Indonézia szeretné, ha 2027-re sikerülne teljes egészében országon belül megoldani a felhasznált cukor előállítását. Az ehhez szükséges mezőgazdasági gigaprojekt viszont nemcsak a pápuai esőerdők gazdag növény- és állatvilágát, hanem az őslakos népesség életmódját is nagymértékben veszélyezteti.
Kétmillió hektáron (20 ezer négyzetkilométeren) tervez cukornádültetvényt, valamint hozzá tartozó feldolgozó komplexumot az indonéz kormány – írta meg áprilisban a Reuters. Ez a terület nem sokkal kisebb, mint Magyarország három legnagyobb kiterjedésű vármegyéjének (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest) együttes területe. Kicsit érzékletesebb példával élve: 20 ezer négyzetkilométeren több mint 2,8 millió NB I-es focipálya férne el.
A tervek szerint az ipari terület Merauke környékén, Nyugat-Új-Guinea (Pápua) déli részén fog elhelyezkedni. A kormány célja ezzel a gigaberuházással az önellátó, független indonéz cukoripar kiépítése. A komplexumra a cukornádültetvény mellett malmokat, valamint bioetanol-üzemet és biomassza-erőművet is terveznek.
Indonézia a világ legnagyobb cukorimportőre, ezért is fordulhatott meg a kormány fejében, hogy saját házon belül próbálják megoldani a termelést. Az El Niño által előidézett aszály következtében ugyanis csökkent a kínálat, és a cukor ára jelentős mértékben megemelkedett. Csak tavaly 5 millió tonna nyers cukor érkezett az országba. Az önellátásra vonatkozó terveket még 2022-ben jelentette be a kormány, amikor 180 ezer hektárnyi cukornádültetvény volt az országban. Ezt tervezték 700 ezer hektárra bővíteni a 2022-es tervek alapján.
A cukornádültetvény telepítése elkerülhetetlenül erdőirtáshoz vezet
Pápua őserdei a világ leginkább biodiverz területei közé tartoznak. Több mint húszezer növényfaj és számos madár, emlős és hüllő otthona a szigeten elterülő erdőség. A cukornádültetvénynek viszont hely kell, ennek érdekében pedig a kormány közel 420 ezer hektárnyi őserdőt tervez „áthelyezni”. A biodiverzitás csökkenésével járó környezeti károkozás mellett számolni kell az esőerdő szén-dioxid-megkötő képességének csökkenésével is.
Miért cukornád? A Marind, Mandobo és Awyu törzsek tagjai nem fogyasztanak cukornádat. Ők sagot esznek. És ők még mindig a természettel együtt élnek, vadásznak és halásznak a folyóban. A kormány hosszú ideig tartó szenvedést idéz elő ezen a földön, amiből mások húznak majd hasznot, anélkül, hogy látnák a folyamat környezetre és az őslakos emberekre gyakorolt pusztító hatását
– mondta a projekt kapcsán Primus Peuki, az Indonesian Forum for the Environment pápuai szervezetének elnöke.
A 8 milliárd dolláros projektben egyaránt közreműködnek nemzetközi és indonéz konzorciumok is. A beruházás mérete kapcsán sokak a MIFEE (Merauke Integrated Food and Energy Estate) projekthez hasonlítják a cukoripari kezdeményezést. Emiatt a korábbi projekt miatt (habár eleinte cukornád- és rizstermesztés volt a szlogen) nagy területeken végeztek erdőirtásokat, hogy később pálmaolajat termelhessenek ki. Az agrárberuházás következtében sok őslakost is kitelepítettek.
