Az átlagember még mindig nem tudja kontroll alatt tartani az élelmiszer-fogyasztását, továbbra is túl sok a háztartási ételpazarlás. Az ennivaló pedig legtöbbször figyelmetlenség és a tervezés hiánya miatt kerül a szemétbe. Néhány apró lépéssel és némi előrelátással azonban a pazarlás jelentős része kiküszöbölhető.
Egy főre vetítve átlagosan 127 kilogramm élelmiszer veszett kárba az Európai Unióban 2020-ban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Élelmiszer-hulladék az élelmiszerlánc minden pontján keletkezik, az elsődleges termelésnél, a feldolgozás és a gyártás során, az élelmiszer-kereskedelem és egyéb forgalmazás területén, az éttermek és étkezési szolgáltatások működése kapcsán és végül a háztartásokban is. Látni kell azonban, hogy arányaiban a háztartásokban keletkezik a legnagyobb része.
Az EU-ban 2020-ban az ételpazarlás 55 százaléka volt a háztartásokhoz köthető, ez fejenként átlagosan 70 kilogramm élelmiszert jelent. Magyarországon ebben a bizonyos évben még ennél is nagyobb arányban terhelte a pazarlás felelőssége a háztartásokat: mintegy 70 százalék volt a részarányuk a teljes élelmiszer-hulladék képződéséből. A feldolgozás és gyártás szakaszához volt köthető a teljes élelmiszer-hulladék több mint 20 százaléka. A legkevesebb veszteség pedig az elsődleges termelés során keletkezett.
Nem is kérdés tehát, hogy a legtöbb teendő az ételpazarlás visszaszorítása terén az átlagembert terheli. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2023-ban közzétett felmérési adatai alapján a helyzet Magyarországon javul. Az átlagmagyar már „csak” 24 kilogramm élelmiszert pazarol el évente a hivatal szerint, 27 százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban.
Ezen felbuzdulva nyugodtan hátradőlni azonban nagy hiba lenne. A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre vezethető vissza. Ez pedig arra utal, hogy egy kis odafigyeléssel és tervezéssel még mindig rengeteg élelmiszert lehetne megmenteni a kidobástól.
Mutatunk néhány trükköt, amelyek bevetésével csökkenthető az ételpazarlás.
1. Írj listát, és tartsd hozzá magad!
Találd ki előre a heti menüt, és csak az ahhoz szükséges alapanyagokat szerezd be! Ez azért is hasznos lehet, mert így kevesebb időt kóvályogsz majd a boltban, mire kitalálod, mit is egyél következő héten. A költséghatékonyság jegyében persze érdemes előre felmérni, az adott élelmiszerüzlet milyen akciókkal vár. Ezeket már eleve felvésheted a bevásárlólistádra.
Az is fontos, hogy tisztában legyél azzal, mi van otthon, így nem veszel belőle feleslegesen extra adagot. Ez egy konzerv esetében persze kevésbé tragikus, ám a viszonylag gyorsan lejáró termékek – mint például a friss élesztő – szükségtelen beszerzése könnyen torkollik ételpazarlásba.
A bevásárlással kapcsolatban aranyszabály még, hogy nem szabad éhesen betámolyogni a boltba vagy éppen a piacra. Korgó gyomorral ugyanis nagyobb eséllyel vásárolsz a kelleténél több élelmiszert, a felesleg pedig sok esetben a kukában végzi.
2. Az ételpazarlás egyik legjobb ellenszere: a rend.
Hányszor fordult már elő veled, hogy a kamrában vagy a hűtőben kotorászva régi, fogyaszthatatlanná vált ételre bukkantál? Praktikus lehet, ha az élelmiszerek tárolásakor a „régebbi előre” elvét tartod szem előtt. Így átláthatóbb, mi az, amit legkorábban érdemes elfogyasztani. A spájzban, a hűtőben és a konyhaszekrényben is érdemes így pakolni.
De hasznos lehet az is, ha átlátszó tárolókba rakod az ételt, így kevésbé valószínű, hogy megfeledkezel az előző napi maradékról.
3. A maradékmentés menő!
Amennyiben a te konyhádban keletkezett felesleges ételmennyiség, a kreatív felhasználási módok helyett egy környékbeli élelmiszermentő program mellett is leteheted a voksodat. Ezek révén vagy akár egyénileg is eljuttathatod az extra adagokat rászorulóknak is.
De akár te magad is lehetsz ételmentő, például a Munch-applikációval. A Munch célja az ételpazarlás csökkentése és a fenntarthatóbb fogyasztás elősegítése. Az applikáció összeköti az éttermeket, pékségeket, boltokat és más vendéglátóhelyeket olyan vásárlókkal, akik kedvezményesen szeretnének hozzájutni megmaradt, de jó minőségű ételekhez.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy például egy pékség zárás előtt megmaradt pékáruit nyomott áron felkínálja az applikáción belül. A vásárló kifizeti online, majd a megadott időpontban átveszi a csomagot.
Ez az eleve nyomott ár ráadásul most még kedvezményesebb lehet, ha feliratkozol a Veganuár kihívásra. Így ugyanis egy kapsz egy kupont, amelyet az első Munch applikáción vagy weboldalon belüli vásárlásod alkalmával 20 százalékos engedményre válthatsz.
4. Fagyaszd le maradékot!
Nem kell megijedned, ha főzés közben kicsit elszámítottad magad, és a kelleténél nagyobb adag étel készült. Célszerű viszont időben gondoskodni arról, hogy a felesleg ne szemétként végezze pár nap múlva. Tedd a fagyasztóba – akár már előre kiporciózva – a szükséges mennyiség feletti részt! Hidd el, nagyon hálás leszel még magadnak érte a rohanós napokon.
Hasonlóképp lehet eljárni az alapanyagokkal is. Zöldségek, gyümölcsök, főtt gabona, de akár házi tejföl is kerülhet a fagyasztóba, ha úgy látod, egyébként nem használnád fel ezeket időben.
5. Alakítsd át, ha már meguntad!
Bizonyos fogások nem kizárólag a fagyasztós trükkel menthetők meg a kidobástól. Ha például túl sok csicseriborsós ragu készült, átalakítható levessé vagy akár rakott étellé.
A száraz kenyérből pedig készülhet zsemlemorzsa, kruton vagy bundás kenyér.
6. Az ételpazarlás megelőzhető: tanuld meg, mit jelentenek a jelölések az élelmiszereken!
Az ételpazarlás sok esetben teljesen felesleges óvatoskodás eredménye. Előkerül a hűtő vagy éppen a szekrény egyik rejtett zugából egy lejártnak gondolt élelmiszer, és pár másodperc elteltével már landol is a kukában. Ilyenkor azonban gyakran olyan termékből lesz szemét, amely valójában még biztonsággal fogyasztható lett volna.
Márpedig különbséget kell tenni két jelzés között az élelmiszereken.
Minőségét megőrzi: ezt azt időpontot követően még ehető lehet az étel, ha megfelelő módon tároltad. Esztétikai változások ugyan előfordulhatnak ekkor már a terméken, de a fogyaszthatóságát ez nem befolyásolja.
Fogyasztható: gyorsan romló élelmiszereken szerepel általában ebben a formában a dátum. Ezt követően már sokszor nem biztonságos megenni vagy meginni a terméket.
7. Komposztálj!
Magyarországon még mindig nem tekinthető elterjedt hulladékkezelési módszernek a komposztálás, pedig környezetvédelmi és anyagi haszna is lenne. A lakosság túlnyomó része azonban helyhiányra, a rágcsálóktól való félelemre és a szükséges háttértudás hiányára hivatkozva nem él ezzel a lehetőséggel.
Átlagosan a háztartási hulladék harmada komposztálható a hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat népszerűsítő Humusz Szövetség szerint.
