Először lépte át a 1,5 Celsius-fokos küszöböt a felmelegedés 2024-ben az ipari forradalom előtti átlagértékhez képest. A párizsi klímaegyezményben foglaltak még nincsenek veszve, ám egyre távolabb kerülnek az aláíró felek attól, hogy eleget tudjanak tenni a vállaltaknak.
Eddig soha nem tapasztalt mértékben, 1,6 Celsius-fokkal haladta meg a tavalyi éves átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti átlagértéket – derült ki az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) pénteken közzétett adataiból. Ez az első alkalom, amikor 1,5 Celsius-foknál nagyobb mértékű felmelegedést regisztráltak ebben az összevetésben.
Carlo Buontempo, a C3S igazgatója a Reutersnek nyilatkozva kiemelte, 2024-ben minden egyes hónap a valaha mért legmelegebb vagy a második legmelegebb volt a korábbi évek azonos hónapjaihoz képest. Az elmúlt évtizedben ráadásul minden év az addig regisztráltak közül a tíz legmelegebb közé tartozott.
Keresztet vethetünk a párizsi klímaegyezményre?
A párizsi klímaegyezmény 2015-ös aláírásakor a részt vevő országok vezetői abban állapodtak meg, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius fok alatt tartják az ipari forradalom előtti szinthez képest. Felmerül a kérdés, hogy a most publikált eredmény azt jelenti-e, hogy az egyezményben foglaltak nem teljesültek. Ez azonban egyelőre nem jelenthető ki. A párizsi megállapodásban szereplő küszöbértéket ugyanis egy-két évtizedre, és nem egyetlen évre vetítve mérik.
Buontempo leszögezte, az üvegházhatású gázok egyre nagyobb mértékű kibocsátásával a világ jó úton halad a klímaegyezmény végső felrúgása felé. Az igazgató szerint ugyanakkor még nem késő lépni. Hangsúlyozta, ha az országok elköteleződnek a kibocsátás drasztikus csökkentése mellett, még elkerülhető lenne a felmelegedés további emelkedése.
Ez még mindig nem egy lefutott ügy. Most is hatalmunkban áll módosítani a tendencián
– mondta.
A felmelegedés továbbra sem kulcstéma a kormányzati szinten
A 1,5 Celsius-fokos mérföldkőnek „durva ébresztőként kell szolgálnia a kulcsfontosságú politikai szereplők számára, hogy összeszedjék magukat” – fogalmazott Chukwumerije Okereke, a Bristoli Egyetem klímaügyekkel foglalkozó professzora. „A tudósok figyelmeztetései ellenére azonban az országok még mindig nem cselekednek felelősségteljesen.”
Zeke Hausfather, az amerikai Berkeley Earth nonprofit szervezet kutatója pedig arról beszélt, jelen állás szerint nem lehetnek illúzióink. Szerinte ha a 2025-ös évben nem is dől meg újabb felmelegedési rekord, valószínűsíthető, hogy a valaha volt három legmelegebb év között lesz.
Mindössze 57 vállalat felelős egyébként az elmúlt hét év kibocsátásának 80 százalékáért, ez derült ki a Carbon Majors 2024-es adatbázisából. Az ezt összeállító tudósok rámutattak, a legnagyobb termelőket nem riasztotta vissza a párizsi klímaegyezmény. Ők egyenesen növelték is a károsanyag-kibocsátásukat a klímamegállapodást követő hét évben az előző hétéves időszakhoz képest.
De a legtöbb pénzintézet tevékenysége is problémás környezetvédelmi szempontból. Miközben ugyanis előszeretettel hangoztatják zöld működési elveiket, az állattenyésztés finanszírozását továbbra sem kategorizálja vörös vonalon túli tevékenységnek a többségük. Az erdőirtástól elvileg elzárkóznak, az erdőirtással szorosan összefüggő marhatenyésztést ellenben támogatják.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.