Több millió forintba kerül, de az anyagiakon kívül most már nincs akadálya egyre több országban annak, hogy klónozzuk az elpusztult négylábú háziállatokat. A sokmilliós költség mellett azonban számos etikai kérdés is felmerül a klónozás kapcsán.
Egy családtagot elveszíteni mindig hatalmas fájdalommal jár, ez pedig igaz akkor is, ha a szóban forgó családtag történetesen négy lábon jár és bundát visel. A társállatainkkal kialakított viszony sokaknál egyenrangú az emberi kapcsolatokkal. Emiatt pedig a haláluk is nagy érzelmi stresszel jár a gazdik számára. A kutyák és macskák – emberi léptékkel mérve – rövid élettartama miatt viszont szinte elkerülhetetlen, hogy akinek társállata van, annak idővel el kelljen tőle búcsúznia.
Egyre több országban van azonban már lehetőség arra, hogy ez elveszített négylábú genetikai mását megvásároljuk. Itt lép képbe a klónozás.
„A háziállat-klónozás egy biotechnológiai folyamat, amelynek során az állatnak egy genetikailag azonos másolatát alkotják meg” – írja a The Business Research Company a háziállat-klónozásról szóló jelentésében. „A háziállat-klónozás fő fajtái az elpusztult és az élő állat klónozása. Az előbbi során az elpusztult háziállat genetikai másolatát alkotják meg megőrzött sejtek vagy szövetek segítségével, így lemásolva a tulajdonságait.”
Egyre több országban jelenik meg az iparág
Többek között Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria, Hollandia, Svájc, Görögország, Thaiföld, Kína és az Egyesült Államok is engedélyezi a háziállatok klónozását.
Az Egyesült Államokban az ezzel foglalkozó – egyelőre egyetlen – cég állatonként több mint 18 millió forintnak megfelelő összeget kér el. De a The Nation nemrég számolt be róla, hogy egy thai nő közel 64 millió forintnak megfelelő összeget költött elpusztult francia buldogjának klónozására.
Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő üzletág nem volt minden viszontagságtól mentes a kezdeti időkben. Volt olyan kínai ügyfél, aki 6,7 millió forintot fizetett az elveszített macskája klónjáért. Később kiderült, hogy az állatnak más a neme, mint az eredeti cicának, ráadásul krónikus betegségtől is szenved. Egy másik ügyfél arról számolt be, hogy egy egész alomnyi klónt kapott vissza a klónozást végző cégtől. A másolatok megváltozott személyisége miatt is sok bírósági ügy indult, hiszen a cégek sokszor garantálják, hogy a klónozott állat ebben is hasonlít majd elődjére.
Mennyire etikus háziállatot klónozni?
Az eljárás során az elpusztult állat bőrszövetéből vesznek mintát, ezt követően a megtermékenyített petesejtet pedig egy anyaállatba ültetik, aki kihordja a klónt, ez pedig több szempontból is erkölcsi aggályokat vet fel. A Dogster szerint a klónozást végző cégek weboldalán szinte egyáltalán nem található információ arról, honnan szerzik be a „béranyákat”, hányszor használják őket, és mi történik velük azután, hogy már nincs rájuk szükség.
„Ártalomnak teszünk ki állatokat úgy, hogy az ebből származó haszon egyáltalán nem létfontosságú. Ez pedig etikailag problémás” – mondta Robert Klitzman, a Columbiai Egyetem bioetika szakának akadémiai igazgatója. Emellett a kutatások arra utalnak, a klónozott állatok hajlamosabbak a megbetegedésekre és egyéb rendellenességekre is.
A Research Centre for Biotechnology and Law kutatói szerint a legtöbb országban a klónozás módszereit nem szabályozzák állatvédelmi törvények. A jelenlegi jogi keret ugyanis csak az élő, már megszületett állatokra vonatkozik, az embriókra nem.
