A túlbecsült fehérjeszükséglet az oka Garth Davis amerikai sebész szerint annak, hogy sokan kihátrálnak a növényi étrendből. Az orvos szerint a változatos, sokféle növényt tartalmazó étkezés mellett valójában számolgatni sem kellene. Hasonló véleményt fogalmazott meg korábban a Prove-nak nyilatkozó dietetikus is.
Egyetlen kulcsmotívumra visszavezethető Garth Davis amerikai sebész, növényi étrendet hirdető orvos szerint az, hogy miért adják fel sokan a növényi alapú étrendet. Davis egy Instagram-posztban ecsetelte, hogy meglátása szerint sokan azért nem tartanak ki a növényi alapú táplálkozás mellett, mert túl sok fehérjét próbálnak bevinni a szervezetükbe.
Nem arról van szó, hogy ne fogyasztanának elegendő proteint. Szerintem inkább az a helyzet, hogy túlságosan magas dózisban próbálnak magukba erőltetni fehérjét
– fogalmazott.
„Azt mondják, hogy a maximális fehérje, amely a legnagyobb hasznot nyújtja, 1,6 gramm/testsúlykilogramm” – magyarázta. Hozzátette azonban, hogy az 1,6 g/kg és az 1 g/kg fogyasztása közötti különbség „statisztikailag nem szignifikáns”. A legtöbb embernek tehát nem kellene görcsösen a napi 1,6 g/kg-os fehérjebevitelre törekednie – kivéve persze, ha az illető testépítő.
Davis szerint ez a tévhit sokakat arra késztet, hogy túl nagy mennyiségben fogyasszanak hüvelyeseket. „Annyira igyekeznek elérni az 1,6 grammos értéket, hogy rengeteg babot esznek, felpuffadnak, és aztán az étrendre fogják az egészet” – mondta. Ehelyett ő azt javasolja, ne is számolgasd a napi fehérjebeviteled, csak egyél változatosan, sokféle növényt. „Ha pedig megőrjít, ha nem számolgatsz, célozd be a napi 1 grammot testsúlykilogrammonként!”
A túlgondolt fehérjeszükséglet mellett a vashiány is nagy mumus
Davis mellett a lapunknak korábban nyilatkozó dietetikus, Enyingi Vivien is arról beszélt, hajlamosak vagyunk túl magasra tenni a lécet a napi fehérjeszükséget tekintetében. „Aki megfelelően összeállított, változatos növényi étrendet követ, annak az esetében nem beszélhetünk sem fehérje-, sem vashiányról. A fehérjebevitelt tekintve egy átlagos felnőtt szervezet számára nincs szükség eszeveszett fehérjemennyiségre. Annak ellenére sem, hogy sajnos mindenhonnan ezt halljuk és látjuk, alaptalanul” – mondta lapunknak a szakértő.
Kiváló fehérjeforrás lehet a hüvelyesekből, valamint a hüvelyes alapú termékekből, például vöröslencse-tésztából, de az olajos magvak és számos gabonaféle is kiemelhető ilyen szempontból. Ha ezeket rendszeresen és megfelelő mennyiségben tartalmazza az étrend, akkor a fehérjehiány elkerülhető.
Rámutatott, a másik, növényi étrenddel kapcsolatos nagy mumus, a vashiány kialakulásának kockázata pedig szinte bármilyen típusú étrend mellett fennáll. Számos esetben vegyes étrendet követőknél is megjelenik. „Amire érdemes figyelni, hogy elegendő vastartalmú nyersanyagot használjunk fel, valamint ügyeljünk a vas felszívódását segítő C-vitamin bevitelére is. Remek vasforrások lehetnek egyes hüvelyesek, magok, de akár a mák is.”
- Egy babkrémes magvas szendvics paprikával,
- egy lencsesaláta citrusos-olívaolajos öntettel,
- esetleg egy epres-mákos zab- vagy quinoakása pár szem mandulával
– ezek a dietetikus szerint mind egyszerű és nagyszerű példák a vasban és fehérjében gazdag ételekre.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, majd gazdasági újságíróként dolgozott. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon. Nem sokkal azt követően pedig, hogy vegán lett, megjelent benne az igény, hogy a munkája is tükrözze az életmódját. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.