Egyre nagyobb politikai vihart kavar a fenékhálós halászat kiterjedt gyakorlata Európában. Míg az Egyesült Királyság parlamenti bizottsága átfogó tiltást sürget a védett tengeri területeken, addig a francia elnök, Emmanuel Macron éppen az ENSZ franciaországi óceánvédelmi konferenciáján került kényelmetlen helyzetbe a tengeri természetvédelmi intézkedések hiányosságai miatt.
Sikerként könyvelte több résztvevő is az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) óceánügyi konferenciáját, amelyet Nizzában tartottak, közel 200 ország részvételével – számolt be a BBC. A tanácskozás célja a tengereket és óceánokat érintő legsúlyosabb kihívások – például a műanyagszennyezés, az illegális halászat és az éghajlatváltozás – kezelése volt.
Az esemény egyik legfontosabb eredménye pedig az, hogy ötven ország már ratifikálta a nyílt tengerek védelméről szóló ENSZ-szerződést (High Seas Treaty). Ennek az életbelépéséhez összességében hatvan ország jóváhagyása szükséges. A szerződés célja, hogy 2030-ig a világ óceánjainak 30 százaléka védett területté váljon.
A fenékhálós halászat – és a hozzá nagyon hasonló kotrás, amivel a kagylókat és puhatestűeket halásszák – egy meglehetősen drasztikus halászati forma. Ennek során egy súlyos hálót húznak végig a tengerfenéken, letarolva korallzátonyokat, szivacstelepeket és más, rendkívül érzékeny élőhelyeket is.
A módszerrel az egyik legnagyobb probléma, hogy nem pusztán a célzott halfajokat emeli ki a vízből, hanem egyfajta járulékos veszteségként sok más faj is belekerül a hálóba. Ráadásul a vonóháló felkavarja a szénben gazdag üledéket is, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás erősödéséhez.
A fenékhálós halászat ellen érzett fokozódó elutasításban szerepe lehet David Attenborough közelmúltban mozikba került, Óceán című dokumentumfilmjének is. A világhírű biológus és természetfilmes legenda ebben megmutatja, micsoda pusztítást végez a fenékhálós halászat, ahogy a korallfehéredés problémájára is kitér.
Az Egyesült Királyság korlátozná a fenékhálós halászat gyakorlatát
A fenékhálós halászat – valamint a kotrás és a tengeri bányászat – betiltását sürgette a brit parlament környezetvédelmi ellenőrző bizottsága is a brit fennhatóság alá eső 180 védett tengeri területen (MPA). Ezek az élőhelyek – a nevükkel ellentétben – a gyakorlatban szinte semmilyen tényleges védettséget nem élveznek. A brit felségvizekhez tartozó MPA-k 60 százalékában szabályozzák a káros halászati tevékenységeket, teljes tiltás azonban nincs sehol.
A brit kormány a bizottsági javaslat nyomán közel 30 ezer négyzetkilométernyi tengerterületre vonatkozó szigorúbb védelmi intézkedéseket fontolgat. Ezzel kapcsolatban a kabinet el is indított egy konzultációt.
A tengereink és óceánjaink haldokolnak. Ha nem cselekszünk villámgyorsan, visszafordíthatatlanul elpusztítjuk őket. Az Egyesült Királyság ezért fogja törvénybe foglalni a nyílt tengeri egyezmény ratifikálását, ami mérföldkőnek számít a tengeri élővilág védelmében
– nyilatkozta Emma Hardy, a brit kormány tengeri ügyekért felelős államtitkára.
Franciaországban is valós lépéseket várnának
Komoly nyomás alá került Emmanuel Macron francia elnök is az ENSZ nizzai óceánvédelmi konferenciája kapcsán. A házigazda szerepében fellépő államfő egyik fő célkitűzése volt, hogy legalább hatvan résztvevő ország ratifikálja az ENSZ nyílt tengeri egyezményét. Az elnök kritikusai szerint azonban a hangzatos célkitűzések és egyezmények semmit sem érnek, ha nincs mögöttük tényleges cselekvés.
A hivatalos francia álláspont, hogy a vizeinek egyharmada már védettséget élvez. Az Oceana nemzetközi környezetvédelmi szervezet jelentése alapján azonban 98 százalékában nem tiltottak ezek a károsnak tekinthető tevékenységek – többek közt a fenékhálós halászat sem. Csupán a francia MPA-k 0,03 százaléka élvez teljes körű védelmet, ami „lényegében semmi” – mondja Tobias Troll, a Seas at Risk tengeri környezetvédő szervezet tengerpolitikai igazgatója.
A franciák és Macron elnök körbeudvarolja a médiát azzal, hogy felhívja a figyelmet az óceánok helyzetére, de amikor az ökoszisztémák megóvásáról van szó, akkor tettekre van szükség
– jelentette ki.
A Seas at Risk szerint a francia elnök szimplán csak látszatmegoldásokkal pipálta ki a problémát. Például olyan területeken tiltották be a fenékhálós halászatot, ahol egyébként sem végeztek ilyen tevékenységet.
Egy korábbi nyílt levélben pedig hatvan tudós és kutató is kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy „veszélyben az ország hitelessége” a látszatintézkedések és üres beszéd miatt. A levélben Franciaország tétlenségét olyan követendő példákkal vetették össze, mint Svédország vagy Görögország.
