Bolygó

ENSZ: a metánkibocsátás csökkentésével tehetünk a legtöbbet a klímaváltozás ellen

Állattenyésztés - metántermelésJim West / Alamy

Amikor káros üvegházhatású gázokról van szó, legtöbben a széndioxidra gondolnak. Az ENSZ egy új jelentése szerint azonban a leggyorsabb módja a klímaváltozás lassításának az lenne, ha több fókuszt helyeznénk a metánkibocsátás csökkentésére.

Annak, hogy a metánról és a többi üvegházhatású gázról kevésbé beszélünk, mint a széndioxidról, több oka is van. Egyrészt a melegítő hatású gázok közül a legtöbbet kibocsátott a széndioxid, másrészt a légköri élettartama ennek a gáznak a leghosszabb.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinitrogén-oxid vagy a metán nem nyom sokat a latban: bár kevesebb ideig vannak jelen a légkörben, és kisebb mértékben bocsátjuk ki őket, légkörmelegítő erejük több tízszerese, vagy akár százszorosa is lehet a széndioxidénak.

Az új ENSZ-jelentés szerint a metán csökkentése akár 0,3 fokkal is csökkenthetné 2045-ig a felmelegedést, ami közelebb hozhatná a világ országait a Párizsi Egyezmény 1,5 fokos célkitűzéséhez.

A széndioxid-kibocsátás természetesen továbbra is óriási jelentőséggel bír, de a szakértők szerint a metánt sem szabad alábecsülni, főleg a klímavészhelyzet sürgősségét tekintve. Tekinthetünk rá úgy is, mint a széndioxid kistestvérére, amit gyorsabban és könnyebben meg tudunk állítani, amíg a széndioxid-kibocsátás fokozatos megszüntetésének hosszú folyamata végbe nem megy.

Drew Shindell, a Duke Egyetem professzora, a jelentés egyik szerzője szerint folyamatosan azt látjuk, hogy az klímaváltozás következményei a tanulmányokban használt klímamodellek előrejelzéseinél hamarabb nyilvánulnak meg.

Ilyenek például az egyre gyakoribb hőhullámok, futótüzek, aszályok és heves viharok. A professzor szerint a leggyorsabb és leghatásosabb módja ezek megfékezésének a metán mihamarabbi csökkentése lenne. Ennek egyébként nem a klímaváltozás lassítása lenne az egyetlen pozitív hozadéka.

A légszennyezés mérséklésével súlyos egészségügyi károk is elkerülhetőek lennének: a metán ugyanis ózonszennyezéssel jár, és a tanulmány szerint, ha 45 százalékkal csökkentenénk a kibocsátást 2030-ra, évi 260 ezer korai elhalálozást akadályozhatnánk meg.

A főbűnösök

A jelentés szerint az ember által okozott metánkibocsátás 42 százalékáért a mezőgazdaság okolható, pontosabban főként az állattenyésztés. Egyrészt a kérődző állatok (szarvasmarha, juh) az emésztési folyamataik során rengeteg metánt termelnek, másrészt a trágyából is folyamatosan szabadul fel ez a gáz.

Az olajfúrókból, szénbányákból és csővezetékekből származó metánszivárgás további 36 százalékért, a hulladéklerakók pedig 18 százalékért felelősek.

A jelentés szerint a légkörbe kerülő metán csökkentésének több összetevőből kell állnia.

Egyrészt az olajipari óriásoknak kell csökkenteniük a kibocsátásukat, valamint a szemétlerakóknak kevesebb szerves hulladékot kell tárolniuk. Ebben nagy szerepe lenne a megújuló energia elterjedésének, valamint az ételpazarlás csökkentésének, ugyanis a metánt kibocsátó szerves hulladék jelentős részéért a kidobott étel felelős.

Az állattenyésztésből származó metán kérdése még összetettebb. A kutatók szerint a hatékonyabb mezőgazdasági gyakorlatok, például jobb takarmány használatával is csökkenthető lehetne a kibocsátás, ennek azonban sokkal kevesebb jelentőséget tulajdonítanak, mint az olajipar gyakorlatainak.

A kutatók szerint ahhoz, hogy az ember által légkörbe juttatott metán közel feléért felelős állattenyésztés kibocsátását ténylegesen csökkenthessük, a globális hús- és tejfogyasztásnak kellene drasztikusan csökkennie.

“Óriási előrelépést tehetnénk a metánkibocsátás csökkentése felé a globális étrend megváltoztatásával, de egyszerűen nem tudjuk, ez milyen gyorsan fog megtörténni.”

Egy biztos: a klímakrízis mihamarabbi megoldásának érdekében az egyéni szinten a lehető legnagyobb lépés, amit megtehetünk, az az autós és légi közlekedés elkerülése mellett a hús- és tejfogyasztás jelentős csökkentése.

Jonathan Banks, a tanulmány egyik szerzője jól összefoglalja a klímakrízis jelenlegi állását:

“Óriási szükség van a klímaváltozás elleni győzelemre, és a metáncsökkentés erre valódi, rövid távú lehetőséget ad. Az utóbbi időben mást sem csinálunk, csak verjük a falba a fejünket — az emberiség nem folytathatja ezt örökké.”

Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.