ÁllatokNemes Nők

Egy csapat vegán nő harcol a veszélyeztetett állatfajok megmentéséért Afrikában

Egy csapat vegán nő harcol a veszélyeztetett állatfajok megmentéséért Afrikában

Akashingának, azaz A Bátraknak nevezi magát egy, a Nemzetközi Orvvadászat-ellenes Szövetség (International Anti-Poaching Foundation) hátrányos helyzetű nőkből álló természetvédelmi csoportja.

Céljuk a vadvédelem és a természeti élőhelyek védelme, amely célt a helyiekkel együtt, mintsem ellenük dolgozva szeretnék elérni.

A projekt a helyi közösségeket is támogatja, mivel része az is, hogy alternatívákat kínál az orvvadászatra.

A trófeavadászat hanyatlása

Azokban az országokban, ahol trófeavadászatot folytatnak, az erre használt területek csaknem a teljes ország területének egyhatod részét teszik ki. Csak az elmúlt húsz évben 30 százalékkal esett vissza Afrika oroszlánállománya, míg az orrszarvúak száma félmillióról mindössze ötezerre csökkent.

Szerencsére a dolog súlyosságának köztudatba való bekerülésével az elmúlt években csökkent az orvvadászat mértéke, de ez hagyott maga után egy megoldatlan problémát, mivel sok közösség pénzügyi alapjául szolgált az orvvadászatból származó bevétel. Itt jön a képbe az Akashinga.

Akashinga női vegán csoport a veszélyeztetett állatokért

A csapat leginkább közelharchoz megfelelő, de akár ötszáz méterig is pontosan ellövő puskákkal felszerelkezve tevékenykedik Zimbabwéban, a Zambézi-völgy alsó részében: ez a terület az afrikai orvvadászat melegágya. Céljuk “megoldást nyújtani a vadászat felszámolására, illetve a társadalmi problémák helyi szinten való megoldása” – írja a Guardian.

A Guardian szerint:

„ezek a nők egy egyre növekvő természetvédelmi rohamosztag tagjaiként jelzőfényei egy új közösségfejlesztési offenzíva kezdetének.”

Az Akashinga alapítója, Damien Mander, hadseregben szolgált mesterlövész vegán étrenden él az osztag összes többi tagjával együtt. Mander akkor lett vegán, amikor szembesült vele,

„mennyire álszent dolog egy állatcsoport védelméért küzdeni, aztán hazaérve megenni egy másikat.”

A tagok örömmel fogadták a változást. Vimbai Kumire, a csapat egyik tagja és egyedülálló édesanya azt nyilatkozta:

„Jól érzem magam. Egyáltalán nem hiányzik a hús.”

A táplálékdús étrend elengedhetetlen része a vadőrök munkájának, mivel az Akashinga alapjaiban épít a csapatok kemény fizikai kiképzésére.

Mander bevallotta, hogy régen úgy gondolta, a nőknek nincs helye a hadseregben. Az alapító, aki a hadseregben több ezer férfit képzett ki, az Akashingához való válogatásról azt mondta:

„189 férfi jelentkező volt…az első nap végére hárman maradtak. Ellenben a női újoncokkal más volt a helyzet: keményen hajtottuk, durvább kiképzést kaptak, mint a férfiak bármikor, de ennek ellenére a 36 jelentkezőből mindössze három morzsolódott le. A poklot is megjárattuk velük, de ők csak mosolyogtak, és egyre keményebbek lettek. Alig hittem el.

Egy csapat vegán nő harcol a veszélyeztetett állatfajok megmentéséért Afrikában

Kumire, a csapat egyik tagja szerint ez a munka nem csak férfiaknak való, hanem mindenkinek, aki fitt és erős.

A 21 éves Primrose Mazliru mára már szintén vadőr, miután bántalmazó barátja elhagyta, amikor terhes lett. A lány a kiképzéssel egyidőben sikeresen befejezte a középiskolát abból a fizetésből, amit az Akashingával keresett. „Sokat fejlődtem emberileg, kivívtam a közösség tiszteletét.” – mondja

A természetvédelemben való jártasság nem csak munkát ad ezeknek a közösségeknek, hanem állatokat, sőt, egész ökoszisztémákat ment meg a pusztulástól. Körülbelül négymillió ember él vadászterületek határában, akik függnek a vadászatból származó profittól. Valójában viszont előfordul, hogy a vadászati bevétel mindössze három százaléka kerül a közösségekhez.

Mindenkit támogatnak

Ezzel szemben az Akashinga mindössze öt hónap alatt több pénzt juttatott a közösségekhez havi szinten, mint a trófeavadászat egy év alatt. A működési költségek 72%-a közvetlenül a közösségekhez megy.

akashinga női vegán csoport

Victor Muposhi professzor, természetvédelmi biológus úgy gondolja, a növényi étrendre való váltás véget vetne az orvvadászatnak, a vadon történő állattenyésztésnek és az élőhelyvesztésnek. Csak az alsó Zambézi-völgyben több, mint tízezer elefántot gyilkoltak meg az elmúlt évtizedben, de Muposhi hiszi, hogy az Akashinga elhozza a változás korát. Szerinte:

“ez egy nagyobb és jobb mozgalom kezdete.”

Az Akashinga természetvédelmi tervét jelenleg fenntarthatóbbként tartják számon bármelyik másiknál. Központjában a női társadalmi szerepek megerősítése áll, de a veganizmus is fontos eleme, valamint az emberek közösségi szinten való megsegítése.

A Bátrak kitartó munkájukkal, a természet- és vadvédelem iránti elkötelezettségükkel talán tényleg örökre véget vethetnek az afrikai vadászatnak.

Prove.hu
Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.

Írd le a véleményed!

Mindjárt kész vagy!

Ide fogjuk küldeni a napi útmutatókat, ezért kérlek pontos adatokat adj meg.