Felmentették a vádak alól azt a két állatjogi aktivistát, akik még 2017-ben mentettek ki két beteg kismalacot egy utahi sertéstelepről.
Wayne Hsiung és Paul Picklesimer a világ legnagyobb sertéstermelő vállalata, a Smithfield Foods egyik telepén, a utahi Circle Four Farms-on készítettek három másik társukkal öt évvel ezelőtt leleplező videót. A videó célja az állatok tartási körülményeinek felfedése volt, különösen azoké a szűk ketreceké, amikben a vemhes anyamalacokat tartják, és amelyekkel kapcsolatban a vállalat 2007-ben azt ígérte, megszüntetik a használatukat. Innen vitték el az aktivisták a két beteg kismalacot is.
Leleplezés és vádemelés
Az ügyre a hivatalos szervek akkor figyeltek fel, amikor a Direct Action Everywhere nevű állatvédő szervezet – amelynek egyik alapítója Wayne Hsiung – Youtube-csatornáján közzétette a farmon készített leleplező videót.
View this post on Instagram
A post shared by Direct Action Everywhere – DxE (@directactioneverywhere)
Az akcióban részt vevő három másik személy korábban vádmegállapodásokon keresztül rendezte az ügyét, de Hsiung és társa, Picklesimer úgy döntöttek, inkább a bíróság előtt harcolnak vádjaik ellen.
Hsiung szerint az FBI és az ügyészek éveken át próbálták őt és társát minél súlyosabb vádak alá vonni, melyeknek részeként igazi hajtóvadászat indult a két “ellopott” kismalacért: FBI-ügynökök razziákat tartottak több állatmenhelyen, aminek során még egy kismalac füléből is levágtak egy darabot, hogy DNS-tesztnek vethessék alá.
Nem jártak sikerrel – a kismalacokat nem sikerült megtalálni
Hsiung szerint a két kismalac kereskedelmi értéke fejenként 42,20 dollár volt, ami véleménye szerint bizarr és nem arányos az állatmenhelyeken tartott razziákkal, valamint az éveken át tartó jogi hercehurcával, aminek során az ügyészség olyan vádat állított fel a két aktivista ellen, amely szerint, ha elítélik őket, mindketten öt év börtönbüntetést kaphattak volna.
Ennek vélhető oka az “ag-gag”: ez az amerikai jogi zsargonban elhíresült kifejezés arra a jelenségre utal, amely jogi védelmet képez az állattenyésztők számára az állatvédőkkel szemben. Az ag-gag törvények az “anti-whistleblower” törvények egy típusába tartoznak – a “whistleblower” arra a személyre utal, aki leleplez vagy bejelentést tesz olyan szervezetről, ahol visszaélést tapasztal –, ami megtiltja, hogy a gazdaságokban és telepeken engedély nélkül videókat vagy fényképeket készítsen bárki.
Ezek a törvények a ‘90-es években jelentek meg először, válaszul az állatjogi aktivisták által készített felvételekre, melyek rossz színben tüntették fel az ipari állattenyésztést. 2002-ben pedig egy konzervatív szervezet, az ALEC olyan mintatörvényt dolgozott ki a lobbistáknak és a törvényhozóknak Animal and Ecological Terrorism Act néven, ami nagyjából “állat- és ökológiai terrorizmusról szóló” tevékenységet foglal magában.
Az ag-gag törvények azóta több országban is elterjedtek és jogi alapot biztosítanak annak, hogy a Hsiung és Picklesimer által véghezvitt esetekben, ne az állatipar érdekeinek védelme kapjon főszerepet.
Matthew Strugar alkotmányjogász szerint a hatóságok következetesen és folyamatosan védik az állattenyésztőket, és segítenek nekik abban, hogy ne kelljen elszámoltathatónak és átláthatónak lenniük. Strugar két évtizedes pályafutása alatt Hsiung és Picklesimer esetét az egyik legkirívóbbnak tartja a vádlottak védelemhez való alkotmányos jogának megtagadását illetően.
Az ítélet: nem bűnös
A két aktivista tárgyalását követően, a több mint hét órán át tartó tanácskozás után a nyolctagú esküdtszék egyhangú ítéletet hozott, amelyben kimondták: Hsiung és Picklesimer egyik vádpontban sem bűnös.
Annak ellenére született ez a döntés, hogy a bíró nem engedte a vádlottaknak, hogy a telepen készült felvételt lejátsszák a tárgyaláson, mert az “túlságosan felzaklató” volt. Ez a tiltás Hsiung szerint alkotmányellenes volt, és ugyanannak az ag-gag befolyásnak a része, ami miatt több alapjoguk is sérült az eljárás során.
Ennek ellenére elmondása szerint mégis sikerült az esküdtszéknek átadni az üzenetet, amit szerettek volna.
„Az esküdtek átláttak minden trükkön és cselszövésen, amivel megpróbáltak fogást találni rajtunk” – nyilatkozta Hsiung a tárgyalást követően. „És azt hiszem, megértették azt a nagyon igaz és alapvető igazságot, amit Rick Pitman (az egyik tanú – a szerk.) mondott a tárgyaláson, miszerint különbség van az állatlopás között és aközött, hogy megmentek valakit, akinek segítségre van szüksége. Ez a kettő nem ugyanaz. Mi mindössze ennyit tettünk.”
Wayne Hsiung aktivistának nem ez volt az első akciója, egyik korábbi mentéséről a Prove.hu is beszámolt.
Domján Flóra környezetgazdálkodás szakon szerzett diplomát 2021 januárjában. A legfontosabb értéknek az empátiát tartja, éppúgy az állatok és az élővilág iránt, mint az emberek felé. Hisz benne, hogy egyre többen rájövünk: a hús ára egy élet elvétele, és az élet szeretetének, az együttérzésnek, a közös társadalmi értékeinknek minden élőre ki kell terjednie. Ezt az üzenetet minél hitelesebben igyekszik képviselni az írásaiban, az aktivizmusban és a mindennapokban is.