minden táján aggódik a klímaváltozás és a természetvesztés miatt, és mindenkinek van szerepe abban, hogy ezeket megoldjuk. Ez a két dolog [a klímaváltozás és a természetvesztés] az eddigi legnagyobb kihívás, amivel az emberiségnek szembe kellett néznie.

Könnyű feltenni a kezünket, és azt mondani, ellenünk szól minden, vagy hogy túl nagy a baj ahhoz, hogy bármit tehessünk; de minden egyes ember, aki részt vesz a Föld Óráján, úgy döntött, ennél magasabbra teszi magának a lécet, és szerintem ez a változás kulcsa. Együtt alakítunk ki olyan jövőt, ami a jövő generációi számára élhető világot jelent majd.

[…] Szingapúrtól kezdve Santiagón és Nairobin át New Yorkig milliók fognak összegyűlni, lekapcsolni a villanyt, és arról beszélni, miért is fontos nekik a természet; és számomra ez az a kérdés, amit nem teszünk fel magunknak eleget.

Könnyű úgy gondolni a természetre, mint valami, amit fel kell keresned ahhoz, hogy kapcsolatban lehess vele, vagy úgy, mint valami távoli dologra, ami nincs igazán benne az életedben. De ne legyenek illúzióink. A természet az életünk alapja. Legegyszerűbb formájában is a természettől kapjuk azt, amit magától értetődőnek veszünk: a levegő, amit belélegzünk, a víz, amit megiszunk, az étel, amit megeszünk – ehhez mind szükség van a természetre.

De vannak kevésbé egyértelmű dolgok is: a természet az alapja a gazdaságunknak és a megélhetésünknek. Ha feltesszük magunknak a kérdést: Mi lenne velünk természet nélkül? A válasz mindannyiunk számára elborzasztó.

Amikor 2007-ben elkezdtük a Föld Óráját, volt 5 százalék, akit érdekelt a klímaváltozás, 5 százalék, aki hazugságnak gondolta, és 90 százalék, akik még nem tudták, mit gondoljanak. Azt akartuk, hogy legyen egy globális hang, ami meg tudja ezt a 90 százalékot szólítani, bárhol is legyenek a világban.

Az elmúlt évtizedben a Föld Órája milliókat inspirált arra, hogy támogassanak és részt vegyenek klímabeli és környezetvédelmi kezdeményezésekben, ami hozzájárult ahhoz, hogy a klímaváltozás elleni fellépés elérje a köztudatot és a törvényhozást is.

A Föld Órájának tehát kevésbé a célja az, hogy évente egy órányi elektromosságot spóroljon a Földnek, mint az, hogy az elektromosság lekapcsolásával szimbolikusan is érzékeltesse velünk: csak azért élhetünk olyan csodálatos eszközökkel, amik a sötétségben gombnyomásra világosságot gyújtanak, vagy többezer kilométerről összekapcsolnak a szeretteinkkel, mert a természet szüntelenül szolgál minket – mi lenne tehát velünk nélküle? Mit tehetünk érte? Mit tehetünk azért, hogy ne jöjjön el az az idő, amikor már késő tenni érte?

Sokan gondolják úgy, hogy az egyéni cselekedetek nem számítanak eléggé ahhoz, hogy legyen értelme változtatni a szokásainkon. Ez azonban nem igaz – nézzük meg, miért.

Diák klímasztrájk
Több, mint 25 000 diák tüntetett Berlinben a klímaváltozás megakadályozásáért március 29.-én. / Greta Thunberg / Facebook

Kritikus tömeg

Hallottál már a kritikus tömegről? Igaz, eredetileg a fizika tudományának keretein belül jött létre a kifejezés, de ma már a modern társadalomtudomány is használja. Ahhoz, hogy ezt megértsük, először bele kell gondolnunk abba, hogyan is működünk mi, egyének a társadalomban.

Közel nyolc milliárd ember között könnyű azt gondolni, hogy a tetteink jelentéktelenek, elvesznek a nagy egészben. De ez nem így van. A nagy egészet mi tesszük ki. Mindannyian. Ezért senki más nem tud változtatni, mint az egyén, a nagy egész önállóan működő egysége.

Pontosabb definíciója szerint:

A „kritikus tömeg” azt jelenti, hogy ha kellő számú ember él át, gondol úgy, vagy teremt valamit, akkor ez egy ponton hirtelen exponenciálisan növekvő hatással lesz az emberiség többi tagjára.

A változás tehát ott kezdődik, hogy hiszel a tetteid erejében.

De mit lehet tenni úgy igazából?

A Föld Órája segíthet abban, hogy értékes beszélgetések alakuljanak ki, akár önmagunkban, akár másokkal, a beszélgetésből pedig cselekvés legyen. Sokan eljutnak a felismerésig, de a cselekvésnél megakadnak, mert nem tudják, mit is lehetne tenni.

A WWF a témában az egyik legátfogóbb, 2018-as jelentésében lesújtó számokat közöl: 1970 és 2014 között az állatpopulációk 60%-kal csökkentek, az elmúlt harminc évben a sekélyvízi korallok 50%-a veszett el, ötven év alatt pedig az amazóniai esőerdők egyötöde pusztult ki.

Az ENSZ 2018 októberi jelentésében azt mondja: 12 évünk van, hogy megpróbáljuk a felmelegedést 1.5°C alatt tartani, különben az ökokatasztrófa elkerülhetetlen lesz.

A kérdés tehát: mit tehetsz te a Földért és az emberiségért?

Seth Wynes, a University of British Columbia klímakutatója szerint nem azokra a dolgokra fókuszálunk, amiknek ténylegesen nagy a környezeti hatása. Kicsinek tűnő, de jelentős példája ennek az is, hogy a villanyhasználatot többen nagyobb hatásúnak értékelik, mint amilyen valójában:

Több energiát takaríthatunk meg azzal, ha hideg vizet használunk a mosáshoz, mintha lekapcsolnánk a villanyokat. A LED lámpák nagyon energiatakarékosak, és azzal, ha kicseréljük ilyenekre a hagyományos égőinket, sokkal többet teszünk, mintha egy órára lekapcsolnánk a fényeket.

Föld Órája 2019 - Növényi étrend

Wynes szerint a leghatásosabb módja annak, hogy az ökológia lábnyomunkat csökkentsük, az, ha változtatunk az étkezési és utazási szokásainkon, mert ezeknek van a legnagyobb súlya egyéni viszonylatban:

A legjobb, amit tehetsz a klímáért, az, ha növényi étrenden élsz, nem ülsz repülőre és nincs autód.

Hozzátette: a hús előállításához több földterület, nyersanyag és munka szükséges, mint ugyanennyi emberi fogyasztásra alkalmas növényhez; a növényi étrendre való áttérés jót tesz a biodiverzitásnak, mert így egyre kevesebb erdőt kell a tenyésztett állatok miatt mezőgazdasági területté átalakítani.

Ma a Föld Órája legyen az önreflexió ideje; gondold végig, mit tehetsz a Földért, és ha elhatározásra jutottál, csatlakozz a WWF Föld Órája oldalán azokhoz, akik szintén elhatározásra jutva fogadalmat tettek, hogy változtatni fognak a szokásaikon.

Ez is érdekelhet ➡  Hogyan szabadulj meg a pálmaolajtól?

Ha átfogóbb képet szeretnél kapni arról, a mindennapi szokásaink hogyan befolyásolják, mennyire terhelik a természetet, ennek a terhelésnek ránk nézve mi is a valódi súlya, mi az egyén, a gazdaság, a politika szerepe abban, ahol és ahová tartunk, és hogy mit is tehetsz te, olvasd el a következő cikkeket:

Az étrendről, ami segíthet megmenteni a bolygót

Az egyéni felelősségvállalás valódi erejéről – avagy a vegán tinilány, aki megváltoztatja a világot

A közösségi összefogás erejéről

Az állattenyésztés és a vadvilág pusztulásának kapcsolatáról

A dokumentumfilmről, amely szerint mindenki döntése számít


 

Oszd meg - 1 kattintás!
Prove.hu
Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.