A feldolgozott vörös hús fogyasztása növelheti a demencia kialakulásának kockázatát egy új, 130 ezer fő vizsgálatából származó tanulmány alapján. A kutatók szerint ennek a kiváltása dióval, babbal vagy tofuval csökkentheti a rizikót. A brit Alzheimer Társaság munkatársa azonban leszögezte, a tanulmány összefüggésre ugyan rámutatott, ám az ok-okozati kapcsolódást nem bizonyítja.
Mintegy 250 ezer ember szenved demenciában Magyarországon, amely mint népbetegség a családtagokkal együtt közel egymillió embert érint. Erről Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős – azóta leváltott – államtitkára beszélt 2023 novemberében. Az államtitkár ezt annak kapcsán mondta, hogy döntés született egy átfogó nemzeti demenciaprogram elindításáról, „Van értELME!” néven.
Hornung legutóbb márciusban nyilatkozott a programról, akkor azt ígérte, az rövidesen a kormány elé kerülhet. A Van értELME! elsősorban az érzékenyítésre, oktatásra helyezné a tervek szerint a hangsúlyt.
Egy friss tanulmány alapján azonban lehetőség nyílhat a megelőzésre is, mégpedig a feldolgozott vörös húsok mellőzésével. Ezek a füstöléssel, érleléssel, sózással vagy kémiai tartósítószerek hozzáadásával készített, marha-, sertés-, bárány- vagy kecskehúsalapú készítmények. Idesorolható a bacon, a hamburgerhúsok többsége, a kolbász, a szalonna és a szalámi is.
A feldolgozott vörös hús ködösítheti az agyat
A kutatás kifejezetten grandiózus: 43 éven keresztül követték nyomon 130 ezer, az Egyesült Államokban dolgozó egészségügyi alkalmazott egészségi állapotát. A résztvevők 2-5 évente nyilatkoztak az étrendjükről, különös tekintettel arra, hogy mennyi feldolgozott vörös húst, diófélét és hüvelyest fogyasztanak.
A 130 ezer fős csoporton belül több mint 11 ezer demenciás esetet azonosítottak a vizsgált 43 év alatt.
A tanulmány készítői végül két fő megállapításra jutottak:
- Heti két adag feldolgozott vörös hús fogyasztása 14 százalékkal növeli a demencia kockázatát ahhoz képest, mintha valaki havonta kevesebb mint három adagot eszik ilyen típusú élelmiszerből.
- Ha napi egy adag feldolgozott vörös húst felcserélünk egy adag dióra, babra vagy tofura, az 20 százalékkal csökkentheti a demencia kialakulásának rizikóját.
A tanulmányok eredményei vegyesek voltak eddig azzal kapcsolatban, van-e kapcsolat a kognitív hanyatlás és a húsfogyasztás között általában. Ezért közelebbről is megvizsgáltuk, hogy a feldolgozott és a nem feldolgozott hús különböző mértékű fogyasztása hogyan befolyásolja a kognitív kockázatot és működést. Az embereket hosszasan tanulmányozva arra jutottunk, hogy a feldolgozott vörös hús fogyasztása jelentős kockázati tényező lehet a demencia szempontjából. A feldolgozott vörös húsról azt is kimutatták már, hogy növeli a rák, a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát. Az agyra pedig azért lehet hatással, mert magas benne az olyan káros anyagok szintje, mint például a nitritek és a nátrium
– nyilatkozta a The Guardiannek Yuhan Li, a tanulmány vezető szerzője.
Óvatosságra intett azonban a tanulmány kapcsán Richard Oakley, az Egyesült Királyságban működő Alzheimer Társaság munkatársa. Kiemelte, a kutatás összefüggést ugyan talált a feldolgozott vörös hús fogyasztása és a demencia között, az ok-okozati kapcsolódást azonban nem bizonyította.
„Ez még nem jelenti azt, hogy a feldolgozott vörös hús fogyasztása közvetlen kapcsolatban áll a demencia kialakulásával. Lehet, hogy a feldolgozott vörös húst kerülő emberek általában egészségtudatosabbak, és kerülik az egyéb egészségtelen szokásokat, amelyek növelik a demencia kockázatát” – mondta.
Növényi alapú ételeket ajánlanak a demencia ellen
A friss amerikai tanulmány a feldolgozott vörös húsok jelentette kockázatra fókuszált. Sok kutató ajánlotta azonban már a növényekben bővelkedő étrendet a demencia elleni harcban.
Egy orvosi folyóiratban publikált tanulmány szerint a magvakban, tengeri ételekben, teljes értékű gabonákban és zöldségekben gazdag mediterrán étrend hatásos lehet a demencia megelőzésében. Ez a 60 ezer főre kiterjedő kutatás igazolja, hogy a növényekben gazdag étrend még akkor is hatásos, ha az érintett genetikailag kifejezetten hajlamos az Alzheimer-kórra vagy az időskori neurodegeneratív betegségek más formáira.
A publikáció egyik szerzője, Janice Ranson szerint „az eredmények azt sugallják, a szellemi frissességünket gyümölcsökön, zöldségeken, teljes értékű gabonákon és egészséges zsírokon alapuló étrend óvhatja meg”.
De nemcsak a mediterrán, hanem a tápanyagokban gazdag növényi étrend is hatékony fegyver az Alzheimer-kórral szemben egy metaanalízis szerint. Növényi alapú táplálkozás mellett is fontos azonban ügyelni a B12-vitamin és a D-vitamin pótlására, valamint az elegendő DHA típusú omega-3 zsírsav bevitelére. Ezek híján a demencia kockázata nagyobb.
