Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, a tavalyi év pedig a valaha mért legmelegebb volt a földrészen. A viharok és áradások közel félmillió embert érintettek – derül ki a WMO és a Kopernikusz éves jelentéséből.
Az európai kontinens közel felén mértek tavaly rekordmagas hőmérsékleteket. A viharok és áradások legalább 335 életet követeltek, és további 413 ezer embert érintettek – írja a Meteorológiai Világszervezet (WMO) weboldalán a Kopernikusszal közös jelentésének összefoglalójában. Az idei a második év, hogy a két intézet közösen készítette el a European State of The Climate névre hallgató jelentést.
A kutatók kiemelik, éles különbség volt megfigyelhető a keleti és nyugati régiók klímaviszonyai között. Keleten extrém szárazság és rekordhőmérsékletek voltak jellemzőek, míg nyugaton a meleget nedves viszonyok kísérték.
Rekord rekord hátán
A WTO összefoglalója szerint a jelentés kulcsfontosságú megállapításai a következők:
- 2024 volt a valaha feljegyzett legmelegebb év Európában, a kontinens közel felén voltak rekordmagas hőmérsékletek.
- Az európai régióban mért tengerfelszíni hőmérséklet szintén rekordot döntött. 0,7 Celsius-fokkal volt az átlag felett, ha pedig csak a Földközi-tengert nézzük, akkor 1,2 Celsius-fokkal.
- Az esőzéseket illetően éles különbség volt megfigyelhető a keleti és nyugati régió között. Nyugat-Európában – az 1950-ben kezdődött mérések óta – 2024 a tíz legcsapadékosabb év közé tartozott.
- Az áradásokat tekintve 2013 óta a tavalyi év volt a legszélsőségesebb. A viharok és az áradások legalább 335 emberéletet követeltek, és további több mint 400 ezer embert érintettek.
- A hőstressz szempontjából az „erős”, „nagyon erős” és „extrém” kategóriába sorolható napok a második legtöbbször fordultak elő 2024-ben.
- A valaha mért legnagyobb európai területről mondható el a tavalyi év kapcsán, hogy kevesebb mint három hónapig volt tapasztalható extrém hideg időjárás.
- Ennek megfelelően rekordalacsony volt azoknak a napoknak a száma is, amelyek az „erős hidegstressz” kategóriába tartoztak.
- Minden európai régióban megfigyelhető volt a jégveszteség. A Spitzbergák és Skandinávia gleccserei a valaha mért legnagyobb tömegű jeget vesztették el a tavalyi év alatt.
- Az év során körülbelül 42 ezer embert érintettek az erdőtüzek Európában. Szeptemberben Portugáliában körülbelül 1100 négyzetkilométernyi erdő égett le egy hét alatt, ami Európa egész éves mennyiségének negyedét jelenti.
- Rekordmagas volt ezek mellett azonban a megújuló energiahasználat is. A villamosenergia-termelés 45 százaléka megújuló forrásból származott a kontinensen.
Klímaalkalmazkodási tervekre van szükség
Az április 15-én közzétett jelentés az Európai Unió földmegfigyelési programja, a Kopernikusz és a Meteorológiai Világszervezet második, európai klímáról szóló kollaborációja. Nagyjából száz tudós működött közre az elkészítésében.
A Kopernikusz 2018 óta teszi közzé minden évben az európai klímával kapcsolatos jelentését. A 2023-as publikáció volt az első, amelyet az intézet a WMO-val együttműködve készített el, az idei pedig a második.
A Kopernikuszért felelős intézet, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) vezérigazgatója, Florence Rabier hangsúlyozta, az európai városok több mint felének – 51 százalékának – jelenleg nincs klímaalkalmazkodási terve. Hozzátette, a kutatás eredményei ezeknek minél hamarabbi létrehozását sürgetik. Rámutatnak ugyanis, hogy Európa jelenleg a leggyorsabban melegedő földrész, és épp az ezzel járó extrém időjárás és klímaváltozás súlyos következményeit tapasztalja.
Muszáj alkalmazkodunk
– hangsúlyozta.
„Már tettünk előrelépéseket, de további és gyorsabb lépésekre van szükség, és ezeket együtt kell megtennünk” – tette hozzá.
