Az ország jelentős mértékben megnövelte húsfogyasztását az elmúlt évtizedekben, ami közvetlenül hozzájárult a légkörbe jutó ammónia, ezzel együtt pedig a szálló por által okozott halálesetek emelkedéséhez.
Egy frissen megjelent tanulmány állításai szerint a húsfogyasztás ugrásszerű megnövekedése számos korai halálesetért tehető felelőssé Kínában. Mindennek a nagyipari állattartás elképesztő környezetkárosító hatásaihoz van köze, névlegesen az ammóniaszennyezéshez.
A kutatás – melyet a China University és az angliai University of Exeter munkatársai jegyeznek – decemberben jelent meg a Nature Food című tudományos folyóiratban.
A vizsgálódás fő tárgyát az képezte, hogy milyen módon változtak az ország lakosainak táplálkozási szokásai, valamint hogy milyen módon alkalmazkodott a megnövekedett húsfogyasztáshoz az élelmiszeripar.
Az időszakra vonatkoztatva a húsfogyasztás kapcsán ugyanis elképesztő, 433%-os növekedés figyelhető meg. Ezzel egy időben pedig a mezőgazdasági forrásból származó ammóniakibocsátás majdnem a duplájára emelkedett, melynek 63%-áért a megváltozott táplálkozási szokások tehetők felelőssé – állítják a kutatók. Legjelentősebb forrásai az állati ürülék, valamint a takarmánynövények termesztéséhez használt műtrágya.
Kína népessége az utóbbi 30 évben gyors növekedésnek indult és az egyes emberek által fogyasztott hús mennyisége napi 30 grammról 150 grammra emelkedett
– mondja a kutatást vezető Hong Kong-i professzor, Amos Tai Pui-kuen.
Az ammónia megnövekedett jelenléte a légkörben azért jelent komoly problémát, mert más szennyezőanyagokkal keveredve PM2,5 besorolású (2,5 mikrométernél kisebb) szálló port alkot, ami nem csak könnyen belélegezhető, de jó eséllyel nem is ürül ki a tüdőből. Túlzott belélegzése vaksághoz, szívproblémákhoz, tüdőrákhoz és halálhoz is vezethet.
Légszennyezettség és halálozások
A szálló por okozta megbetegedések hazánkban is nagyon komoly gondot okoznak. Európa egyik legszennyezettebb levegőjű országaként 2020-ban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete által végzett kutatás szerint 13.000 honfitársunk haláláért volt felelős a rossz levegőminőség.
Kínában ez a szám évente 1,83 millióra rúg. Ennek 5%-a, vagyis kicsit több mint 90.000 haláleset írható a megváltozott étkezési szokások számlájára a kutatás alapján.
A tanulmány szerzői szerint viszont ez a szám drasztikusan – mintegy 75.000-rel – csökkenthető lenne, ha a 2016-ban kiadott táplálkozási útmutató alapján étkeznének az emberek, ami naponta 40-75 gramm – nagyjából egy tenyérnyi – hús fogyasztását javasolja.
A megtörtént károkozást természetesen már nem tudjuk kijavítani, amit viszont tudunk, hogy változtatunk a táplálkozási szokásainkon, főként a zöldségek és a nagyon kevés hús irányába
– nyilatkozta Amos Tai Pui-kuen professzor a South China Morning Postnak.
Reméljük, hogy az emberek nem csak a saját egészségükért, de a környezet egészségéért is meghozzák a helyes döntést
– tette hozzá a tanulmány társszerzője, Lam Hon-ming.
2019-ben egy ENSZ jelentés már figyelmeztetett a szálló por és a légszennyezettség okozta veszélyekre. 70 ország 250 szakértője jelezte, hogy a romló levegő a következő 30 évben „milliók korai halálához vezethet”, legfőképp Ázsiában és Afrikában. Emiatt nem is meglepő, hogy az ENSZ is a kevesebb húst tartalmazó étrendeket javasolja.
