Egyre nagyobb kihívást jelenthet a hegymászóknak, hogy feljussanak a Mount Everest csúcsára a kiszámíthatatlanná vált időjárás mellett. Intő jel, hogy már az alaptábort is át kell helyezni a gleccser olvadása miatt.
A hegymászók számára hosszú ideje az egyik legnagyobb kihívást, az egyik legvonzóbb célt jelenti, hogy egyszer felérjenek a Mount Everest csúcsára.
Nem véletlen: még a legedzettebb sportemberek jelentős részét is megállásra kényszeríti egy bizonyos ponton a hegy, sokaknak úgy kell visszafordulni, hogy a csúcs már szinte csak karnyújtásnyira lenne. Sokan mások pedig felérnek ugyan a Mount Everest tetejére, ám az ereszkedés során éri őket baleset.
Idén már 17 áldozatot szedett az Everest
A Mount Everest megmászása soha nem volt könnyű feladat, ám most úgy tűnik, a klímaváltozás még a korábbiaknál is rizikósabb vállalkozássá teszi. Szakértők szerint az időjárás szinte teljesen kiszámíthatatlanná vált, ami megnehezíti a csúcstámadás ideális időpontjának kiszámítását. A mászók sokszor kénytelenek a vak szerencsében bízni, valóban úgy alakul-e majd az időjárás, ahogy az az előzetes jelek alapján várható.
Idén rengetegen, tizenheten veszítették életüket a hegyen, 2014 óta egyik évben sem követelt ilyen sok áldozatot az Everest. Köztük Suhajda Szilárd is. A magyar mászó nem először nézett szembe a Mount Everesttel: 2017-ben Klein Dáviddal együtt szerettek volna felérni a hegy legmagasabb pontjára. Suhajda Szilárd azonban a kettes táborban, 6500 méter magasságban rosszul lett, és visszatért az alaptáborba. Klein Dávid egyedül haladt tovább a csúcs felé, ám végül ő is kénytelen volt visszafordulni, őt 8115 méter magasságban állították meg az időjárási körülmények.
Elszemetesedik a hegy
A nepáli kormány idén kiugróan sok, összesen 479 engedélyt adott ki a mászásra. Ez vélhetően a kerek évfordulóra vezethető vissza, 70 éve, 1953. május 29-én történt ugyanis a legelső csúcshódítás a Mount Everesten. Az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay serpa nevéhez köthető az esemény.
A rekordszámú engedély kiadása azonban hibás döntésnek bizonyult. A sok mászó miatt jelentős volt a forgalom a hegyen, így az időjárás kiszámíthatatlansága mellett már fontos tényező a többi, csúcs felé igyekvő ember is: könnyen hátráltathatják egymást. Ez pedig minél magasabban történik, annál veszélyesebb, tekintve, hogy csak korlátozott ideig lehet büntetlenül a felső régiókban tartózkodni, nem lehet a végtelenségig feszegetni az emberi szervezet határait.
A sok mászó ráadásul még egy szempontból problémát jelent: rengeteg szemetet hagynak hátra maguk után. Mondani sem kell: a legnagyobb probléma a műanyaggal van.
Májusban Tenzi serpa osztott meg közösségi oldalán egy videót arról, mennyi szemetet hagynak maguk után a mászók.
A kormánynak szigorúbb retorziókat kellene bevezetni a hegyen való szemetelést illetően, de hatékonyabb takarító kampányokra is szükség lenne
– írta.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A táborokban rendszerint hátrahagynak sátrakat, üres oxigénpalackokat, fémtálakat, kanalakat és tisztasági betéteket is, árulta el a serpa.
Változtatásokat terveznek
A nepáli hatóságok már jelezték, miután a klímaváltozás következtében egyre vékonyodik a jég a Khumbu-gleccseren, ahol az alaptábor található, máshova kell átköltöztetniük. Alacsonyabb régióba szeretnék áthelyezni, amelyet nem borít jég egész évben.
Emellett arra vonatkozó szigorításokat is szeretnének bevezetni, hány mászó tartózkodhat egyszerre a hegyen. Ez a lépés egyszerre szolgálna környezetvédelmi és biztonsági célokat egyaránt.
