A szélesszájú orrszarvú alfajaként számontartott északi szélesszájú orrszarvúból mindössze két példány ismert. Mindketten nőstények és terméketlenek. A mesterséges megtermékenyítés viszont megoldást jelenthet a faj megmentésére. Tudósok tavaly szeptemberben sikerrel alkalmazták a módszert a faj másik alfajánál, a déli szélesszájú orrszarvúnál. Idén májusban vagy júniusban el is végezhetik az eljárást.
Az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni) kritikusan veszélyeztetett alfaj, mindössze két életben lévő példányról tudunk. A vadonban minden bizonnyal már teljesen kihalt. A mesterséges megtermékenyítés viszont nagy reményekkel kecsegtet a faj fennmaradása szempontjából – számolt be az örömhírről a The Guardian. Najin és Fatu (anya és lánya) a kenyai Ol Pejeta vadrezervátumban élnek, biztonságukra 24 órás fegyveres őrség ügyel. A két nőstény mellől 2018-ban pusztult el Sudan (Fatu édesapja), és mivel mind a két megmaradt példány terméketlen, úgy tűnt, az északi szélesszájú orrszarvú sorsa a biztos kihalás.
A mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetően viszont úgy néz ki, van még remény a faj megmentésére. Ez az eljárás egyáltalán nem új keletű, orrszarvúaknál viszont még sohasem alkalmazták. Egészen tavaly szeptemberig. Kutatók egy csoportja sikerrel ültetett be két déli szélesszájú orrszarvúembriót egy béranyába. Sajnos egy bakteriális fertőzés következtében mind az apa, mind az anya elhunytak, de a hetvennapos embrió az anya haláláig megfelelően fejlődött.
View this post on Instagram
Ez a kis csöppség (a 70 napos embrió) a bizonyíték mindenre. A spermabefecskendezés, a megtermékenyítés, a folyékony nitrogén, a kiolvasztás – ezeket sohasem csinálták még rinocéroszoknál. Kudarcba fulladhatott volna az egész
– mondta Thomas Hildebrand, a megtermékenyítést végző BioRescue csapatának vezetője. „Az emberek sokkal egyszerűbbek. Itt viszont két és fél tonnás emlősökről beszélünk” – tette hozzá a tudós.
Mindössze harminc északi szélesszájú orrszarvúembrió maradt
A kutatók május-június környékén tervezik az északi szélesszájú orrszarvúembrió beültetését egy déli alfaj nőstényébe. Az embriót két (már elpusztult) hím spermájával és Fatu petesejtjével hozták létre. Amennyiben a közel másfél éves vemhesség sikerrel jár, a születendő utód lehet az első északi szélesszájú orrszarvú, aki 2000 után születik. Ráadásul akár közel egy időben többen is születhetnek, mert a kutatók azt tervezik, hogy sikeres terhesség esetén több embriót is beültetnek más anyákba.
Problémát jelenthet viszont az utódok genetikai hasonlósága. Mind a harminc megmaradt embrióhoz – amiket -196 °C-on tartanak Németországban és Olaszországban – Fatu petesejtjét és a két hím spermáját használták. Ezért a szakemberek génmódosítási eljárásokat terveznek igénybe venni, valamint múzeumi példányokból is frissítenék a génállományt.
Érdekesség, hogy 2010-es kutatások alapján az északi szélesszájú orrszarvú talán nem is alfaj, hanem egy önálló faj, amely kb. egymillió évvel ezelőtt vált le déli társaitól. Ebben az esetben a pontos tudományos megnevezése Cerathoterium cottoni lenne. Ez a vita egyelőre nem lezárt, a besorolás alapján az északi fajtát továbbra is alfajként tartják számon. Mindeközben a déli szélesszájú orrszarvúból több példány él, mint az összes többi orrszarvúfajból együttvéve. A déli alfaj természetvédelmi helyzete: mérsékelten fenyegetett (NT – near threatened).
