Szívszorító hírt közölt a Noé Állatotthon Alapítvány január 12-én. Elkeseredett közleményükben jelezték: elérte az állatotthont a madárinfluenza-járvány, az ott élő madarak sorsa máris megpecsételődött, míg a sertéseké egyelőre kérdéses.
Facebook-bejegyzésükben így fogalmaznak:
„A Noé Állatotthon Alapítvány legfájdalmasabb és legborzasztóbb közleménye következik. A sorok mögött leírhatatlan méretű fájdalom, bánat és könny van! Nincsenek szavak, csak könnyek! Megtörtént, amitől minden madártartó retteg, a NOÉ Állatotthonban megjelent a MADÁRINFLUENZA, valamilyen vadon élő madár hurcolta be. Hogy ilyenkor mi történik egy állattartó telepen, arról a nagyon szigorú járványügyi szabályok döntenek.
A szabályok pedig úgy rendelkeznek, hogy a telepen élő minden madarat ki kell irtani. Illetve meg kell vizsgálni a vírus hordozására képes egyéb fajok minden egyedét, a mi esetünkben a sertéseket. Tőlük egyenként garatváladék-mintát vesznek és a sorsuk a a vizsgálat eredményétől függ majd.
A fenti hivatalos rész lefordítva azt jelenti, hogy az összes mentett, meggyógyított, felnevelt, név szerint ismert madarunkat el fogják altatni és a disznóinkért még aggódhatunk”
– írják. Hozzátették, hogy január 17-ig biztosan zárva lesznek, nem fogadnak sem önkénteseket, sem örökbefogadókat, gazdasági udvaruk pedig egy hosszas zárlat alá kerül, aminek időtartamáról a járványügyi hatóság dönt.
Felfoghatatlan tragédia, ami nálunk történik. Nincsenek szavak arra, amit átélünk ezekben a napokban!
Követőiket arra kérik, ne gondolkodjanak kiskapukon, hiszen elsődleges számukra a vírus megállítása, valamint a betegségben szenvedő állatok fájdalmainak csökkentése.
„Kérlek, ne írjátok, hogy Ti nem engednétek, hogy betartsák a szabályokat. Ne gondolkozzatok kiskapukon. A szívünk a mai napon milliószor átpörgette ugyanezeket a gondolatokat, de muszáj az eszünkkel gondolkoznunk, főleg látva a beteg madarak szenvedését. Nem hagyhatjuk, hogy továbbterjedjen a szörnyű vírus és még több áldozatot szedjen… akkor sem, ha ebbe belehalunk.
Köszönjük, ha a következő napokban gondoltok azokra a védenceinkre, akiket el kell most engedjünk! Mi most elnémulunk kicsit, valahogy túléljük a következő napokat és megpróbálunk talpra állni.”
A magas patogenitású madárinfluenza a közelmúltban egy, a román határhoz közeli településen, Battonyán is megjelent, ahol a vágóhídra szállítás előtti mintavételkor derült fény a vírusra, mely egy 2000 mulard kacsát tartó telepen tombolt.
Madárinfluenza a világban
Az egyelőre még a szakértők számára sem világos, hogy a világ több pontján egyszerre jelentkező fertőzésgócok között milyen összefüggés van, ám számos kormány is a vadon élő és szabadon vándorló madarakat jelölte meg a járvány forrásaként.
A brit hatóságok egyenesen az Európából érkezőket tette felelőssé a H5N8-as törzs behurcolásáért, s ezért tartotta különösen fontosnak a háziállatok bezárását és elkülönítését.
Számos szakember azonban úgy gondolja, hogy a madárinfluenza terjedésében a baromfiszállítmányok, valamint a szennyezett felszerelések, anyagok és salakanyagok mozgatása is közrejátszik, nem is beszélve a vadmadarak kereskedelméről. Csak 2017-ben kétmilliárd élő csirkét utaztattak a világ egyik pontjából a másikba.
A Viva! brit állatvédő szervezet egyik blogposztjában dr. Justine Butler világos választ ad a történések miatt értetlenkedő hatóságok kérdésére, amelyben az okokat keresik.
Az állatokat konkrétan, az embereket pedig potenciálisan fenyegető halálos és igen virulens madárinfluenza járványok növekvő számának igazi felelőse szerinte az intenzív állattenyésztés.
A valóság ugyanis az, hogy a vadon élő madarak által szállított, viszonylag ártalmatlan vírusból az intenzív gazdálkodási körülmények között mutálódva fejlődnek ki a sokkal veszélyesebb törzsek.
A csirkéket zárt, zsúfolt, stresszes, szaniterektől mentes ipari létesítményekben tartják, ahol alig, vagy egyáltalán nem kapnak természetes fényt
– sorolja dr. Butler a kórokozó fejlődéséhez tökéletes táptalajul szolgáló körülményeket, miközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírus esküdt ellensége az ultraibolya fény, amelynek hiánya a lehető legjobb melegágya a betegség erősödése és mutációja számára.
A madárinfluenza jelenlegi terjedését a háziállatok tömeges bezárásával és leselejtezésével minden bizonnyal meg lehet állítani. A jövőben a mostaninál vélhetően veszélyesebb és pusztítóbb járványok megakadályozásához azonban komolyabb intézkedésekre lesz szükség. Dr. Justine Butler egyenesen az ipari hústermelés létét kérdőjelezi meg.
