Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el múlt héten. A javaslat szerint az Európai Unióban csak olyan termékeket lehet majd forgalmazni, amelyek előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással.
Az 552 szavazattal, 44 ellenszavazat és 43 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat értelmében az uniós forgalmazóknak nyilatkozatokkal kell igazolniuk, hogy beszállítóik kellő gondossággal jártak el. Azaz 2020. december 31-ét követően csak úgy termeltek ki fát termékeik előállításával összefüggésben, hogy azzal nem okozták erdőterületek pusztulását, illetve hogy termékeik nem kiirtott erdőterületről származnak.
A vállalkozásoknak arról is be kell majd számolniuk, hogy a termékek előállításakor betartották a származási ország törvényeit, köztük az emberi jogokra vonatkozókat is, és hogy az ott élő őslakos népek jogai nem sérültek.
Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint a rendelkezések a kávéra, a kakaóra, a pálmaolajra, a szójára, a marhahúsra és a faanyagra, valamint az ezekből előállított termékekre, például a csokoládéra, a bőrárukra és a bútorokra vonatkoztak volna. Az egyeztetések során az Európai Parlament a listát újabb termékekkel egészítette ki, így a jövőben a gumi, a faszén, a nyomtatott papírtermékek és egyes pálmaolaj-származékok erdőirtásmentes előállítását is igazolni kell.
Az EP javaslatára ezentúl erdőpusztulásnak minősül az őserdők, illetve a természetes módon regenerálódó erdők ültetvényerdővé, vagy más fás területté való átalakítása is.
A rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül az EU kockázati kategóriákba sorolja majd a különböző országokat vagy országrészeket. Ahol alacsony a kockázat, ott egyszerűsített eljárást lehet majd alkalmazni a kellő gondosság tanúsítására. Az ellenőrzések aránya is ennek megfelelően alakul: magas kockázat esetén a piaci szereplők 9 százalékát, átlagos kockázatnál 3 százalékát, alacsony kockázatnál pedig 1 százalékát kell évente ellenőrizni.
A szabályokat megszegő piaci szereplőkkel vagy kereskedőkkel szemben arányos és visszatartó erejű szankciókat kell majd alkalmazni. A kiszabható legmagasabb pénzbüntetés az uniós szinten elért teljes éves árbevételük legalább 4 százaléka lesz.
A most megszavazott indítványról még tavaly szeptemberben számoltunk be a Prove hasábjain.
(MTI)
