Most olvasott cikk
Hogyan kerüld el vegánként a termékekben lévő állati eredetű összetevőket?

Hogyan kerüld el vegánként a termékekben lévő állati eredetű összetevőket?

Összetevők olvasása vegánként - Prove.hu

Akinek nincs semmilyen ételallergiája és mindenevő életmódot folytat, majd egyik pillanatról a másikra vegán életmódra vált, eleinte nehézkesnek tűnhet, hogy vásárláskor el kell olvasnia a címkéket.

Aggodalomra azonban semmi ok: néhány hét leforgása alatt meg fogod tanulni gyorsan és hatékonyan átfutni az összetevő-listákat, és azt is, hogy mely termékek azok, amik biztosan növényi alapúak; ez a cikk pedig segít elindulni. Szabó Flóra írása.

A lényeg röviden:

  • A csomagolások ellenőrzése elsőre időigényes lehet, ám ez néhány héten vagy hónapon belül már egyszerűbb feladat lesz.
  • Ha egy terméken rajta van a vegán logó, az garantáltan megfelelő. De figyelj oda, mert néhány címke nagyon hasonlít egymásra, például a VEGETARIAN és a VEGAN.
  • A tejsav nem egy állati összetevő, ugyanis egy baktérium termeli, ezért az vegán. A tejsavó azonban tejipari melléktermék, ezért az nem vegán. Ha meg akarod jegyezni a különbséget, ez a szójáték talán segíthet: tejsavÓ, ez nem vegán.
  • A “tartalmazHAT” nem azt jelenti, hogy a termék tartalmaz állati összetevőt. Az üzemben, ahol készült, használnak allergént (pl: tejet), ezért kötelező feltünteniük a gyártóknak, de a konkrét termékbe nem tesznek. Ha az összetevők között nincs állati alapanyag, akkor a “tartalmazhat tejet/tojást” termékek vegánnak minősülnek.
  • A laktózmentes és mindenmentes nem jelent garantáltan vegán terméket, csupán mentes a laktóztól vagy a gyakori allergénektől. Érdemes ellenőrizni/rákérdezni, hogy tartalmaz-e állati összetevőt a konkrét étel.
  • Vannak összetevők, amelyekről sokan nem is hallottak, viszont állati eredetűek. Talán nem tudod teljesen elkerülni őket, de törekedhetsz rá: zselatin, kollagén, elasztin, keratin, aszpik, kármin, sellakk, állati D3-vitamin.
  • Az alábbi E-számok állati eredetűek: E120, E441, E542, E901, E904, E913, E910, E920, E921

Vegán felirat vagy logó

A legegyszerűbb dolgod azokkal a termékekkel lesz, amik egyértelműen feltüntetik a csomagolás elején vagy hátulján, hogy a termék vegán. Erre különböző logókat és feliratokat használnak a gyártók.

Óvatosan: A legismertebb, zöld, egyik oldalán levelet formázó V-betű nem kizárólag vegán termékeket jelöl. A logó alatti felirat mutatja pontosan, hogy vegán, lakto-vegetáriánus (tejet tartalmazó), ovo-vegetáriánus (tojást tartalmazó), vagy ovo-lakto-vegetáriánus (tojást és tejet tartalmazó) termékről van szó.

A legegyértelműbbek

Amikor arról beszélünk, miket nem esznek a vegánok, legtöbbször a húst, tejtermékeket, tojást és mézet említjük, hiszen ezek fordulnak elő leggyakrabban a mindenevő étkezésben. Ezek között vannak allergének és nem allergének, és ez az összetevő-lista szempontjából igen fontos.

EU-s előírás szerint az allergéneket jelölni kell, a tejtermékek és a tojás pedig annak számítanak. Ez megkönnyíti a címkeolvasást, hiszen pl. egy zacskó chips vagy egy doboz teasütemény összetevőit elég csak átfutni, hogy kiderüljön, tartalmaz-e pl. tojásport vagy tejport.

A hús (kivéve a halakat és egyéb tengeri állatokat) és a méz viszont nincs allergénként feltüntetve, tehát az olyan termékek esetében, ahol felmerülhet a jelenlétük, alaposan olvasd el az összetevők listáját.

Sokszor olyan készételekben is előfordulhat nem növényi összetevő, amire elsőre nem gondolnál. Bizonyos “rusztikus” péksütemények, “parasztkenyerek”, édes piték elkészítéséhez sokszor például sertészsírt használnak zsiradékként.

Alkohol vegán vagy sem - Prove.hu
Iakov Filimonov / Shutterstock

A kevésbé egyértelműek

Vannak olyan megjelölések, feliratok, amik félrevezetőek lehetnek, ha még annyira nem mozogsz otthonosan az élelmiszer-terminológia terén. Ez a magyarázat segíthet ezeket egyértelműbbé tenni.

Tejsav és tejsavó

A hasonló nevű, ámde eredetében eltérő élelmiszeripari adalékok, a tejsav és a tejsavó sok kezdő vegánnak fejtörést okoz. Nem véletlen, hogy a tejsav nincs vastag betűvel feltüntetve az összetevő-listákon, a tejsavó viszont igen.

A tejsavat tejsav-baktériumok állítják elő, az állati tejhez nincs köze, tehát vegánok is fogyaszthatják.

A tejsavó tejipari melléktermék, tehát nem vegán.

Laktózmentes, tejmentes…mindenmentes?

Egyre több “mentes” termék jelenik meg a szupermarketek polcain, és sokszor ezek a címkék nem egyértelműek, főleg az olyan, alapvetően semmitmondó kifejezések esetében, mint a “mindenmentes”.

De vegyünk először egy konkrétabb példát: a laktózmentes elsőre úgy hangozhat, mintha akár növényi eredetű termékről is lehetne szó, ez azonban majdnem mindig téves feltételezés, hacsak nincs mellette “tejmentes” felirat is. Legtöbbször a laktózmentes joghurt, vaj, sajt, tejföl mindössze annyit jelent, hogy laktóztól, azaz tejcukortól mentes, állati eredetű tejtermékről van szó.

Ugyanebbe a csapdába eshetünk a “mindenmentes” élelmiszerek esetében is: ezt a kifejezést sokszor használják vegán termékekre, de nem kizárólag – jelölhet egyszerűen csak gyakori allergénektől mentes terméket is. Tehát simán előfordulhat, hogy egy előre csomagolt, “mindenmentes” sütemény gluténtól, tejterméktől és tojástól mentes, de tartalmaz mondjuk zselatint vagy mézet.

Tartalmazhat, tehát tartalmaz?

Amikor egy termék a címke alapján vegán, de alatta ott a felirat, amely szerint tartalmazhat tojást, tejet, vagy egyéb nem növényi eredetű összetevőket, az elsőre furcsa lehet, és nem tűnik egyértelműnek, vegán termékről van-e szó vagy nem.

A “Tartalmazhat” részt EU-s szabvány szerint a súlyos allergiák miatt tüntetik fel a csomagolásokon, mindössze annyit jelent, hogy a termék olyan gyárban készült, ahol más termékekhez a felsorolt összetevőket használják, tehát előfordulhat keresztszennyezés (erre minimális az esély). Tehát amennyiben az összetevők között nincs állati eredetű összetevő, nyugodtan megvásárolhatod.

Trükkös összetevők - Prove.hu
Scharfsinn / Shutterstock

Trükkös összetevők

A leggyakrabban használt állati eredetű összetevőkön kívül vannak ritkábban előfordulók is – vásárlási szokásaidtól függően nem is biztos, hogy minddel fogsz találkozni, de a biztonság kedvéért jobb, ha tudsz róluk.

Zselatin: állati csontokból készülő zselésítő anyag, sok készételben, édességben megtalálható, pl. gumicukrokban.

Kollagén: állati bőrből, csontból, kötőszövetekből kivont fehérje. Kozmetikumokban használják.

Elasztin: a kollagénhez hasonló, állati eredetű fehérje, szintén kozmetikumokban fordul elő.

Keratin: általában állati szőrből, szarvból, patából, tollból kivont fehérje. Kozmetikumokban, főleg haj- és körömápolásra szánt termékekben található meg.

Aszpik: zselatinból és húsalapléből készülő zselésítő anyag.

Kármin: bíbortetűből készülő vörös színű festék, ételek színezéséhez és kozmetikumokhoz egyaránt használják.

Sellak: lakktetűből készülő fényezőanyag, ipari felhasználása kiterjedt, de élelmiszerekben is előfordul.

D3-vitamin: majdnem minden esetben állati eredetű formában adják hozzá bizonyos élelmiszerekhez, pl. müzlikhez – csak akkor mehetsz biztosra, ha a csomagoláson van vegán logó, vagy fel van tüntetve, hogy növényi forrásból származó D3-vitaminról van szó.

E-számok

Az E-számok az ételekben adalékanyagokat jelölnek, és ezek néha állati eredetűek is lehetnek. 

E120: kármin, a fent említett módokon használják.

E441: zselatin, a fent említett módokon használják.

E542: csontfoszfát. Kozmetikumokban, fogkrémekben, bizonyos élelmiszerekben használják.

E901: méhviasz. Kozmetikumokban, élelmiszerekben egyaránt gyakran előforduló adalékanyag.

E904: sellak, a fent említett módokon használják.

E913: lanolin. Birkák gyapjából vonják ki, gyakori összetevő kozmetikumokban és rágógumiban.

E910, E920, E921: ciszteinek. Általában keratinból kerülnek adalékanyagként sok készételbe, pl. péksüteményekbe. Szintetikus módon is előállítják, tehát amennyiben a terméken nincs egyértelműen feltüntetve a forrás, érdemes utánanézni, vagy a gyártót felkeresni.

A konklúzió

Egyértelműen látszik a listából, hogy sok olyan eset van, ahol a logika azt diktálja, hogy a terméknek vegánnak kellene lennie, de még sincs így (pl. a disznózsírral készülő kenyér). Ezért érdemes minden olyan élelmiszer címkéjét elolvasni, amivel korábban még nem találkoztál, még akkor is, ha elsőre nem gondolnád, hogy bármi állati eredetű összetevő lehet benne.

Ha ez így elsőre kicsit soknak tűnik, ne aggódj – a kozmetikumok legnagyobb részén már feltüntetik, ha vegán termékről van szó, tehát nem kell minden egyes samponvásárlásnál a latin nevű összetevőket bogarásznod.

Az élelmiszereknél is egyre gyakoribb az egyértelmű címkézés, de ahol nem, azoknál a termékeknél is rövid időn belül meg fogod jegyezni, hogy mi az, amiről már tudod, hogy vegán, és csak az új élelmiszerek összetevőit kell majd vásárláskor elolvasnod.