Majd félszáz farm bejárását követően egy állatvédő szervezet tagjai egy 44 oldalas dokumentumban rántják le a leplet az ausztrál sertésipar sötét titkairól. A drónokkal rögzített videó, pedig végtelenül szomorú képet mutat a valóságról.
Az Animal Liberation Queensland (ALQ) ausztrál állatvédő szervezet munkáját és kitartását dicséri az a riport, aminek a címe: „BACON: Everything the Australian Pork industry doesn’t want you to know” (BACON: Minden, amit az ausztrál sertésipar nem akar, hogy megtudj). A saját email címét megadva bárki igényelhet egy példányt az aktivisták által összeállított dokumentumból.
A 44 oldalas összegzéshez a csapat tagjai 10 hónapon keresztül gyűjtötték az infromációt és tapasztalatokat 44 Queensland környéki sertéstelepről. Ez a terület Ausztrália legnagyobb sertéshús előállítója. Az ALQ egy weboldalt is létrehozott a vizsgálódást követően, amin az olvasható, hogy az ausztrál sertésipar olyan súlyos állatjóléti problémákért felelős, amiket többnyire eltitkolnak a vásárlók elől. Ezenfelül nagyon komoly egészségügyi és környezeti károkozási összefüggéseket is említenek a szektorhoz köthetően.
A riportban szó esik a nagyüzemi sertéstenyésztéshez kapcsolódó szörnyű gyakorlatokról, mint a fájdalmas, érzéstelenítés nélkül végrehajtott csonkításokról – a malacok farkát gyakran levágják, fogaikat pedig kihúzzák, hogy kevésbé tudjanak ártani egymásnak a zsúfolt ólban –, a szennyezésről, az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumokról és különböző fertőzésekről is. Ezenfelül a drónokkal készített videó arra is fényt derít, miként bántalmazzák a sertéstelepen dolgozók a kiszolgáltatott állatokat, például szállítás közben is.
A személyesen, valamint drónfelvételek által vizsgált farmok majdnem felénél (43%) találtak szabadon lévő, elhullott állatokat, amely a csapat állítása szerint komoly közegészségügyi kockázatot jelent az ország lakosaira nézve.
A disznók halálozási aránya az egyik legnagyobb a haszonállatok között. Ami egyáltalán nem meglepő, ha látjuk, hogy ezek az intelligens, érző állatok milyen körülmények között kénytelenek élni és meghalni
– nyilatkozta Amanda Holly, az ALQ kampánymenedzsere.
Az erkölcsi és környezeti károkozás is jelentős
A PETA állítása szerint Ausztráliában évente 6 millió sertést ölnek meg a húsukért. Ezek közül majdnem mind nagyüzemi farmokról kerül ki. Ami pedig egyet jelent a napfény és mozgástér nélküli bezártsággal, valamint a jelentésben is olvasható fájdalmas csonkításokkal.
Az anyakocák sokszor olyan ketrecbe vannak bezárva akár a vemhesség ideje alatt is, amiben felállni is alig tudnak, megfordulni pedig egyáltalán nem. Semmi lehetőségük arra, hogy gondozzák utódaikat, fizikailag közel kerülhessenek kicsinyeikhez, akik a ketrec résein keresztül táplálkozni ugyan tudnak, de anyjukkal összebújni már nem.
A dokumentum említi azt is, hogy egy sertés nagyjából ötször annyi salakanyagot termel, mint egy felnőtt ember. Az állati ürülék kezelése viszont egyáltalán nem megoldott a vizsgált telepeken, ez pedig elképesztő egészségügyi problémákhoz, nem ritkán akár halálhoz is vezethet.
A szabadon hagyott, mesterségesen kialakított ürülék-tavakból felszálló gázok, mint a hidrogén-szulfid, szén-dioxid, metán és ammónia pedig nem csak az emberi egészségre, de a klímára sincsenek pozitív hatással.
Hogy lehetséges, hogy az emberi ürülék kezelését elvárjuk, de megtűrjük a haszonállatok végtermékét összegyűjtő szabadon lévő medencéket? Ez jól rámutat az elfogultságunkra. Arra a hatalmas vakfoltra, amiben a nagyipari állattartás megbújik
– írja a jelentés.
Az aktivisták abban bíznak, hogy a jövőben nem fog tovább terjeszkedni a szektor, és hogy egyre több farm fog áttérni a növényi alapú ételgyártásra. Remélik, hogy az ausztrál kormány is segíteni fog ebben a folyamatban a gazdáknak. Addig viszont sokkal komolyabb ellenőrzés alá szeretnék vonni a sertésszektort, hogy visszaszorítsák mindazon káros tényezőket, amik miatt veszélyt jelent állatra és emberre egyaránt.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.