A farkas védelme és az európai populáció helyreállítása eddig több platformon hirdetett uniós cél volt. Közbeszólt azonban a mezőgazdasági lobbi, és a tagállami döntéshozók többsége hirtelen már sokallja az egyedek számát a kontinensen. Az állatvédő szervezetek rámutattak, a felmerült problémákra nem a védelmi státusz módosítása az egyetlen – és még csak nem is a legjobb – megoldás. Négypontos intézkedéslistával rukkoltak elő a bizottsági javaslat ellenében, ezt azonban a képviselők figyelmen kívül hagyták.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke örömteli politikai győzelemként könyvelheti el, hogy az Európai Unió tagállamai beleegyeztek a farkas védelmi státuszának módosításába. Tőle származik a gondolat, hogy a farkasok kilövésére vonatkozó szigorú jogszabályok lazítását indokolhatja az európai populáció növekedése.
Hogy mi áll a gondolat hátterében? Von der Leyen imádott pónija, Dolly farkastámadás áldozata lett 2022 szeptemberében.
Franciaország, Olaszország, Svédország és Finnország már korábban is támogatta a farkas védelmének csorbítását célzó bizottsági javaslatot. Németország azonban sokáig vonakodott zöld utat adni a kezdeményezés megvalósításának – egészen néhány nappal ezelőttig. Ekkor ugyanis a németek is rábólintottak a visszaminősítésre, és ezzel többségbe kerültek a javaslat támogatói. Ennek értelmében pedig az eddigieknél lazább kilövési szabályok léphetnek érvénybe a farkasok esetében.
Ezért lenne prioritás a farkasok védelme
Miközben Von der Leyen a színfalak mögött győzedelmesen rázhatja az öklét, az állatvédő szervezetek arra igyekeznek minél hangosabban felhívni a figyelmet, miért problémás a javaslat elfogadása.
„Európa egyes részeire visszatértek a farkasok, javarészt a jogi védelmi intézkedéseknek köszönhetően. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legfrissebb értékelése szerint azonban kilenc határokon átívelő farkaspopulációból hat továbbra is sebezhető vagy veszélyeztetett. Egyértelmű tehát, hogy ezeknek a ragadozóknak az EU egész területén szükségük lenne még a kedvező fajvédelmi státuszra” – jelentette ki a Humane Society International (HSI) európai közügyi igazgatója, Joanna Swabe. Hozzátette,
a farkasok védelmének csökkentése ebben a szakaszban még veszélybe sodorja a farkaspopulációk helyreállítása terén elért eredményeket. Ráadásul szilárd tudományos indoklás nélkül, csupán a mezőgazdasági és vadászati lobbi megnyugtatására történik mindez. Amennyiben a berni egyezményt módosítják, az megnyitja az utat a farkasok védelmének további gyengítése előtt.
Azt pedig még az Európai Bizottság sem tudta bizonyítani a saját részletes elemzésében, hogy a vadászattal érdemben mérsékelhető lenne a farkasok által okozott mezőgazdasági kár – mutatott rá közleményében az állat- és környezetvédelmi szervezet.
Lazítás helyett még szigorúbb védelemre lenne szükség
Még mielőtt döntés született volna a farkasok ügyében, több mint 300 civil szervezet jelezte a tagállamoknak, hogy a farkasok védelme inkább megerősítésre szorulna. „A farkaspopuláció helyreállítása még mindig folyamatban van, egyelőre sem a berni egyezmény, sem az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzései (azaz a veszélyeztetett fajok helyreállításának és védelmének biztosítása) nem valósultak meg” – szögezték le közös közleményükben.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a megoldást a visszaminősítés helyett négy másik lépés is jelenthetné.
- Az együttélés elősegítése: A megelőző intézkedésekre kellene koncentrálni, például a kerítések és a juhászkutyák bevetésével, ezeket könnyebben elérhetőbbé kellene tenni az uniós gazdák számára.
- A védelem érvényesítése: Határozott fellépéssel kellene felszámolni az illegális farkasvadászatot, és érvényt szerezni az EU élőhelyvédelmi irányelvének.
- A tudatosság növelése: Tudományos alapokra épülő oktatás keretében kellene köztudatba építeni a farkasok ökológiai és társadalmi-gazdasági előnyeit.
- A tudomány tiszteletben tartása: A farkasok védelme, az azt érintő változtatások ideális esetben kizárólag tudományos adatokra épülhetnének, nem pedig politikai nyomásgyakorlásra.
A szervezetek rávilágítottak, egy ilyen kaliberű döntés globális szinten nyomhatja rá a bélyeget az EU környezetvédelmi hírnevére. „Hogyan kérhetünk meg más régiókat arra, hogy védjék a biológiai sokféleségüket és éljenek együtt olyan fajokkal, mint a tigrisek, oroszlánok vagy elefántok, amikor mi nem tudunk együtt élni a farkassal?” – vetette fel Sabien Leemans, a WWF Európai Politikai Irodájának vezető biodiverzitás-politikai munkatársa.
A farkas visszatérése Európába
A Rewilding Europe nonprofit szervezet az európai vadvilágba visszatérő fajokról szóló 2022-es jelentése is kiemeli a farkaspopuláció növekedését a kontinensen. Jelenleg mintegy 19 ezer farkas él az EU 27 tagállamában (a 2016-os 14 300-hoz képest), és 21 500 farkas él egész Európában (a 2016-os 17 ezerhez képest).
A példányszám növekedése azonban természetesen magával hozza a földrajzi elterjedésük növekedését is. Az elmúlt évtizedben 25 százalékkal bővült ez a terület.
Ma egyre többen támogatják az újraerdősítést és a vadvilág visszatérését. Ez azonban kihívásokkal jár. Miután a farkasok Európa számos részéből több száz éve hiányoznak, az európaiaknak most újra meg kell tanulni együtt élni ezekkel az ikonikus és ökológiai szempontból fontos állatokkal
– írja a Rewilding Europe a honlapján.
A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a farkas csúcsragadozóként kulcsszerepet játszik az európai ökoszisztémákban. A faj közvetlen és közvetett hatást gyakorol a zsákmányállatok populációira. Nem kizárólag a közvetlen ragadozással teszik ezt, hanem a félelem befolyásolja zsákmányállataik viselkedését, a ragadozó jelenléte tehát viselkedési és fiziológiai változásokat is előidéz a zsákmányállatokban. Ez pedig a Rewilding Europe szerint pozitív hatással van a tájra, lehetővé téve számos más növény és állat megjelenését. A farkasok így dominóhatást indítanak el, amely akár a madarakra, hódokra, halakra és pillangókra is hatást gyakorolhat.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.