A farkas védelme és az európai populáció helyreállítása eddig több platformon hirdetett uniós cél volt. Közbeszólt azonban a mezőgazdasági lobbi, és a tagállami döntéshozók többsége hirtelen már sokallja az egyedek számát a kontinensen. Az állatvédő szervezetek rámutattak, a felmerült problémákra nem a védelmi státusz módosítása az egyetlen – és még csak nem is a legjobb – megoldás. Négypontos intézkedéslistával rukkoltak elő a bizottsági javaslat ellenében, ezt azonban a képviselők figyelmen kívül hagyták.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke örömteli politikai győzelemként könyvelheti el, hogy az Európai Unió tagállamai beleegyeztek a farkas védelmi státuszának módosításába. Tőle származik a gondolat, hogy a farkasok kilövésére vonatkozó szigorú jogszabályok lazítását indokolhatja az európai populáció növekedése.
Hogy mi áll a gondolat hátterében? Von der Leyen imádott pónija, Dolly farkastámadás áldozata lett 2022 szeptemberében.
Franciaország, Olaszország, Svédország és Finnország már korábban is támogatta a farkas védelmének csorbítását célzó bizottsági javaslatot. Németország azonban sokáig vonakodott zöld utat adni a kezdeményezés megvalósításának – egészen néhány nappal ezelőttig. Ekkor ugyanis a németek is rábólintottak a visszaminősítésre, és ezzel többségbe kerültek a javaslat támogatói. Ennek értelmében pedig az eddigieknél lazább kilövési szabályok léphetnek érvénybe a farkasok esetében.
Ezért lenne prioritás a farkasok védelme
Miközben Von der Leyen a színfalak mögött győzedelmesen rázhatja az öklét, az állatvédő szervezetek arra igyekeznek minél hangosabban felhívni a figyelmet, miért problémás a javaslat elfogadása.
„Európa egyes részeire visszatértek a farkasok, javarészt a jogi védelmi intézkedéseknek köszönhetően. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legfrissebb értékelése szerint azonban kilenc határokon átívelő farkaspopulációból hat továbbra is sebezhető vagy veszélyeztetett. Egyértelmű tehát, hogy ezeknek a ragadozóknak az EU egész területén szükségük lenne még a kedvező fajvédelmi státuszra” – jelentette ki a Humane Society International (HSI) európai közügyi igazgatója, Joanna Swabe. Hozzátette,
a farkasok védelmének csökkentése ebben a szakaszban még veszélybe sodorja a farkaspopulációk helyreállítása terén elért eredményeket. Ráadásul szilárd tudományos indoklás nélkül, csupán a mezőgazdasági és vadászati lobbi megnyugtatására történik mindez. Amennyiben a berni egyezményt módosítják, az megnyitja az utat a farkasok védelmének további gyengítése előtt.
Azt pedig még az Európai Bizottság sem tudta bizonyítani a saját részletes elemzésében, hogy a vadászattal érdemben mérsékelhető lenne a farkasok által okozott mezőgazdasági kár – mutatott rá közleményében az állat- és környezetvédelmi szervezet.
Lazítás helyett még szigorúbb védelemre lenne szükség
Még mielőtt döntés született volna a farkasok ügyében, több mint 300 civil szervezet jelezte a tagállamoknak, hogy a farkasok védelme inkább megerősítésre szorulna. „A farkaspopuláció helyreállítása még mindig folyamatban van, egyelőre sem a berni egyezmény, sem az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzései (azaz a veszélyeztetett fajok helyreállításának és védelmének biztosítása) nem valósultak meg” – szögezték le közös közleményükben.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a megoldást a visszaminősítés helyett négy másik lépés is jelenthetné.
- Az együttélés elősegítése: A megelőző intézkedésekre kellene koncentrálni, például a kerítések és a juhászkutyák bevetésével, ezeket könnyebben elérhetőbbé kellene tenni az uniós gazdák számára.
- A védelem érvényesítése: Határozott fellépéssel kellene felszámolni az illegális farkasvadászatot, és érvényt szerezni az EU élőhelyvédelmi irányelvének.
- A tudatosság növelése: Tudományos alapokra épülő oktatás keretében kellene köztudatba építeni a farkasok ökológiai és társadalmi-gazdasági előnyeit.
- A tudomány tiszteletben tartása: A farkasok védelme, az azt érintő változtatások ideális esetben kizárólag tudományos adatokra épülhetnének, nem pedig politikai nyomásgyakorlásra.
A szervezetek rávilágítottak, egy ilyen kaliberű döntés globális szinten nyomhatja rá a bélyeget az EU környezetvédelmi hírnevére. „Hogyan kérhetünk meg más régiókat arra, hogy védjék a biológiai sokféleségüket és éljenek együtt olyan fajokkal, mint a tigrisek, oroszlánok vagy elefántok, amikor mi nem tudunk együtt élni a farkassal?” – vetette fel Sabien Leemans, a WWF Európai Politikai Irodájának vezető biodiverzitás-politikai munkatársa.
A farkas visszatérése Európába
A Rewilding Europe nonprofit szervezet az európai vadvilágba visszatérő fajokról szóló 2022-es jelentése is kiemeli a farkaspopuláció növekedését a kontinensen. Jelenleg mintegy 19 ezer farkas él az EU 27 tagállamában (a 2016-os 14 300-hoz képest), és 21 500 farkas él egész Európában (a 2016-os 17 ezerhez képest).
A példányszám növekedése azonban természetesen magával hozza a földrajzi elterjedésük növekedését is. Az elmúlt évtizedben 25 százalékkal bővült ez a terület.
Ma egyre többen támogatják az újraerdősítést és a vadvilág visszatérését. Ez azonban kihívásokkal jár. Miután a farkasok Európa számos részéből több száz éve hiányoznak, az európaiaknak most újra meg kell tanulni együtt élni ezekkel az ikonikus és ökológiai szempontból fontos állatokkal
– írja a Rewilding Europe a honlapján.
A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a farkas csúcsragadozóként kulcsszerepet játszik az európai ökoszisztémákban. A faj közvetlen és közvetett hatást gyakorol a zsákmányállatok populációira. Nem kizárólag a közvetlen ragadozással teszik ezt, hanem a félelem befolyásolja zsákmányállataik viselkedését, a ragadozó jelenléte tehát viselkedési és fiziológiai változásokat is előidéz a zsákmányállatokban. Ez pedig a Rewilding Europe szerint pozitív hatással van a tájra, lehetővé téve számos más növény és állat megjelenését. A farkasok így dominóhatást indítanak el, amely akár a madarakra, hódokra, halakra és pillangókra is hatást gyakorolhat.
